Rész

 1  3|          Idebe.~A kandallón pattog a fa,~Ég a tűz,~S a kulacsnak
 2  3|            Együtt bolygák az életet.~Fa, mint most, akkor is virúlt.~
 3  3|               Nem vagyok én gyökeres fa, virágzó,~Hanem vagyok letörött
 4  3|             nem mék, én itt maradok.~Fa vagyok én, lelkem a gyökér,~
 5  3|              gyökér,~Gyökér nélkül a fa meg nem él;~S hogy téphetném
 6  4|              a pusztaságban~Árnyékos fa voltál,~Új erőt szereztem~
 7  4|             versem egy levelke rajt.~Fa, levél el fog hervadni majd,~
 8  4|             Nem volt virág, nem volt fa, nem volt bokor ott,~A harmat
 9  4|              Látott egyet űlni egyik fa sudarán,~Lehetett valami
10  5|              a hír fönséges terebély fa,~Királyi széknél pompásabb
11  5|               Tudjátok: mi e roppant fa keblem~Pusztájában?... ez
12  5|              fog dőlni e világborító~Fa, ha majd egy órjás megjelen.~
13  5|        Látásodkor úgy jártam, mint a fa,~Amelyet a villám gyujta
14  5|         Amelyet a villám gyujta meg.~Fa valék én, egy kiszáradott
15  5|            valék én, egy kiszáradott fa,~Melynek lombja szertehulla
16  5|             az voltam,~Mert a száraz fa legjobban ég.~Szalkszentmárton,
17  5|                                      FA LESZEK, HA...~Fa leszek,
18  5|                     FA LESZEK, HA...~Fa leszek, ha fának vagy virága.~
19  5|           elesik.~Ugy vagyok, mint a fa, melynek ága~Alig birja
20  5|         tengerén~Imitt-amott áll egy fa, mint sziget,~S hová imát
21  5|         ismét a kikelet,~Fog kapni a fa új leveleket.~De tudjátok:
22  5|            barátom fiatal sziveddel!~Fa vagy te, melynek elhullt
23  6|        Legyen átok a földön,~Hol ama fa termett,~Amelyből énnekem~
24  6|             légyen a földön,~Hol ama fa termett,~Melyből nekem majd~
25  6|           rengedez sem a~Virág sem a fa;~Hallgatják a zenét~Elandalodva.~
26  6|           reggel gazdagon,~S hol egy fa nő, amelynek ága gyakran~
27  6|           halált adj énnekem!~Legyek fa, melyen villám fut keresztül,~
28  7| Összeolvaszthatná némileg;~Ez az egy fa, mit kétségb’esésem~Vízözönje
29  7|            ne röpülj, megtollasodott fa,~Hadd űljek rózsámmal árnyékodba.~
30  7|            hátha ugy vagyunk,~Mint a fa, mely virágzik~És elvirít,~
31  7|             vándorló~Leveletlen őszi fa.~Csak ment, csak ment, s
32  7|              a botot fejfának.~Ott a fa s bokor nélkűli rónán~Áll
33  7|         almafa a nagy udvarba’.~Árva fa! ha egyszer gyümölcs téved
34  7|             Itt a kályha lesz a~Nagy fa, mely alatt~Elmondám szerelmi~
35  7|             sírhalmánál,~Egy pár vad fa körülötte~Olyan szomorún
36  7|            elérünk, elhagyunk!~Hegy, fa, ház, ember, patak~És ki
37  8|              felőle;~Ha el nem éri a fa sudarát,~Hadd lépjen árnyékára
38  8|              Mint a harmatot a~Rezgő fa lombjai.~Ha már megöleltem,~
39  8|  gyarlóságtokat,~S nem vagdalnátok a fa ágait,~Mely egykor számotokra
40  8|            mit ér az ilyen lombtalan fa?~S hová sodort el a vihar?~
41  8|            ágakat?~Azok, kik eddig e fa árnyékában~Pihentek hosszu
42  8|           lenyesik.~Tördelheted le a fa lombjait,~Idő jártával újra