Rész
1 1| bús ölén.~Isten véled hát örökre, édes~Tárgya hő szivemnek,
2 1| ezen kebel ég, s lészen örökre hived.~Selmec, 1839. január
3 1| viszonérzemény.~Én távozom, s örökre távozom~Gyötrő titkommal
4 1| ajkamon:~Mennem kell! s tán örökre szakadátok~Már tőle el,
5 1| hidegen marad a lánynak örökre szive.~S érette, ah boldogtalan
6 1| véres viadalt.~Halálom tőle~Örökre elszakaszt;~Engedd utószor~
7 4| Tiszta fényét~E gyöngy örökre tartja meg.”~Elmondanám
8 4| legyen helységünknek,~Vége örökre!~Kiütött a háboru, és dúl.~
9 4| ölellek, utószor csókollak,~Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”~
10 4| csókollak,~Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”~Most a boldogtalan
11 4| vagyok én.~Hát azért nekem örökre,~Szépen békét hagyjatok;~
12 5| lehetnek,~Melyekkel a tört szív örökre búcsut mond~Remény- vagy
13 5| levél? miért maradsz el?~Örökre kedves szép leány!~Hervadt
14 5| Miattam akár kimaradjon örökre,~Nem csüggök én merengve
15 6| rólad e kebel,~Oh lyány, örökre megemlékezik?~Hitelt szavamnak
16 6| szerelmet~Nem nyerve, a lyánytul örökre bucsút vett?”~S így céltalanúl
17 6| nem kér.~Elmegyek, de nem örökre!~Majd ha fris virágokat~
18 6| Eggyé olvadnánk, el-szétszór örökre~A nagy világnak minden részibe,~
19 6| fognak maradékaink,~Kiket örökre megnyomoritánk!~Koltó, 1846.
20 7| áll előtted;~Ne félj, nem örökre váltunk el! te érted~Még
21 7| Én eskü s átok nélkül is örökre~Lelkem lelkében tartalak,~
22 7| bolond~A világ s az lesz örökre;~Mi a szép? ugy tudja csak,~
23 7| szent kötelek?~Nem, nem, örökre itt maradsz szivemben,~Ez
24 7| hittem, hogy szemembül a sors~Örökre számüze,~S ismét pillámon
25 7| téged~Még akkor is, ott is, örökre szeret!~Koltó, 1847. szeptember~
26 7| kulcsát,~Még egy perc s örökre zárva lész.~Túl az éjnek
27 7| Fölsikolt és összerogy... örökre...~Örömében szíve meghasadt.~
28 7| Egy pillanatra gyermekét,~Örökre elhagyj’ azt az ég.~Pest,
29 7| Kiapadsz-e, harag,~Szivembül örökre?~Hát csendes házimadár~Lesz
30 7| kezeinket,~Válhatlanúl, örökre,~Ő szállitá föl lelkeinket~
31 8| utóvilág tudtára~Ottan álljon örökre.~S te, szivem, ha hozzád
32 8| senki sem,~Már ez titok, s örökre az marad.~Ki lesz apád,
33 8| kész és jó eledelt,~Elszáll örökre s megelégszik azzal,~Mit
34 8| Ezzel megfordult és kiment,~Örökre ott hagyá a házat,~Hol gyermeksége
35 8| Dicsértessél, dicsértessél örökre!~Imádlak, isten; most tudom,
36 8| küldök föl szememből,~Aztán örökre távozom.~Reményemen túl
37 8| Szerelmem istenasszonya!~És én örökre elvesztettelek!~Föltúrhatom,
38 8| fájdalommal~Számot vetett örökre,~S ezentul úgy jár a világba’,
39 10| is szeretett,~Isten veled örökre,~Idám, isten veled.~Hosszú
40 10| gyanánt,~Vagy jobb felejtsd örökre~A bűnös kéjleányt.’~S tovább
|