1-500 | 501-1000 | 1001-1118
Rész
501 6| csak magában áll,~Elfúja egy kis szellő, egy lehellet;~
502 6| Elfúja egy kis szellő, egy lehellet;~De hogyha összeolvad,
503 6| e drága szent titoknak?~Egy pillanat hozá meg üdvemet~
504 6| szakíthattam ajkad szép bokrárul~Egy csókvirágot édes útitársul.~
505 6| tetőled oly bús életem!~De egy eszmével meg-megszépitem:~
506 6| Nincs a nagy messzeségben~Egy zöld bokrocska sem.~Van
507 6| zöld bokrocska sem.~Van egy! majd elfeledtem...~Lelkem,
508 6| Sarkantyúmtól véres az oldala.~Egy gondolat kergetett engemet,~
509 6| rosz gondolat elmaradt már,~Egy kökényfa bokrában megakadt,~
510 6| Én szalmazsákon születém egy~Kis mécs borongó fényinél.~
511 6| kor bélyege;~Pedig csak egy, csak egy: a jellem az,~
512 6| bélyege;~Pedig csak egy, csak egy: a jellem az,~Ami az embert
513 6| magyar nemzet.~Alkotmányunk egy vásártér,~Melyen lelket
514 6| Adnak-vesznek olcsó pénzért,~Egy kis címért, egy ebédért -~
515 6| pénzért,~Egy kis címért, egy ebédért -~Jó éjszakát ily
516 6| Hortobágy...~Hortobágyon túl? egy szép leány,~Kihez lelkem
517 6| életünk,~Mnden óránk benne egy virág;~Mult- s jövőnket
518 6| világ!~Nem fér a fejébe,~Egy embernek éneke~Hogy lehet
519 6| Szívrepesztő bánatot,~Ki elébb egy pillanattal~Úgy örűlt, ugy
520 6| Homlokom vércseppje hull,~Majd egy illatos levelke~Bokrétám
521 6| lövének?~Igy szállnak az évek!~Egy pillanatig~Még hallani szárnysuhogásaikat,~
522 6| orcát is lásson~És rajta egy pár reszkető könyűt.~Menj
523 6| mely azt szétszaggatta;~Egy ág keletre, a másik nyugatra,~
524 6| megérem,~Hol mind a négyünk egy asztalhoz űl!...~Eredj,
525 6| olvasnák csak felőlünk:~„Élt egy nép a Tisza táján,~Századokig,
526 6| mikor fogsz ismét~Tenni egy sugárt, egy kis fényt~Megrozsdásodott
527 6| ismét~Tenni egy sugárt, egy kis fényt~Megrozsdásodott
528 6| EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...~
529 6| GONDOLAT BÁNT ENGEMET...~Egy gondolat bánt engemet:~Ágyban,
530 6| zászlók kiséretével~A hősöket egy közös sírnak adják,~Kik
531 7| EGY BARÁTOM AZ IFJÚSÁG...~Egy
532 7| EGY BARÁTOM AZ IFJÚSÁG...~Egy barátom az ifjúság,~Maholnap
533 7| ne ereszd.~Vesd meg, kik egy jobb falatért~Eladják magokat.~„
534 7| kivűl se’ lát.~Ablaka csak egy van, és annak is~Üveg csak
535 7| csaplárnak nem jutott~Egyéb egy kuvasznál;~A ház végénél
536 7| által meg nem látogatva,~Áll egy régi kőszent;~Ennek is valaki
537 7| kőszent;~Ennek is valaki egy kopott tarisznyát~Akasztott
538 7| amelyben lakunk;~Nincs egy bokor se’, hol~Meghúzhatnók
539 7| képzelete~Teremté e leányt egy boldog perciben,~S megtestesité
540 7| még minden megjöhet;~Ez egy, mi nem jön el többé soha,
541 7| nevét is~Alig ismerik; csak~Egy emlékszik rája,~Egyedűl
542 7| emlékszik rája,~Egyedűl csak egy... a~Költő, a szabadság~
543 7| Ide, kislyány, ide hozzám, egy szóra,~Vagy ha tán jobb
544 7| ha tán jobb neven veszed: egy csókra,~Azt sem bánom, ha
545 7| dalunk egy-egy vigasztalás,~Egy édes álom a kemény nyoszolyára! -~
546 7| S apjával fogadta őt be egy sírverem,~Rajta zöld pázsit
547 7| világrész nagy terűletén.~Egy kis világ maga. Nincs annyi
548 7| Poharába, édes szerelem!~Ez az egy, mi tépett lelkemet~Összeolvaszthatná
549 7| Összeolvaszthatná némileg;~Ez az egy fa, mit kétségb’esésem~Vízözönje
550 7| bujdosó reményem~Még lel egy kis menedékhelyet.~Cseppenj
551 7| szerelem!~Lyányka, tőled egy tekintetet,~Milyet a nap
552 7| rekettye-bokrok tarkán,~Köztök egy csak a nyilás, azon át~Látni
553 7| zaj. Az ünnepélyes csendbe~Egy madár csak néha füttyentett
554 7| Sziveteknek alig marad egy szöglete,~Ahol titkon magát
555 7| annyi dal szunyad,~Egész egy erdő magva, mely ha felnő,~
556 7| szív~Szabadságért ontja!~Egy szentség van a világon,~
557 7| AZ ÁRVA LYÁNY~1~Csak egy lénnyel van kevesebb,~Mint
558 7| Fájdalminál;~De nem soká közénk~Egy vendég érkezék...~Jött a
559 7| erény~Két atyafi-gyermek,~Egy szívben egymással~Nem ellenkezhetnek.~
560 7| az isten,~Soha életében~Egy könnyet se ejtsen!~Hát te,
561 7| lélekszakadva,~Mig bebotlik egy árokba.~Mi volt nekem~A
562 7| nincs benne csillag,~Csak egy kis hamvadó sugár sincs.~
563 7| ha fény vagy,~Vezess csak egy lépésnyire!~Nem kérlek én,
564 7| ember,~Mert már magában egy világ?~Vagy ő csak egy gyürűje~
565 7| magában egy világ?~Vagy ő csak egy gyürűje~Az óriási láncnak,~
566 7| Ez mind egyes sugára csak~Egy új napnak, mely még a láthatáron~
567 7| őket mind egyenlőn,~Mind egy hévvel szeretém,~De hiába,
568 7| azt, hogy a világra~Csak egy nap süt melegen,~S ez a
569 7| föld minden gyémántjánál~Egy pár szép szem többet ér;~
570 7| megy:~Egész babérerdőnél egy~Rózsabimbó többet ér.~A
571 7| vezérli~A hajósok sorsát,~Kik egy ismeretlen~Hang után eveznek,~
572 7| börtönömben,~Hogy életemnek egy főcélja lesz,~S ez: a zsarnokság
573 7| Diadallal a világot;~Lesz egy szikla, s ez szivem lesz,~
574 7| Tűrj, galambom, tűrj még egy keveset,~Maj’ megszakasztom
575 7| nyargal~A bőszült paripa egy szegény lovaggal.~Kihányta
576 7| drága nap!~Üdvösségben egy öröklét~S futtában egy pillanat.~
577 7| Üdvösségben egy öröklét~S futtában egy pillanat.~Odavontam őt magamhoz,~
578 7| érzem melegét,~Mintha bennem egy elolvadt~Nap tűz-árja folyna
579 7| fut~Rajta át fejedbe...~Egy kis tarka lepke.~Tarka lepke,
580 7| Szállj be Laci fejibe.~Volt egy ember, nagybajúszos.~Mit
581 7| lett.~A szegény kis ürge~Egy darabig türte,~Hanem aztán
582 7| szép a világ!~Minden napom egy bút~Gyomlál ki szivembül,~
583 7| viszhangja volt. -~A sírba dőlt egy századév ezóta,~Nincs a
584 7| leszálltam, gyepre heveredtem.~Egy futó pillanat~A tóra mellettem,
585 7| Mint egyetlen valót, mely egy átálmodott~Szebb korból
586 7| útazás, valóban!~Alig van egy arasznyira~Fölöttem a felhő,
587 7| nem férve már.~Koszorúnk egy levelét veszíti,~A szél
588 7| szemsugára,~És az éhes jóllakik~Egy futó pillantatára. -~Így
589 7| sorsán örűl!~Majd megtanítok egy pár kóc legényt.~Ismét fölkelt
590 7| sors rendele,~Hogy légyen egy lény, melynek kebele~Hiven
591 7| Szivárványból szőtt szárnyakon~Egy szép tavaszi hajnalon,~Hogy
592 7| ha mindenik~Órád eltart egy századig!~Pest, 1847. június
593 7| körűlem,~Távol szól csak egy kis estharang,~Távol s szépen,
594 7| mintha égbül jönne~Vagy egy édes álomból e hang.~Hallgatom
595 7| cigány lök be~Dögkutyával egy gödörbe.~Jaj nekem, de neked,
596 7| Hozzád zarándokolnom,~Hogy egy hajtásra oly hosszút igyam~
597 7| büszke fővel~Ott a sáncon egy ifjú fogoly;~Messzeszállott
598 7| félek.~Ott a másik sáncon egy öreg rab,~Nem tekint sem
599 7| Látok nagy hegyről egy kék szigetet~A tenger és
600 7| legalsó csillagot,~Ottan egy hattyúra ült,~Egy fehér
601 7| Ottan egy hattyúra ült,~Egy fehér hattyúra, és ez~Hozta
602 7| angyal térdre omlott,~És egy csókot kére tőle,~És a lyány
603 7| kéj miatt,~Mintha az csak egy szív volna;~S odafönn az
604 7| Tűzesőt, tűzköveket,~És egy láng lett a világ,~Csak
605 7| szakadoz.~Várjunk, várjunk egy kicsit,~Megtudjuk már nemsokára:~
606 7| olyan szép, hogy a szem~Egy élten át elgyönyörködhetik~
607 7| át elgyönyörködhetik~Csak egy parányi részén is... midőn~
608 7| hívemet...~Megénekeltem már egy holt leányt...~Ne kivánd,
609 7| meg őt nekem!~Hisz ő a díj egy olyan életért,~Amely beillik
610 7| ha róla így határozál...~Egy tőr megnyitja szívem ajtaját,~
611 7| Hadd menjenek! nem méltók~Egy sorban állni vélünk.~Ha
612 7| égi gyémántok ragyognak,~Egy drága darabot lemetszek,~
613 7| között röpűlök,~Mindenik egy csalogány.~Mint dalolnak,
614 7| Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj?~Megköszönöm,
615 7| melynek minden~Cseppjében egy gyöngy, egy öröm~- Nem csak
616 7| minden~Cseppjében egy gyöngy, egy öröm~- Nem csak magam: másodmagammal -~
617 7| proféták,~Hallgassatok, egy szótok sem igaz.~A költészet
618 7| bosszantom a hátát nyereggel,~Egy kis csótár van csak ráterítve,~
619 7| vele.~A falukban megállok egy szóra,~Hol a lyányság, mint
620 7| méhe-raj, áll;~A legszebbtől egy virágot kérek,~Akkor aztán,
621 7| nem, nem zápor ez; csak egy könny,~Egy könnycseppecske
622 7| zápor ez; csak egy könny,~Egy könnycseppecske csak,~És
623 7| kínosabb talán,~Mint volna egy egész patak.~Oh sírtam én
624 7| amely’k zsivány nálam csak~Egy fillére is akad,~Díjul annak
625 7| tréfa, de ez~Kriminális egy idő,~Összeesküdt ellenem
626 7| jókat nevetek.~Ád az isten egy kis műhelyt,~Ád az isten
627 7| halványság színe fed;~Én egy szellemnek vagyok martaléka,~
628 7| legborzasztóbb alak,~Mit egy pokoli bor hevétül égve~
629 7| Dalában a mennyei bolt~Egy csendes örömnek örök mosolya,~
630 7| Kujtorogtam szomjan-éhen,~Egy helyen száraz kenyéren~Rágicsáltam,
631 7| Fáj, nagyon fáj leveled.~Egy redő űlt homlokomra,~Amidőn
632 7| kebled dagasztja föl,~Szemed egy pillantásában,~Mely titkon
633 7| Mely titkon felém röpül,~Egy hangodban, mely futólag~
634 7| futólag~Csengi lelkemet körül,~Egy mosolygásodban is több~Költészet
635 7| Most meg arra figyelmeztet~Egy nem ismert jóbarátom,~Hogy „
636 7| leszen,~Nem a világ ez az egy hét,~Lemorzsolom apródonként~
637 7| ember fia vagyok,~Az apám~Egy kunyhót sem, egy garast
638 7| Az apám~Egy kunyhót sem, egy garast sem~Hagy reám;~Baj,
639 7| ágyúdörgés helyett~Az ellenségtől egy új követ érkezett.~Szép
640 7| megzavarodott ifjuhoz közel megy.~Egy ugrással vitte mellé paripája.~
641 7| asszony, szép mindenek felett!~Egy eszem volt, azt is látásod
642 7| is látásod elvette,~De ez egy ész helyett adott ezer szivet...~
643 7| tündéralak.~Mutasd meg magad egy rövid pillanatban,~Csak
644 7| emelvén.~És e hullámok közt egy kicsiny kis sajka,~A szív,
645 7| hánykodott, de evezett vakmerőn;~Egy egész világnak kincsét vitte
646 7| dőre,~S kapta magát, ráűlt egy sziklatetőre.~Magas volt
647 7| boszorkány, ugy megbüvölt-bájolt!~Egy a gondolatom, s ez ő...
648 7| Nincs ezen fátyolnak csak egy kis nyilása,~És ez is azért
649 7| Hogy bírd kezemet is... de egy föltételért.~Ha igazán szeretsz,
650 7| megvetve lágyan.”~S megnyitván egy ajtót a vérpadra mutat,~
651 7| elszakasszon,~Sorsom és sorsod egy csillagra van írva.~Ha már
652 7| szellők susogtak.~Letörtem egy rózsát s magammal hoztam
653 7| Észrevétlen karon fogja~És egy más világba vonja~A merengés
654 7| Órahosszat elmerengek,~És ha egy elejtett tárgy~Vagy harang,
655 7| nagy csengetyűjével,~Ritka egy csengetyű, oly hangos a
656 7| örömébe’~Nem paréjt, hanem egy szép virágot tépe;~Ha már
657 7| Vérszemmel néz szerteszét...~Egy hiányzik: az oroszlán;~Hol
658 7| szabadságnak ellenségei!...~Egy kis mennydörgés szívem dobogása,~
659 7| ember, miben kevélykedel?~Egy szempillantásnál mi rövidebb?~
660 7| Rohanva jő az idő s elrohan,~Egy kezében bölcsőd pólyája
661 7| kevélykedel?~S mit végezhetsz egy pillantás alatt?~Hódítál
662 7| sírodig,~S ott őrzi azt egy pár kis századig,~S elébb-utóbb
663 7| Országomnak jobbágy népeit.~Ott egy lyányka rózsaszín ruhában...~
664 7| felhőket jó gazdád alatt,~Várj egy kissé, hagyd élvezni mostan~
665 7| szemfödelet?~S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,~Hogy elhagyod
666 7| pillangó repkedett;~Ölemben egy oly asszony, akinek~Tündérek
667 7| vagy.~Ott fekszik, mint egy új Prometheus.~Évezred óta
668 7| csüggedetlenűl~S nem tántorogva egy pillantatig sem!~A díj,
669 7| napját is tudom:~Ballagott egy ifju kinn a~Pocsétás országuton.~
670 7| ballaga,~Olyan volt, mint egy vándorló~Leveletlen őszi
671 7| boszantóbb arcokat.~Elvégre értem egy magas kerítést,~Amelynek
672 7| tölgyek.~Középütt sétált egy folyó,~És vissza-visszafordult~
673 7| olyan gondosan?~S felelt egy, hogy mérges füvet.~Mérges
674 7| Oh borzalom! fejem fölött~Egy ifju lógott fölakasztva.~
675 7| Mert mindenik fán~Függött egy ember.~Túl a folyón, túl
676 7| tartom ajtód kulcsát,~Még egy perc s örökre zárva lész.~
677 7| Gyaloguton a fák alatt.~Egy ágrólszakadt siheder,~Kit
678 7| szellemeknek arcain~Csak egy vonást sem fejte meg,~Midőn
679 7| régi rab!~Vagy tán még csak egy pár kurta napja,~Hogy a
680 7| hollóseregnek,~Végre jött egy szép fehér galamb,~Jött
681 7| Azt hiszik, hogy velök én egy követ fújok,~Rokonérzelemből
682 7| csürhére disznót.~Néha-néha jön egy az igazijából,~Eyg kipattant
683 7| szikra isten homlokából,~Egy valódi költő, s dala hallatára~
684 7| Csakhogy, csakhogy amig jön egy ilyen dalnok,~Addig hány
685 7| nyikorgáson?~Ahol ni, ott is egy! hogyan terpeszkedik,~Hogy
686 7| kaptunk a gonosztul?~És egy éjszakának a dereka felé,~
687 7| Nincsen az igazság sem egy, sem más részen!~Én a természettant
688 7| rajta hűséggel ragad meg,~Egy van benne, mit az ég magához
689 7| mit az ég magához húza,~Ez egy: kackiásan kipödrött bajúsza.~
690 7| Érzem, tökéletlen;~De van egy vigaszom ebb’ a tekintetben:~
691 7| ez még nagyobb munka, ezt egy lélekzettel~Ugy kutyafuttában
692 7| Tamás rezidenciája.~Genialis egy kis falu... amennyiben~Rajta
693 7| Négyszögű épület, majd egy hossza, széle,~Van elől
694 7| istállók balra,~Középütt egy almafa a nagy udvarba’.~
695 7| nénje,~De van köztök új is, egy kis gyémánt láda:~A szép
696 7| Eszébe jutott, hogy van egy édes fia,~Akinek levelet
697 7| bebujt ruhájába,~Mintha egy nagy bőgőt dugnának tokjába,~
698 7| szeme fényes ablak,~Melyet egy égő ház lángi ragyogtatnak;~
699 7| ördög elébb hazahozni~Csak egy pár órával, vagy ott tartóztatni?~
700 7| van, kész a levél, nincs egy betű híja,~És az ember ezt
701 7| nemzetet.~Itt a tisztújítás, egy becses virágot~Terem neked
702 7| Tündérregéket mond.~Itt egy sötét nagy kastély~Taszít
703 7| kastély~Taszít magátul el,~Ott egy fejér kis kunyhó~Barátként
704 7| magammal hordom a tavasz egy részét,~És a legszebbik
705 7| szárnyáról,~Be vagyok kerítve egy kis karikába,~De mért kivánkoznám
706 7| virágot?~Teremne-e csak egy fűszálat is,~Ha nem sütnének
707 7| minden szép virág.~Csak egy hiányzott,~A hit virága,~
708 7| büszke,~Az elbizott ész~Egy hangot sem bírt mondani
709 7| Amely velünk e~Szép életből egy~Még szebb élet partjára
710 7| akarja elfelejteni;~Oh csak egy reményt adj, csak egy fény
711 7| csak egy reményt adj, csak egy fény ragyogjon~Honja éjén,
712 7| más lenne itt az élet.~Ha egy ifjú feleség...~Közbevágott
713 7| Hámlik le a vakolat,~S a szél egy darab födéllel~Már tudj’
714 7| EGY APÁHOZ~Mindent tevél, amit
715 7| Szeretted lyányodat,~Beszélj!... egy hangod sem lehet,~Melymegcáfolna
716 7| hasztalan;~Mert ki elhagyja csak~Egy pillanatra gyermekét,~Örökre
717 7| azért, mint akinek nyakában~Egy pár bunda s köpönyeg,~Oly
718 7| leszek -~Mit tünődöm? amott egy tanya,~Bemegyek.~Zsiványfészek
719 7| gyermekek~Anyjok sírhalmánál,~Egy pár vad fa körülötte~Olyan
720 7| kósza szél.~Az ajtó előtt egy~Életúnt komondor,~Ellenséget
721 7| Hátul a cselédház, oldalánál~Egy öreg mogorva béres lézeng;~
722 7| bús,~Oly kedvetlen,~Mintha egy világnak~Átka volna itten.~
723 7| küszöbre~És belépett,~S láta egy vénséges~Asszonyképet,~A
724 7| az úr, mi a baj?”~Szólt egy tompa hang,~Mintha szólna
725 7| Úgy állt ott merően,~Mint egy sírkereszt,~Melyet tél-időben~
726 7| hó fedez.~Úgy állt, mint egy egész temető,~Melyben oly
727 7| zápor,~Át találtam ázni egy kicsit,~Engedelmeddel fölmelegenném~
728 7| jóságodból ezen kívűl~Még maradna egy darabka hátra,~Azt csak
729 7| és vidáman,~Mintha űlne egy királyi széken.~„Most nekem
730 7| tisztelt úr,~Ételed jó, de egy híja van.~Az az egy a híja,
731 7| de egy híja van.~Az az egy a híja, hogy~Nagyon sótalan.~
732 7| szíveden,~S közte még csak egy hervadt virág,~Egy szép
733 7| csak egy hervadt virág,~Egy szép emlék sem leszen,~Majd
734 7| boldogság-madár~Egyszer nyugvék, egy dalt csattogott,~Hanem a
735 7| Sírban két jó gyermekem,~Még egy él és ez rosz ember~És irántam
736 7| átkos a világon minden,~Egy van csak, mi áldást érdemel:~
737 7| mi áldást érdemel:~Az az egy kicsíny gödör, hová az~Élet
738 7| van a világnak atyja,~Van egy hű gondviselője,~Minden
739 7| bűvszer, mitül~- Essék csak egy csepp beléje -~Egy tenger
740 7| csak egy csepp beléje -~Egy tenger megédesül.”~Még soká
741 7| mondta:~„Hol tanultam ezeket?~Egy bagoly beszélte,~Amidőn
742 7| bagoly beszélte,~Amidőn egy vészes éjjel~Egy odúban
743 7| Amidőn egy vészes éjjel~Egy odúban háltam véle.~Ki vagyok?
744 7| Remegő aggastyán,~S szóla, s egy nehéz könny~Pergett végig
745 7| sem, nagyapám?”~Szól kivűl egy édes női hang.~És kinyílt
746 7| annak, van-e annak szíve,~Ki egy szívet összetörni kész?~
747 7| beszédre az aggastyán,~És, egy szó kevés, de annyi~Sem
748 7| Amidőn már messze járt fia,~Egy sohajt küldött utána,~Egy
749 7| Egy sohajt küldött utána,~Egy kebeltépő sohajt,~S beballagott
750 7| örömest,”~Szólt az ifjú, „de egy kikötéssel:~Én leszek a
751 7| ugy sem hazudok, ha~Mondok egy pár hónapot.~Hogy mult el,
752 7| felett.~A pusztában csak egy fény világít,~A tanyának
753 7| a férj, a menyecske~És egy pár kis pajkos gyermek űl.~
754 7| Pókhálószál~Tartja~Életét;~Még egy hallja,~Még egy~Harmadik:~
755 7| Életét;~Még egy hallja,~Még egy~Harmadik:~A költő, ha~Ébren~
756 7| OKATOOTÁIA~Van egy ország, úgy híják, hogy~
757 7| mint a szikla,~Áll erősen egy helyen.~Áldd a a sorsot,
758 7| szükség sok nemeit:~Legalább egy, és a fő, a~Lelki-szükség
759 7| szánja el magát,~Csináltasson egy szép szekrényt~S zárja bele...
760 7| hogy benne mindenik sor~Egy élet, mely érted halni kész.~
761 7| Hogy lehetne valamennyit~Egy szóban kimondani?~Ne legyenek
762 7| Engem úgy kerít be, mint egy~Kék virágokból füzött~Óriási
763 7| is, ha itt vóna,~Ejtene egy drágagyöngyöt,~Egy könyűt
764 7| Ejtene egy drágagyöngyöt,~Egy könyűt e koporsóra.~Magasan
765 7| rokon lelket,~S nem talált egy jóbarátot?~Vagy ki odalépe
766 7| állt magában.~Végre lelt egy jóbarátot,~Jóbarátja a fegyver
767 7| is, ha itt vóna,~Ejtene egy drágagyöngyöt,~Egy könyűt
768 7| Ejtene egy drágagyöngyöt,~Egy könyűt e koporsóra.~Pest,
769 7| nap is velünk szalad,~Mint egy őrült, aki véli,~Hogy őt,
770 7| összevissza tépni,~Űzi egy ördögcsapat;~Futott, futott,
771 7| S még mi egyre röpülünk,~Egy sziporkát sem fáradva;~Ez
772 7| kinn hagyott három bojtárt,~Egy sem ér egy hajító fát,~Mind
773 7| három bojtárt,~Egy sem ér egy hajító fát,~Mind a három
774 7| lépeget szép lassacskán~Egy szép sötétpej paripán?~Szép
775 7| méneshez ugrat,~Kiszakít egy jó nagy falkát...~Kis-Kunság,
776 7| Furcsa lesz, ha már ez egy~Darabig majd így mén:~Esztendőre
777 7| a halála~Oly ünnepélyes egy halál!~Ilyenkor minden jobb
778 8| tél.~Olyan a föld, mint egy vén koldús, valóban,~Vállain
779 8| Most minden kis kunyhó egy tündérpalota,~Ha van honnan
780 8| hátra.~A kis asztal mellett egy ifjú s egy lyányka,~Fiatal
781 8| asztal mellett egy ifjú s egy lyányka,~Fiatal pár, nem
782 8| apró-cseprőség zúgva-zsibongva űl,~Egy egész kis halom kisebb-nagyobb
783 8| ki hinné, mennyi fér el egy kis helyen:~Itt van egy
784 8| egy kis helyen:~Itt van egy szobában mult, jövő és jelen!~
785 8| benn a szobába’~Összefoly egy csendes lágy harmóniába.~
786 8| EGY KÖNYVÁRUS EMLÉKKÖNYVÉBE~
787 8| magának...~A völgyben ott, egy nagy szomorfűzfának~Tövén,
788 8| szomorfűzfának~Tövén, nyílt egy kicsiny virág.~Homály és
789 8| semmi, semmi fény,~Csak egy fagyott nagy harmat reszketett~-
790 8| nagy harmat reszketett~- Egy örökkévaló könny - levelén,~
791 8| piros volt... nem csoda,~Egy összetépett szívből támada.~
792 8| te lelkedet öléd meg!...~Egy költő-lelket semmisítni
793 8| VAN-E EGY MAROK FÖLD...~Van-e egy
794 8| EGY MAROK FÖLD...~Van-e egy marok föld a magyar hazában,~
795 8| jó az nékem,~Varrj inkább egy zászlót, feleségem!~Sejtek,
796 8| EGY EMLÉK A KÓRHÁZBAN~Moreau
797 8| hosszú sóhajtásaim után egy~Vigasztaló szó hangzanék
798 8| hangzanék nekem,~Ha volna itten egy baráti kéz, mely~Megmelegítné
799 8| volna:~Letenném koronám~Egy kis virágkoszoruért, mit~
800 8| mindenik sugára~A szerelemnek egy patakja,~Mely lelkem tengerébe
801 8| Amelynek minden tolla~A békeség egy olajága,~S amelynek érintése
802 8| Boldogságomnak édesanyja,~Egy égberontott képzelet~Tündérleánya,~
803 8| valóság,~Lelkemnek egyedűli~De egy világnál többet érő kincse,~
804 8| illat ez,~Mily sok virág!~Egy végtelen~Kert a világ...~
805 8| birodalom helyett~Adának néki egy kis ketrecet!~Vasrostélyos
806 8| ez főbe vágta.~Vessző s egy ily fickó parancsol néki,~
807 8| néptömeg~Gyalázatán még egy nagyot röhög.~Hogy mersz
808 8| rosz tanítóm,~Volt nekem egy jó is.~Meg is maradt a fejemben,~
809 8| elvirúla.~Elhervadtak virágai,~Egy maradt meg épen,~Egy nagy
810 8| virágai,~Egy maradt meg épen,~Egy nagy bazsarózsa nyílott~
811 8| harmatot.~Ez alatt az orr alatt egy~Nagy bajúsz ácsorga,~Egyik
812 8| Szabta a nadrágot,~De azért egy kicsit mégis~Pőtyögősen
813 8| haris a fű közűl,~Még csak egy kicsiny kis prücsök sem
814 8| Mintha engem látogatni~Jőne egy angyalsereg.~Szerelemnek
815 8| reményink~Velök mentek, egy sírban enyésznek.~Oh, ha
816 8| Rajtad hálóruha,~Kezedben egy pohár bor,~Szádban török
817 8| Húszezer sír állna ottan egy helyen,~Húszezer sír egy
818 8| egy helyen,~Húszezer sír egy helyen!~És mikor már kibusúltuk
819 8| volna is mind elesnék,~Mind egy szálig elesnék!~Akkor aztán
820 8| isten „legyen”-je,~Amellyel egy mindenséget teremte.~Hol
821 8| Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen~Egy új csillag, vérpiros sugára~
822 8| lesz a soha,~De van abban egy kürt, van annak nagy híre,~
823 8| azt által,~Hogy haláluk egy a hátramaradással.~9~Fejedelmi
824 8| gazdag.~14~Volt közöttök egy bölcs józan ember, Álmos,~
825 8| felejtett,~Mikor nyilával egy elefántot ejtett,~Kivette
826 8| De sírva fakadt rá nem egy apró gyermek,~A haza-szerzésben
827 8| zaj, s a mult emlékére~Nem egy könny perdült a vitézek
828 8| gyülését országos lakoma.~45~Egy sem gáncsoskodott, mind
829 8| lett a csendesség,~Noha egy kicsit már nehezökre esék,~
830 8| legyen mégis mondva,~Egyetlen egy sem volt köztök oly goromba,~
831 8| Zavarná a csendet csak egy köhhentéssel.~48~Fölállott
832 8| szép lassan, és fölállván~Egy hosszút simított bajúszán,
833 8| vére,~Pedig még hátra van egy nagy isten-éltess’,~Mit
834 8| néma volt az ajka,~Csak egy szellő-sohaj jött ki néha
835 8| Hogy vagytok?~Viszket-e ugy egy kicsit a~Nyakatok?~Uj divatu
836 8| Legyünk szemei mindnyájan~Egy láncnak,~Szüksége van mindnyájunkr’
837 8| Nagyapáink és apáink,~Míg egy század elhaladt,~Nem tevének
838 8| Rettenetes volt a láng.~Egy kiáltás, egy mennydörgés~
839 8| volt a láng.~Egy kiáltás, egy mennydörgés~Volt az ezerek
840 8| most föl Budára,~Ott egy író fogva van,~Mert nemzetének
841 8| Voltam e nagy tetteknél.~Egy ilyen nap vezérsége,~S díjazva
842 8| bálvány,~Mely leroskad, egy ideig állván.~S mégis, mégis
843 8| fönséges szabadság!~Vess reánk egy éltető pillantást,~Hogy
844 8| semmit, megvédünk... csak egy szót,~Csak emeld föl, csak
845 8| diadalt nyerni!~S ha elesnénk egy szálig mindnyájan,~Feljövünk
846 8| könyűi,~Melyek majd, mint egy második Duna,~Fognak keresztülfolyni
847 8| keresztülfolyni a hazán,~És egy kiáltás lesz a nemzet:~(
848 8| kiáltás lesz a nemzet:~(Egy olyan óriás kiáltás,~Melytől
849 8| azóta a hazának~Nem volt egy gondolatja,~Nem volt egy
850 8| egy gondolatja,~Nem volt egy érzeménye,~Mely édesebb
851 8| tettek terén fogok hát,~Mint egy csillag, lehullani?~Megfojtanak
852 8| baj, ha magam volnék,~Hisz egy ember nem a világ,~De ezer
853 8| az urak.~A királynál csak egy marad.~Tudjátok-e, ki ez
854 8| marad.~Tudjátok-e, ki ez az egy,~Aki maradt, aki nem megy?~
855 8| Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség~Őrzi gondosan
856 8| Elfujt volna minket, mint egy porszemet,~De ő szent palástja
857 8| ilyet tenni fel,~Nem hogy egy isten, de még ember sem
858 8| istentelenűl.~Hohó, lassabban egy kicsit~És hátrább, hallják
859 8| Örömemnek kútforrása,~Többet ér egy tekinteted,~Mint a tavasz,
860 8| A LEDŐLT SZOBOR~Állt egy szobor magas hegy tetején.~
861 8| hegytetőn állott az ércszobor,~Egy méltóságos óriás-alak,~Egyik
862 8| az érzeményt,~Mely mint egy sötét felhőszakadás~Omlik
863 8| hagyjuk magunkat,~Míg lesz egy kéz és egy kard;~Fogadom
864 8| magunkat,~Míg lesz egy kéz és egy kard;~Fogadom azt, hogy
865 8| Zsiványok tanyája!”~És bementek egy csoportban~A királyi lakba,~
866 8| Meg is hökkent a németség~Egy keveset ekkor,~Aki ivott,
867 8| Mert nemzet áll itten,~Egy megbántott nemzet és a~Bosszuálló
868 8| Te királyné s kerítőné~Egy személyben!... rajta!”~Bánk
869 8| Hadat nekünk ők izennek,~Kik egy nyúlra heten mennek.~Lassan,
870 8| fordítsd el tőlem képedet~Csak egy időre, hazaszeretet!~Oh
871 8| minden óra, mit el nem vevék,~Egy elpazarlott örök üdvösség.~
872 8| Szabad lész, oly szabad,~Hogy egy óra alatt~Ott vagy, ahol
873 8| ég kegyéből,~Amennyitől egy hajszál meghajol?~Nem! -
874 8| holtrészeg lesz~Minden csepptől egy ellenség.~Siess, hazám,
875 8| szakítni~Ölelkező karunk.~Egy volt a bölcsőnk, koporsónk
876 8| a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz,~Ha majd leszállunk
877 8| mely koporsó volt~S benn egy nemzet a halott,~Megillettük,
878 8| Milljom szív földobogott.~Egy szóvá s egy érzelemmé~Olvadt
879 8| földobogott.~Egy szóvá s egy érzelemmé~Olvadt össze a
880 8| útazó után.~Itten a lapályon~Egy ér nyúlik végig, meg se’
881 8| Jajgat keservesen.~Amott egy nagy ágas~Áll szomorún,
882 8| szélén... nem kapott egyebet,~Egy ütöttkopott vén csárdát
883 8| Rajtok varju károg, itt-ott egy mogorva~Komondor csavarog,~
884 8| sötét-vörös tüskerózsa,~Mint egy vérző csillag.~Közeleg az
885 8| megy el fölöttünk,~Mint egy tündérrege.~Végre ott a
886 8| Nincs itt urasága csak az egy magyarnak,~S kik a mi fejünkre
887 8| néki,~Üresebb a zsebje,~Egy keserves polturáért~Könyökig
888 8| Állott a sok jó bor,~Hogy egy gyüszűnyi sem telt a~Legnagyobb
889 8| Hallgassátok ki intő szózatom...~Egy ember szól, de milliók nevében!~
890 8| mint a madár.~Mit őseink egy ezredév előtt~Tevének, azt
891 8| bármily áldozattal,~Bár mind egy szálig elvesztek belé,~Hazát
892 8| kell nektek is teremteni!~Egy új hazát, mely szebb a réginél~
893 8| tartósabb is, kell alkotnotok,~Egy új hazát, ahol ne légyenek~
894 8| barlangok, denevértanyák,~Egy új hazát, hol minden szögletig~
895 8| fáradástok akkor hasztalan lesz,~Egy perc jöhet, s az épület
896 8| Ismét magyar lett a magyar,~Egy sziv miljók keblében,~És
897 8| iszonyúan és dicsőn~Mind, mind egy szálig elvesz!~Pest, 1848.
898 8| máskép,~Hanem csak úgy, mint egy új csillagot.~Hazament ám,
899 8| Szót emelne e miatt előtte,~Egy szikrát sem teketóriázott,~
900 8| Meggörnyedtek karja erejétül,~Még egy cserfa-koszorút hozott az~
901 8| képest, ahogy mostan járta.~Egy tivornya a másikat érte,~
902 8| MA EGY ÉVE~Ma egy éve... ma egy
903 8| MA EGY ÉVE~Ma egy éve... ma egy éve...~Akkor
904 8| EGY ÉVE~Ma egy éve... ma egy éve...~Akkor lettél jegyesem,~
905 8| Akkor lettél jegyesem,~Ma egy éve, hogy először~Csókoltál
906 8| Mariampolban,~Lengyelország földén~Egy huszárezred van.~Szép magyar
907 8| Verik bokáikat;~De van ott egy század,~Amelyik nem vigad.~
908 8| A vidám ezered,~Közűlök egy század~Búbánatnak ered.~
909 8| suttogók,~Arcuk titokteljes...~Egy nagy szándékjok van,~Nagy
910 8| föld elédbe gátot,~Miként egy új, de szent Napóleon~Elfoglalod
911 8| szerzenek!~Az első madár egy kis cinege,~Nem sérti őt
912 8| kedvesem!~A második madár egy csalogány,~Elrejtve él a
913 8| Amelynek minden hangja eltemet~Egy bánatot és szűl egy örömet,~
914 8| eltemet~Egy bánatot és szűl egy örömet,~Mert mindenik hang
915 8| örömet,~Mert mindenik hang egy szent szerelem. -~Ez a csalogány
916 8| kedvesem!~A harmadik madár egy ifju sas,~Szárnyának röpte
917 8| és magas,~A villámokkal egy tanyán lakik~S tekintetét
918 8| a vészharangok!~Nekem is egy kötelet kezembe!~Reszketek,
919 8| százados mulasztást~Visszapótol egy hatalmas óra,~„Mindent nyerni,
920 8| cudar, az áruló testvérek!~S egy közűlök százakat ront el,
921 8| el, mint~A pohár bort az egy cseppnyi méreg.~A halálos
922 8| meg,~Dicsőséges föld, mely egy világot táplál!...~Szegény
923 8| azt a Szózatot,~Mely szólt egy országnak szivéhez?...~Azt
924 8| vérmező! nagyon megszomjaztál,~Egy hajtásra olyan sok vért
925 8| a gyümölcs megért volna,~Egy istentelen kéz azt leszakította.~
926 8| leszakította.~Elárulta őket egy rosz, egy gaz cudar,~Elfogdosták
927 8| Elárulta őket egy rosz, egy gaz cudar,~Elfogdosták őket
928 8| ellen!~Ha a király s haza egy uton nem járnak,~Egyiknek
929 8| Budán~Mind az öt elvérzett egy nap egymásután.~A szegény
930 8| kelne el,~Az ágy lábánál egy vén szalmazsák~S az asztal
931 8| szalmazsák~S az asztal mellett egy pár szalmaszék~S az ágy
932 8| szalmaszék~S az ágy fejénél egy szuette láda,~Ez a szobának
933 8| kenyeret,~S álmad királyi lesz!~Egy ifju férfi, a családapa,~
934 8| szobát betölti?~E homlok egy egész könyv, amibe~A földnek
935 8| gondja van beírva:~E homlok egy kép, melyre miljom élet~
936 8| szerezz nekem koporsót,~Egy kis fehér koporsót,~Olyan
937 8| helyére visszaballagott.~Még egy szelíd tekintetet~Vetett
938 8| Vetett a népes nyoszolyára.~Egy oly szelíd, édes tekintetet,~
939 8| kinek szeméből minden szikra egy nap,~Mit földek s holdak
940 8| Dicsőségednek helyreállni kell.~Egy éltet adtál énnekem, atyám,~
941 8| homlokára száll,~Miként egy arany koszorú, miként egy~
942 8| egy arany koszorú, miként egy~Fényes meleg csók isten
943 8| szóba véled.~Az embereknek~Egy része szent apostolnak nevez,~
944 8| festeném,~Ugy festeném le, mint egy patakot,~Mely ismeretlen
945 8| tanyáznak,~Minden nyomon egy kőbe botlik,~S örök fájdalmat
946 8| a~Néptelen utcákon csak egy~Őrült bolyongott,~A fergeteg.~
947 8| holt ember a hullámokon.~Egy pillantás alatt~Lélekzetével
948 8| prédájára a rablómadár,~Egy ablak tábláját ragadta meg,~
949 8| és mégis, mégis ott egy~Élő alak... vagy kísértet
950 8| nemsokára a kapu,~Kijött egy asszonyság s egy úr,~Beűlnek
951 8| Kijött egy asszonyság s egy úr,~Beűlnek a hintóba, a
952 8| sikolta föl,~Mert lábánál egy kisgyermek nyögött.~Elérte
953 8| benn kocsidban a borravaló,~Egy szép kis gyermekecske,~Viseld
954 8| keservesen.~A külvárosban egy szurtos lebujban~Mulatnak
955 8| éjszakát mond ott benn társinak~Egy részeg cimbora,~S amint
956 8| is!~Sikító kő, ez furcsa egy kicsit.~Nézzük csak itt
957 8| szivá a~Keserü életet.~Csak egy napos még, s mennyit hánykodott
958 8| remélem, jól.~De itten egy kissé hüvös van,~Szomszédasszony,
959 8| reverenda kell...~Ahol van egy zsák, azt kötöm nyakamba.”~
960 8| alatt, a bűnnel~S férgekkel egy tanyán.~Nem szítta a menny
961 8| ballagott.~Ment, mendegélt,~Egy utcából ki, a másikba be,~
962 8| bámulva ment tovább.~S amint egy utcát elhagyott, a másik~
963 8| menéstől~Elfáradott a kisfiú,~Egy utcasarkon lekuporodott,~
964 8| tarka játékszerrel~Vigadt egy pár virgonc gyerek,~Azokra
965 8| nem voltak emberek,~Csak egy öreg banya~Állott előtte~
966 8| Soványan jár az alamizsna.”~Egy népesebb utcába mentenek,~
967 8| Kiállitá a gyermeket,~S ő egy közel csapszékbe tért,~És
968 8| a városban talált...~Ez egy barátja a kutya,~Mely hálótársa
969 8| percnek árva örömét.~Ott állt egy utca szögletében egyszer,~
970 8| hangja a szivekbe,~Miként egy égő fájdalom,~Mint a harang
971 8| haldokló ember számára szól.~Egy vén mogorva úr~Megállt mellette
972 8| Ennyit darált a vén malom~Egy lélekzés alatt;~Itt a mogorva
973 8| eleget.~Minden szem-intés egy parancsolat;~Ha teljesíted,
974 8| Tűrt elszántan, miként egy férfiú,~Kiben magas lélek
975 8| itt jótéteményt~Rakott egy kéz reám,~De más kéz azt
976 8| ezt a pénzt, fiam,~Nekem egy évi jövedelmem,~Tenálad
977 8| fönnségein,~Erőt vett rajta egy szent érzemény,~Letérdepelt
978 8| magába,~S kerűlt mindenkit... egy barátja volt,~A senkitől
979 8| szőlőszem kicsiny gyümölcs,~Egy nyár kell hozzá mégis, hogy
980 8| hogy megérjék.~A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,~
981 8| A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,~S ha a kis
982 8| S ha a kis szőlőszemnek egy nyár~Kell, hány nem kell
983 8| lelkei.~Miden nagy lélek egy ilyen sugár, de~Csak a nagy
984 8| megérjék?...~Érzem, hogy én is egy sugár vagyok,~Amely segíti
985 8| segíti a földet megérni.~Csak egy nap tart a sugár élete,~
986 8| megnyúgovást,~Hogy én is, én is egy sugár vagyok! -~Munkára
987 8| munkára, lelkem!~Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve,~
988 8| lelkem!~Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve,~Nagy a
989 8| S hahogy véremben lesz egy pártütő csepp,~Kiontom azt,
990 8| az embert,~S minden lökés egy darabot töröl le~A lélek
991 8| volt fönn a kastélyban is~Egy lény, ki a nép emberét ugy~
992 8| hosszan elmerengett.~Ilyenkor egy csodálatos~Érzés szállotta
993 8| lelkét~Vagy lelkének csak egy darabját~Vagy egy tekintetét
994 8| lelkének csak egy darabját~Vagy egy tekintetét csak, amiből~
995 8| szomjas szivem, hogy~Fölinna egy záport, s talán~Egy harmatcsepp
996 8| Fölinna egy záport, s talán~Egy harmatcsepp sem hull reá
997 8| amint rá emlékezett,~Hogy egy tolvaj találta őt az utcán,~
998 8| találta őt az utcán,~Aztán egy koldusnő fogadta föl,~S
999 8| fölkapaszkodott,~Amelyben mint egy fekete vizű~Tengerszem,
1000 8| ez nap a leány atyjával~Egy egészen más jelenése volt.~
1-500 | 501-1000 | 1001-1118 |