1-500 | 501-1000 | 1001-1073
Rész
1 1| kértelek;~„Légy kegyelmes én irántam, s szíved~Add nekem,
2 1| Szünjenek könyűid, bánatid.”~Én ezáltal istenülve lettem,~
3 1| között.~Édenek nyilának én előttem,~Nem borultak fellegek
4 1| korán eltűne mennyországom,~Én, ah, nem gondoltam volna
5 1| elfeledve, csalfa lény!~Jól van! én lemondok mindenről már,~
6 1| aranyat fizetnék~Bőven én néked dalodért; de sorsom~
7 1| repedsz meg, égő kebelem?~Nem, én nem hordom többé terhemet,~
8 1| érettem viszonérzemény.~Én távozom, s örökre távozom~
9 1| édes~Örömökkel hintse,~Míg én búban~A széles világot~Átfutom,
10 1| tavasznak~Bájgyermeki felém,~S én bíbor bimbókat~Enyelgve
11 1| érzeményi.~A leánykát hévvel én szerettem,~Őt szerettem
12 1| S eget lele~E kebelen,~S én piruló~Lángajakán,~Mézcsókjait~
13 1| a fájdalom, a fene kín;~Én tűrni fogok, - valahára
14 1| lefutnom rendele~Az ég, ohajtom én kunyhód homályiban~Élhetni,
15 1| Butyornak terhivel.~Eldobtam én a terhet,~Nincs többé vállamon;~
16 1| Mert nem meleg?~Vándorlok én is, ámde pályám~Ellenkező:~
17 1| nekem hab? mit nekem vész?~Én nem félem haragát;~Kebelemnek
18 1| hullám,~A túlpartra szállok én.~Köd borong ott, sűrű ködnek~
19 1| Vissza - hozzá - szállok én!~Dunavecse, 1841. május
20 1| Vendégnek~Vajh, kit várjak én?~Messze föld határán~Jár
21 1| S érette, ah boldogtalan én, mindegyre hevülök,~Keblem
22 1| virágcsa fonyad.~Hervadok én is majd, s hervadván enyhre
23 1| S a mennyek áldjanak!~O én irígylendő, szegény és~Mégis
24 1| a puszta föld ez nem az én hazám;~Itt a bús valónak
25 1| enyhe édenében~Idvezűljek én.~Hervadok, teérted hullanak
26 1| rózsaként dereng.~Ohajtom én: legyen hő kedveződ a végzet,~
27 1| DALFORRÁS~Költőnek lenni isteni,~Én is költő leszek!~Varázserővel
28 1| lángiban~Mindegyre égtem én;~Ragadtam végre a kobozt~
29 1| költő lenni vágy,~Éheztem én is... s folyt a dal~S enyém
30 1| cseresznyét~Gyermekéveimben én!~Csak cseresznye kelle nékem;~
31 1| képedet.~Olyan magasra,~Miként én, emelt-e~A magyaroknak~Hatalmas
32 1| Te felmagasztalsz,~És én a porba váglak!’~S megy
33 1| magyarok nagy istene,~Mint én emellek téged?”~S a porba
34 1| hősi ajkon hangzanak,~‘És én a porba váglak!’~S megybátran,
35 2| csak a bor istene,~Akit én imádok, aki~E kebelnek mindene.~
36 2| örömök forrása.~Járok, kelek én is zöld erdőben.~Nap lementén
37 2| mind a kettőt szívesen.~Én tudom, mit érsz te nékem,
38 2| savanyú bor... édes csók...~Az én lábam idestova tántorog;~
39 2| nagyvilágot összejártam én.~A nagyvilág az életiskola;~
40 2| annyi sivatagra jut.~Ezt én tudom - mikép nem tudja
41 2| nekem hab! mit nekem vész!~Én nem félem haragát,~Kebelemnek
42 2| hullám,~A túlpartra szállok én.~Éj borong ott, sűrü ködnek~
43 2| mit gondol, az égre?~Az én öregem ezt már túllépte...”~‘
44 2| éljen... oh csak vesszek én!~Pápa, 1842. november 1.~
45 2| először is~Nevetnem kelletett.~Én a szerepben jóizűn~S szivemből
46 3| útazó suhant. Egy úrfi s én.~A pásztornéra titkon foga
47 3| foga fájt~Az úrfinak, s én éhezém a nyájt.~Ott sompolygott
48 3| előtt.~Juhot nem kaptam én... megettem őt.”~Kecskemét,
49 3| jövőbe néz.~Anyám, álmodtam én is egyet,~Nem fejtenéd meg,
50 3| okot találtál.~Hív voltam én hozzád mindig,~Elejétől
51 3| Kakasszóra hajnal ébred,~Én lányokkal nem beszélek.~
52 3| Így valaki azt gondolná,~Én is kakas vagyok talán;~S
53 3| más fészekhez jár.~Pedig én kakas nem vagyok,~Hanem
54 3| Pusztáról csikóval~Jövök én.~A nyerítő ménes~Ott legel;~
55 3| ÉN~A világ az isten kertje;~
56 3| vagytok ti benne,~Emberek!~Én a kertnek egy kis magja,~
57 3| beszéd.. o köszönet!~De én semmit sem éhezem,~És nincsen
58 3| még a valódi~Haddelhadd.~Én teremtőm! mért is értem~
59 3| Keservesen, siralmasan~Jártam én.~…De’szen jól van! kiheverem~
60 3| szen jól van! kiheverem~Én e bajt.~S visszakapja még
61 3| hosszu~Méla bámulás?~H’sz én vagyok, ha nem csalódom,~
62 3| vagyok, ha nem csalódom,~Én és senki más.~Vagy feledve
63 3| AZ ÉN MÁTKÁM~Istenem, be várva-várom~
64 3| ki és minő lesz~Majd az én szerelmesem?~Ugy sovárgok
65 3| KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG...~Ki vagyok
66 3| MONDOM MEG...~Ki vagyok én? nem mondom meg;~Ha megmondom:
67 3| Kinek tetszik, pityeregjen.~Én egy nagyot káromkodom,~Úgy
68 3| javában égett,~Nem is mentem én a végett!~Azért mentem,
69 3| Annak volt ám nagy a lángja!~Én beléptem, ő rám nézett,~
70 3| avval a borral!~A bú vagy én, de egyikünk belehal.~Úgysem
71 3| volna még kedve?~Nem vagyok én gyökeres fa, virágzó,~Hanem
72 3| ág, fonnyadó;~Nem vagyok én az örömnek rózsája,~De vagyok
73 3| a szomorúság gyászfája.~Én előttem ilyen élet nem élet,~
74 3| L........NÉ~Én alkotóm! mindenható vagy:~
75 3| szent hangja reszkete,~S ott én legyek, kit csókra hí föl~
76 3| felelnél, jó fiú?~Tudom én szived bibéjét,~Tudom, a
77 3| gondolatit mikor olvasom én;~A sírba, a sírbul az égbe
78 3| Hazaballag nyájam estefelé,~Én ballagok a temető felé,~
79 3| el, ha hibázok -~Tudom is én, mit csinálok!~Székelyhíd,
80 3| csak egy marad:~Aludjam én ... minél~Elébb... a föld
81 3| szeretlek!~Szeretője lettem én szép lelkednek -~Szép lelkednek,
82 3| NEM MEGYEK ÉN INNEN SEHOVA...~Nem megyek
83 3| INNEN SEHOVA...~Nem megyek én innen sehova,~Noha sorsom
84 3| a nap, a csillagok...~De én nem mék, én itt maradok.~
85 3| csillagok...~De én nem mék, én itt maradok.~Fa vagyok én,
86 3| én itt maradok.~Fa vagyok én, lelkem a gyökér,~Gyökér
87 4| istenem~Áldása rája! -~De én nem mondom senkinek,~Ki
88 4| ember életkincset ás -~Nem én, nem én!~Gyönyörszomjas
89 4| életkincset ás -~Nem én, nem én!~Gyönyörszomjas szivem...
90 4| felelt az ifju,~‘Már az az én gondom:~Mérthogy olyan sárga
91 4| is emlékezem~Halálodra, én kedvesem?~Könny gördül~Azonnal
92 4| Pál,~Mit kaszál.~...Eh, de én itt egyre-másra,~Mint malom,~
93 4| is mondtam a malomról... én bizon~Hogyha présbe csavarítnak
94 4| kerestem.~Te hagytál el, nem én téged;~Délibáb volt a hűséged.~
95 4| tél, menjen gyorsan el.~Én a tavaszt csak annyiból
96 4| a Tiszát,~Hadd lehetnék én meg a Duna:~Hogy a Tisza
97 4| Télen ez már ígyen megyen.~Én ugyan nem is tudnám, hogy~
98 4| Naponként egy messzely borocska,~Én úgy hiszem, ennyi untig
99 4| Messzely borocska és feleség?~Én és feleség, én és messzely
100 4| feleség?~Én és feleség, én és messzely bor?~No hisz
101 4| Csak viríts, csak viríts...~Én ugyis hervadok,~Hervadok,
102 4| Ha azt tudnám, hogy az én hálómba~Valami nagyon nagy
103 4| SZERELEM- ÉS PIPADAL~Szeretlek én téged, pipám!~És a dohányt,
104 4| galambom szeme, kék.~Szeretem én galambomat,~Miként szeretem
105 4| Röpűlt felém anyám...~S én csüggtem ajkán... szótlanúl...~
106 4| Mint hánysz bukfenceket.”~Én műértő beszédit~Mosolygva
107 4| a bornak~Edénye kiürűlt,~Én írogatni kezdtem,~Ő meg
108 4| IRTÓZTATÓ CSALÓDÁS~Elvégezém az én szivemben,~hogy magamat
109 4| dicsőséget se’ hoz...~És én hallottam ezeket,~És szívem
110 4| többé sohasem,~Nem zengem én a bort... csupán~Torkomba
111 4| nagy veszedelmére.~Elmennék én haza, itt hagynám ezeket,~
112 4| faluban,~Itt kivánok élni én ezentul~Csendben, boldogan.~
113 4| lomhaság.~Add errébb hát, ökör!~Én nyuljak érte tán?~Nem elég
114 4| tündér lenne,~Mit bánnám én,~Csak belém szeretne!~Dunavecse,
115 4| hogy legyen;~Megszerzem én, hogy eligyam s egyem.~Azt
116 4| korának szük időiben.~S én mégsem szerzem a pénzt,
117 4| zsebemet -~Mert nem szerzém én e pénzt, hogy legyen:~Azért
118 4| táján valami rág...~Belőled én, árnyékvilág,~Aligha el
119 4| Kéjében is pezsg ám a vér.~S én már maholnap elhagyok~Örömeket,
120 4| Gyászoltok a halott fölött.~De én azt mondom, társaim,~Hogy
121 4| SÍROM~Hogyha én majd meghalok,~Nem leszen
122 4| ÉJJEL~Kinézek én, benéz a hold~Szobámnak
123 4| Ott általellenben lakik~Az én kedves babám;~Azt várom
124 4| kedves babám;~Azt várom én, ha valahogy~Még megpillantanám.~
125 4| Kicsinke szőke kis leányka,~Az én szerelmem nagy!~És tárgya
126 4| csak fele még.~Azon volnék én, hogy te lennél~Énnékem
127 4| elkészűl egy-egy dicső vers,~Én is levetkezem,~Hozzád simúlok
128 4| valami vigat.~Ott lakik az én csillagom,~Az én bujdosó
129 4| lakik az én csillagom,~Az én bujdosó csillagom,~Aki tőlem
130 4| POHARAMHOZ~Különben én becsüllek, oh pohár!~Csak
131 4| könnyen kihörpentelek.~Ha én tenéked volnék, oh pohár!~
132 4| AZ ÉN TORKOM ÁLLÓ MALOM...~Az
133 4| TORKOM ÁLLÓ MALOM...~Az én torkom álló malom;~Úgy őröl,
134 4| Bánatot hord garatjára.~Az én feleségem torka~Valóságos
135 4| Valóságos pergő rokka;~Hej az én jó feleségem~Pörpatvart
136 4| fájdalmát?~Szeretőd vagyok én, hű szeretőd,~Elmondhatom
137 4| folyt volna!~Nem járnék én a pincébe~Jó időbe’, rosz
138 4| időbe’...~De tehetek is én arról,~Hogy oly igen jó
139 4| ELVENNÉLEK ÉN, CSAK ADNÁNAK...~Elvennélek
140 4| CSAK ADNÁNAK...~Elvennélek én, csak adnának,~De hiába
141 4| NEM NÉZEK ÉN, MINEK NÉZNÉK? AZ ÉGRE...~
142 4| NÉZNÉK? AZ ÉGRE...~Nem nézek én, minek néznék? az égre;~
143 4| huzódol tőlem?~Hiszen ezt én nem neked beszélem;~Gyere
144 4| adnálak!~Te vagy a nap, én az éjjel,~Teljes teli sötétséggel;~
145 4| bajod végén vagyon!~Örvendek én ezen, pedig nagyon;~Mert,
146 4| feledhetnéd azt a napot?~Én részemről csak el nem feledem,~
147 4| jól vagy, hál’ istennek! Én?~Mint gazdag városban szegény
148 4| Örűl ő - de olyasmit érzek én,~Mit a paradicsomnak küszöbén~
149 4| kikergettetett.~Ott éltem volna én a színpadon~Kín és gyönyör
150 4| hete,~Másodmagammal jöttem én ide.~Tudod, ki az, ki Pestre
151 4| felém;~S ösztönszerűleg én megölelém.~És csókot érzék,
152 4| érzék, forrót, arcomon. -~Én nem tudám, hogy őtet szeretem,~
153 4| termett elég,~Nem vagyok én verseknek szűkiben,~Bár
154 4| eszem s iszom;~A holnapról én nem gondolkozom,~S ha a
155 4| Agg napjait a fáradástul én~Mily édes-örömest fölmenteném.~
156 4| sorral érd be most, öcsém.~Én a vidámság hangját keresém,~
157 4| volnál menyecske:~Nem volnék én kétségbeesve.~Nem választottál
158 4| Mért sikkasztottad el az én jó paripám?~Te bitangolsz
159 4| Mért csábítottad el az én kedves babám?~Te öleled
160 4| órjásának nyelve szól.~Hogy én lelépek a színpadról,~Szívem
161 4| születtem,~Csavargó vagyok én.~Betérek Debrecenbe~Bolond
162 4| születtem,~Csavargó vagyok én.~Igaz, most a cudar sors~
163 4| eddig, újra~Csavargó leszek én.~Pest, 1844. június végén~
164 4| ingyen.~Hej, maholnap az én piros rózsám~Csikósné lesz
165 4| gazdagon,~De mindazáltal én~Nem bort... vizet iszom,~
166 4| szomjazom,~De mindazáltal én~Nem bort... vizet iszom,~
167 4| röviden~E találós mesét:~Én a bort rendesen~Kocsmából
168 4| gazdámnak~Lyányát szerettem én,~S boldog valék, mert a
169 4| Tálalni ő szokott,~S mindenkor én elémbe tette~A legjobb falatot.~
170 4| Ott vagyok honn, ott az én világom;~Börtönéből szabadúlt
171 4| multakon.~Sokon mentem már én keresztül,~Sok jót értem,
172 4| mindenkor énvelem,~Verseltem én minden bajom közt~A színpadon
173 4| emlékezem!...~Sokat szenvedtem én tebenned,~És mindamellett~
174 4| Már ilyesmit is gondoltam~Én:~Megverem... bírok vele,
175 4| a kutyát elvette öcsém,~Én meg nem akartam od’adni,~
176 4| amazontermészetü Márta?...~O én a legboldogtalanabb~Valamennyi
177 4| éjszaka nem volt! -~Olyan az én lelkem,~Mint a Duna legközepében~
178 4| Kiket annyira szeretek én,~Hanem akiktől~Nem nyerek
179 4| Konokúl így szólt a kötélhez:~„Én ugyan itten nem maradok, -~
180 4| de nem is harag az,~Csak én tudom ennek okát,~Én, kit
181 4| Csak én tudom ennek okát,~Én, kit földöntúli izék~Földöntúli
182 4| epekedve reám?~Valamint én várom a tiszteletestől~Kontójának
183 4| Bunkósbotja~Üssön agyon?...”~„Én ütlek agyon...~Én vagyok
184 4| Én ütlek agyon...~Én vagyok a kétségbeesés!”~
185 4| orra is érte a földet.~„Én ütlek agyon...”~Folytatta
186 4| széles tenyerű Fejenagy.~„Én morzsolom össze~Csontjaidat,~
187 4| kétkedel?...~Ártatlan vagyok én,~Mint az izé...”~Érté e
188 4| Mentse magát,~Meghallgatom én az okos szót~Minden időben...~
189 4| kegyelmed. -~De szerelmemet én~Titkoltam volna örökké,~
190 4| szemérmetes Erzsóknál...~S én balga szavát fogadám!”~Mindezeket
191 4| pimaszúl rám vallott. -~Én bujtogatám őt,~Hogy csapja
192 4| szemérmetes Erzsókot,~Mert én kendet utálom,~Mint a kukorica-gölődint.”~„
193 4| azt gondolja talán,~Hogy én kendet szeretem~Avval a
194 4| mester uram~Itt vagyok én is.”~S ezzel nekiugrék~A
195 4| bevégzéd~Emberül e munkát.~Én is pihenek~Babéraimon,~Miket
196 4| Gödrömet a sírásó,~Bánom is én!~Azért én élni fogok,~Míg
197 4| sírásó,~Bánom is én!~Azért én élni fogok,~Míg a világnak~
198 4| ne gondold, barátom,~Hogy én valami vad fickó vagyok,~
199 4| bor szinét meglátom;~Nem én! csak úgy csendesen vígadok.~
200 4| mulatnánk!~Messze vagy, de én baka koromban~Hetvenhétszer
201 4| Élted napjáig megemlegeted;~Én rontok hozzád, s akkor jaj
202 4| csillag nem ragyog,~Akkor én végkép odavagyok.~A tyukokkal
203 4| hallja, rögtön szörnyethal.~Én azonban folytatom dalom,~
204 4| FURFANGOS BORIVÓ~Megiszom én a bort, mert szeretem,~De
205 4| a jó öreg.~Hej, csakhogy én az efféléket~Mindig pénz
206 4| PINTY ÚRFI~Én nem panaszlok sorsom ellen,~
207 4| jobbra-balra nem konyulna:~Én volnék a derék legény!~Arszlánnak
208 4| mellényem meg van véve:~Én volnék a derék legény!~Arszlánnak
209 4| hordanom kell télen, nyáron:~Én volnék a derék legény!~Arszlánnak
210 4| volna oly nagyon megsértve:~Én volnék a derék legény!~Arszlánnak
211 4| kérdené, hogy hol a varga?~Én volnék a derék legény!~Arszlánnak
212 4| Elpusztul tőlem a pokolba:~Én leszek a derék legény,~Mindjárt
213 4| Mindjárt arszlánnak illem én.~Pest, 1844. szeptember~
214 4| mégyen.~Indulóban vagyok én is,~S nem megyek magamban;~
215 4| Barna éjszakához;~Megyek én is, megyek én is~Barna kisleányhoz.~
216 4| éjszakához;~Megyek én is, megyek én is~Barna kisleányhoz.~Pest,
217 4| elhervadni fog,~Ne is ápolgassam én e fát?~Más hasznot ha nem
218 4| a hű honfigond. -~Lásd, én reátok még emlékezem,~És
219 4| Forgatva nyelve könnyü kerekét.~Én nem rosz kedvvel engedék
220 4| barátság végre megszakadt,~Mert én utáltam a nyegléskedést,~
221 4| bel- s külviszály miatt;~S én újra jártam széles e hazát,~
222 4| lassanként,~Elzúg a fergeteg,~S én újolag vidám, kék~Eget szemlélhetek;~
223 4| födözné~Versíró tollamat,~Míg én magam fekünném~A sírban
224 4| Szüret van úton, útfelen,~És én isten kegyelmiből~A száraz
225 4| Hej, jó atyám, de nagy az én bajom!~Kapaszkodjék csak
226 4| fog,~A menyecskének férje én vagyok.”~Az úr nagy halkkal
227 4| semmim, semmim e hazában,~De én egészen az övé vagyok;~Bánat-
228 4| az célt, aki ilyet lát.~Én láttam, láttam!... megmutatta
229 4| AZ ÉN SZERELMEM...~Az én szerelmem
230 4| AZ ÉN SZERELMEM...~Az én szerelmem nem a csalogány,~
231 4| csókjától rózsás föld felett.~Az én szerelmem nem kies liget,~
232 4| néző hold sugárinak.~Az én szerelmem nem nyugalmas
233 4| szűl: a szép örömet.~Az én szerelmem rengeteg vadon;~
234 4| mosolygjatok, mosolygjatok,~S én újolag föltámadok,~Föltámadok!~
235 4| drága sort olvashatom:~Hisz én már téged rég kisérlek,~
236 4| Mostoha gyermeke vagyok én anyámnak.”~Ezeket mondotta
237 4| ölelést mindjárt elvégzem én;~Aztán a mostohád sincs
238 4| Iluskám! hogyne volnék én halovány,~Mikor szép orcádat
239 4| beszédet!”~„Utószor látlak én, szivem szép tavasza!~Utószor
240 4| ez nem tréfadolog;~De az én Jancsimnak helyén állt a
241 4| soknak eloltátok,~Küldök én örökös éjszakát reátok.~
242 4| menyecskének odavezetlek én;~Ottan éldegélünk mi ketten
243 4| Istenem teremtőm! mit beszélek én itt?~Zsiványoknak vigyem
244 4| darabhoz vérfoltok ragadtak,~S én ilyen kincsekkel legyek
245 4| Hozzájok sem nyúlok... azt én nem tehetem,~Nincs elromolva
246 4| befogadnának,~Be örömest mennék én is katonának!”~Amint a katonák
247 4| szólott fohászkodva nagyot:~„Én a kerek világ bujdosója
248 4| segedelmére.”~„Hát hisz akkor én meg még jobban szeretném,~
249 4| nyeregbe vethetném;~Mert ha én nem ölök, engem öl meg a
250 4| neked,~Igen jól ismerem én a magyar népet,~Kedvemért
251 4| Nem kínzanád tovább az én galambomat -~Mert lehajítanám
252 4| egy legénynek;~Megállj, én majd kettőt csinálok belőled.”~
253 4| irántad nagy.~Háladatosságból én mindent megteszek,~Hogyha
254 4| jó, mindent vacsorára,~Az én győzedelmes vitézim számára.”~„
255 4| Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.”~Kukoricza
256 4| ily szót váltott vele:~„Én a te nevedet másnak keresztelem,~
257 4| székemet.~A királyi széken én sokáig ültem,~Rajta megvénültem,
258 4| királyi gondok,~Annakokáért én azokról lemondok.~Homlokodra
259 4| kell nyilatkoztatnom,~Hogy én e jóságot el nem fogadhatom.~
260 4| hogy megunnák kelmetek;~S én másnak terhére lenni nem
261 4| haragos vad férje,~Akinek én sehogy sem voltam ínyére.~
262 4| Ez a kis leányzó volt az én örömem,~Az egyetlen rózsa
263 4| viselte gondom.~Kemény az én szívem, teljes életemben~
264 4| hogy: „várakozzatok csak!~Én még benneteket összeházasítlak;~
265 4| örömet sem hagyta.~Egyszer én valahogy nyájam elszalasztám,~
266 4| gazdám.~Búcsut mondtam az én édes Iluskámnak,~Keserű
267 4| föl végtére.~Nem mondtam én neki, az én Iluskámnak,~
268 4| Nem mondtam én neki, az én Iluskámnak,~Hogy ne adja
269 4| bővelkedő mátkád?~Hazatartok én, hogy végre valahára~Sok
270 4| legszebben bánt velem;~Hanem én őneki mindazt elengedem.~
271 4| nem is ismer talán?~Tudja, én vagyok az a kis szomszédleány,~
272 4| mondta: nem mozdulok biz én.~„Adj’ isten jó napot” szólott
273 4| kapuja,~Hogy, hogy... biz én nem is tudom, hogy mekkora,~
274 4| kikötéssel a kendtek ajánlatát.~Én itt nem maradok, mert tovább
275 4| mentek.~22~Vándorolgatott az én János vitézem,~Meggyógyult
276 4| hűséges jobbágyom,~Mert én azt meglátni fölötte kivánom.”~„
277 4| szerelemnek,~Az életen által én egyedül menjek?~Amerre tekintek,
278 4| Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen?”~Tündérországnak
279 4| kedvesemnek!~Mutasd meg az utat, én is majd követlek.”~S beveté
280 4| föltámasztotta.~Mindent el tudnék én beszélni ékesen,~Csak János
281 4| természet~Vadvirága vagyok én.~Nem verték belém tanítók~
282 4| természet~Vadvirága vagyok én.~Nem virítok számotokra,~
283 4| természet~Vadvirága vagyok én.~Hát azért nekem örökre,~
284 4| tövíses~Vadvirága vagyok én.~Pest, 1844. december~
285 4| esik,~Csókeső esik;~Az én ajakamnak~Nagyon jólesik.~
286 4| a mennyország,~Lejárnék én~Minden estén,~Kedves rózsám,
287 4| KATONA VAGYOK ÉN...~Katona vagyok én, kiszolgált
288 4| VAGYOK ÉN...~Katona vagyok én, kiszolgált katona,~Csak
289 4| Fiuk, az isten áldjon meg,~Én is iszom, igyatok!~Én nem
290 4| meg,~Én is iszom, igyatok!~Én nem nézhetek vidámon~Végig
291 4| maholnap meglesz érkezése,~Nem én vagyok már első mennydörgése!~
292 4| képedet~Akként foglalom én.~A szigetről zöld falomb~
293 4| sok eszme magvait vetéd,~S én a gyümölcsöt bőven megteremve~
294 4| csillagja rám sugárt vetett,~S én mégsem írlak oda tégedet,~
295 4| már fél-ép szív felett;~S én mégsem írlak oda tégedet,~
296 4| tünő év, a bucsút neked.~S én mégsem írlak oda tégedet.~
297 5| Hajnallik hazánk felett!~Látom én: az ő számára~Sző a sors
298 5| szorítja fojtó sejtelem:~Az én kedves pajtásom ott terem,~
299 5| lemondás már-már főbe ver,~Az én kedves pajtásom nem hever,~
300 5| a tél dérvirága nő. -~Az én kedves pajtásom így beszél~
301 5| Ily jóbarátomúl kit bírok én?...~Vigasztaló pajtásom
302 5| taglóval ökröt ütsz,~Tollammal én embert ütök - -~Egyébiránt
303 5| levél a virágról,~Elválok én a babámtól.~Isten hozzád,
304 5| Annyi, hogy a koporsóba~Én tevém be tetemed.~Pest,
305 5| hogy észre nem veszem?~Oh, én mindent jól láttam.~De láttam
306 5| ÉN VAGYOK ITT...~Én vagyok
307 5| ÉN VAGYOK ITT...~Én vagyok itt, emésztő gyönyöröm!~
308 5| itt, emésztő gyönyöröm!~Én, sírhalmodnak hű zarándoka;~
309 5| alatt az első éjszaka?~Oh én nagyon borzasztót álmodám:~
310 5| Csillaglyányos gazdag háremébe:~Én galambom hű árnyéka lészek.~
311 5| virágot szűzi~Pirulással én szivemre tűzi:~S mért nem
312 5| kínba fúló életet sirat.~És én mégis, mégis panaszkodám~
313 5| szenvedek: ez orvos által majd~Én is meggyógyulok.~A bú, mely
314 5| Idemegyek, a temetőbe, én~Fájdalmaimnak vészes éjjelén,~
315 5| sötét és oly hideg van...~Én újra élni akarok;~Megkeresem~
316 5| A VILÁG ÉS ÉN~Megvetésem és utálatomnak~
317 5| te nyomoru pára!~Mint te, én is olyan rab vagyok?~Azt
318 5| vagyok?~Azt hiszed, hogy én dicséretedre~Vagy gyalázatodra
319 5| jónak látod; ámde tudd meg:~Én nem függök tőled semmiben,~
320 5| véremből e gyilkos férget én~Többé nem hizlalom,~Ugyis,
321 5| Megkönnyebbűl, midőn esője hull.~De én nem sírok, nem szivelhetem,~
322 5| Ami ott száll... vagy az~Én sohajtásom tán?~Pest, 1845.
323 5| csak Pest, tagadhatatlan!~S én Pestnek mindig jóbarátja
324 5| szerelmit add,~S érette én átengedem cserébe~Minden,
325 5| mulassatok, kedves barátim.~Az én mulatságomnak vége van;~
326 5| van gondolatja?~Lássátok, én olyan bolond vagyok:~Mikor
327 5| ROSZ VERSEIMRŐL~Tán én nem tudnék írni~Mindig jó
328 5| AZOKHOZ AZ ÉN JÓ PESTI PAJTÁSAIMHOZ~Hah,
329 5| éjibe tért.~És nem vagyok én már senki barátja.~E puszta
330 5| az ég, tavasz van...~És én oly sült bolond vagyok,~
331 5| lyányka volt, nagyon szép,~S én őt tüstént megszeretém.~„
332 5| csárda sok.~Azok közt, akiket én tudok,~Legkülönösebb a Betekints -~
333 5| nekem e játék láthatása,~Nem én vagyok bár, akit boldogit.~
334 5| érzeményitül:~Derűl kissé az én sötét világom,~Mit szerelemnek
335 5| Egy csókkal, Vilmám, és én áldalak.~Különben is te
336 5| Varróleány a szeretőm,~Azaz, hogy én őt szeretem,~Oly fennhangon
337 5| Ennél följebb nem vágyok én,~Hisz ott a menny, a hetedik.~
338 5| ifjuság nekem?~Szerettem én, s csak búját érezém~A szerelemnek
339 5| Ládámat tolvajtól nem féltem én,~Mert oly üres, mint sok
340 5| hölgy akadt.~Hölgyek körűl én szégyenlős vagyok,~Előbb
341 5| Háborgó szívvel ezt gondoltam én.~S ebédre mentünk. Az ebédnél
342 5| határán?~Leányt ide, leányt az én ölembe!~Hadd szorítsam két
343 5| kedvest siratsz tán?~Ha én lehetnék kedvesed,~Olyan
344 5| belé a kezem szára.~Fáj az én jobbkezem szára~Véghetetlen,~
345 5| szememből;~De magam sem tudom én, hogy~Majd az benne~Fájdalomnak
346 5| elszállna~Már a gólya;~Mennék én is már, ha még egy~Szóm
347 5| édes~Arculatja:~Hadd lennék én, aki őtet -~Aki őtet leszakasztja!~
348 5| mondja meg mi-léted.~De én becsüllek! mert hisz aranyával~
349 5| mit nem mondanak!~Hogy az én képzetem~Alant jár, magasra~
350 5| Elveszett pompája.~És az én képzetem~Még ekkor sem pihen,~
351 5| mind várhattam ezt.~Az én pályám nem mindennapi pálya,~
352 5| mérges fulánkja bánt.~(Az én utamban sok a kígyófészek~
353 5| kígyófészek~S hogy eltiporjam, én beléje lépek!)~Jó, hogy
354 5| fejéről~Kaptam e hajfürtöt én.~Én s e fürt együtt pihentünk~
355 5| fejéről~Kaptam e hajfürtöt én.~Én s e fürt együtt pihentünk~
356 5| mondtam, hányszor irtam én meg,~Hogy már láttam tiszta
357 5| mondtam?... szerelmet~Tőled én nem, oh, nem várhatok!~Szerelemmel
358 5| csillagjai.~Te, leányka, az én csillagom vagy,~S tőlem
359 5| Kisded ablakán, a napsugár.~Én szeretlek! bár tudom: mily
360 5| forró érzeményem,~Boldog én! ha a csatát nyerem.~Oh,
361 5| Sikerüljön ezt bevennem: akkor~Én leendek a tündérkirály!~
362 5| csupán szerelem kell,~S én szeretlek, mint te a hazát!~
363 5| Vasárnap volt. Nem felejtem én el~E napot. Lenn a kertben
364 5| És a tengerpartra lépek én,~S ott remények erdejében
365 5| ül s búg egy ág felett,~S én, lyánykám, azt gondolom:
366 5| gondolom: jövőben~E galambpár én leszek veled!~Pest, 1845.
367 5| sokkal jelesebbek, mint én,~Hírök mégis elfelejtve
368 5| ti még akkor, midőn már~Én fölöttem fűvek lengenek?~
369 5| bántsa elmulási vész.~S én hiszem, hogy ezt idő nem
370 5| éktelen vadon!~Benne járok én, elfáradt vándor;~Éj van
371 5| hogy~Szentegyház vagy, én azt gondolom,~És szerelmem
372 5| alázatosan.~Majd a Kárpát vagy, s én ott a felhő,~S mennydörgéssel
373 5| Majd meg rózsalomb vagy, s én körűled~Csalogányként zengek
374 5| HOGY...~Megvallom, hogy én az iskolában~Rest tanúló
375 5| professzorság?~Azt szeretném én csak megtanulni:~Mit tesz
376 5| HÁZ...~Alacsony kis ház az én lakásom;~A tiéd magas, nagy
377 5| leányka,~Nem emelkedhetem én oda...~De miért ne egyesülhetnénk
378 5| hozzám, hogy birhassalak!~Én hiszem, hogy boldogabb lennél
379 5| Mihelyest megláttalak, leányka,~Én azonnal megszerettelek.~
380 5| villám gyujta meg.~Fa valék én, egy kiszáradott fa,~Melynek
381 5| mikor úgy együtt sétáltunk,~Én nem szóltam és te hallgatál.~
382 5| te ekkor min gondolkozál?~Én csak ilyenféléket gondoltam,~
383 5| babér.~És ezért küszködjem én örökké?~S megvagdalni hagyjam
384 5| átröpüljem ezt.~Szállok én az angyalok kertébe,~Föl
385 5| mert szereted a hazát.~Adok én is három szint cserébe:~
386 5| virága.~Ha harmat vagy: én virág leszek.~Harmat leszek,
387 5| vagy a mennyország:~Akkor én csillagá változom.~Ha, leányka,
388 5| pokol: (hogy~Egyesüljünk) én elkárhozom.~Szalkszentmárton,
389 5| sóhajtott szivem:~Be szeretnék én is szüretelni,~Mért nincs
390 5| nem epeszt;~Hej, beérném én veled, leányka,~Te legszebb,
391 5| enyém, leányka, s a tiéd;~S én, hogy haljak a honért, elhagytam~
392 5| Megbirnád-e a balsorsot? melyet~Én megbírok, mert megszoktam
393 5| fogod.~Nem borúl el soha én miattam,~Nem borúl el fényes
394 5| ekkép szólna hozzám:~„Fiam, én neked megengedem,~Hogy ugy
395 5| lombon a madárka,~Zengjem én is el végdalomat~Bűvös hangon,
396 5| trombiták,~Ott legyek, s az én szivemből szinte~Nőjön egy
397 5| mennyországról lemondok én!~Szalkszentmárton, 1845.
398 5| AVVAGY ÉN MÁR SOHA...~Avvagy én már
399 5| AVVAGY ÉN MÁR SOHA...~Avvagy én már soha meg nem nyugszom?~
400 5| te gyötresz engem,~Pedig én meg nem bántottalak;~Vagy
401 5| napom!~Mint galamb száll én felém az álom,~De reám nem
402 5| találkozunk.~Megvallom, hogy eddig én reszkettem~Az időtől, mely
403 5| teremtőm!~Mostan ez az én kivánatom!~Szalkszentmárton,
404 5| szép alföldön,~Itten élek én most megelégedéssel,~Mert
405 5| Falu kocsmájában van az én lakásom;~Csendes kocsma
406 5| idején kel;~Mint sajnálom én e jó öreg kocsmárost...~
407 5| már a sír szélén vannak.”~Én elszomorodva borulok nyakába,~
408 5| szemeim könnyével,~Mert az én atyám e jó öreg kocsmáros...~
409 5| szem. Hűlve a szív.~Csak én magam vagyok még élő~A sírbolt
410 5| mostanáig képem.~De már meguntam én álarcomat,~És azt most ünnepélyesen
411 5| és halott van;~Igy írtam én enyelgő dalokat,~Mig lelkem
412 5| Nincsen oly bú,~Mint az én búm.~Oh ha én busúlok!~Keblem
413 5| bú,~Mint az én búm.~Oh ha én busúlok!~Keblem egy oroszlánbarlang,~
414 5| Olyan öröm sincs,~Milyen az én örömem.~Oh, mikor én örülök!~
415 5| az én örömem.~Oh, mikor én örülök!~Keblem egy édeni
416 5| nem!~Meg nem penészedik az én~Ládámban, hiszem istenem.~
417 5| ÉN ÉS A NAP~Bámulja sok oly
418 5| kimaradjon örökre,~Nem csüggök én merengve rajt.~Megtestesülése
419 5| szerető!~Ki mondja meg: én melegűlök-e tőle?~Vagy szívemtől
420 5| holtnak egy óra naponként,~S én arra kérem istenem:~Éjfél
421 5| szeretett barátom!~Egykor én terólad jósolék,~S jóslatom
422 5| sokszor ostromolt pályámon.~Én e tehetetlen hangokat~Figyelemre
423 5| szorítsam jobbod, ifju bajnok,~Én, ki ilyen rokonszellemű~
424 5| enyim mellett.~Szived az én kincsesládám,~Három faluért
425 5| Gerenda ellenedre van...~Én inkább betöröm fejem,~Semhogy
426 5| sikeretlen:~Engedd, hogy én is méh legyek szivedben.~
427 5| ballagott.~A társaságban én is ott valék,~S valék szomszédja
428 5| Beszélgetének s énekelgetének.~Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:~„
429 5| magunknak csillagot?”~Szólék én ábrándozva Erzsikéhez.~„
430 5| vagyok, mert kezed megnyerem én.~Ne félj, jó Barangó, Ildikó
431 5| fuladjon gyermeked.~S az én életem is legyen halhatatlan,~
432 5| Rozsda marja, nem ragyog.~Én magyar nemes vagyok!~Munkátlanság
433 5| henyélek.~A paraszté a dolog.~Én magyar nemes vagyok!~Jól
434 5| Csak nem járhatok gyalog.~Én magyar nemes vagyok!~Tán
435 5| Nem irok, nem olvasok.~Én magyar nemes vagyok!~Van,
436 5| látom:~Enni, inni jól tudok.~Én magyar nemes vagyok!~Milyen
437 5| S van adósságom, de sok.~Én magyar nemes vagyok!~Mit
438 5| Majd elmulnak a bajok.~Én magyar nemes vagyok!~Ősi
439 5| Mennybe visznek angyalok.~Én magyar nemes vagyok!~Borjád,
440 5| megy, nem mehet;~Ismérem én jól e szemek sugárát,~Amellyel
441 5| gondolatok.~Mint sajnálom én, hogy egész életemet~Itt
442 5| hogy egykor érted haljak én meg,~S síromnál, ha érted
443 5| isten kedvére;~S láttam én csárdákban tisztább szíveket
444 5| lassu patak tévedez,~Az én fáradt életemnek képe ez.~
445 5| a fák levele...~Bárcsak én is lehullanék ővele!~Holtom
446 5| az erdőben;~Ott lenne az én számomra jó tanya,~Egész
447 5| hangot ő nem ad.~Nem pazarlom én többé leányra~Dalaimat,
448 5| omladékin űl!~Nem lehet, hogy én még nem szeressek,~És hogy
449 5| Ismerém jól, uram.~E gyűrüt én csináltam;~Azt is tudom,
450 5| Kit annyian gyülölnek?~S én, aki annyit gyűlölök,~Téged
451 5| el-~Sötétül láthatárom,~De én éltemnek éjjelét~Nem rettegem,
452 5| Hamvadhatatlan csillaga.~Nem hiszek én már senkinek,~Nincs senkiben
453 5| teljesíté. Ottan függtem én~Testvéreimmel szűlőnk kebelén;~
454 5| a gazember~E földön!... én megesküszöm:~Ha mind esőcseppé
455 5| üstökét,~S szólván: „nem én, de te vagy a zsivány!”~
456 6| Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem,~De mily kevesen
457 6| világot!~Jajgatnak majd és én kacagok,~Mint ők kacagtak,
458 6| Mint ők kacagtak, amikor én jajgattam.~Hahaha!~Mert
459 6| mondja: csitt!~Egyszer már én is meghalék.~Mérget töltöttek
460 6| Ő combom akarta megenni:~Én szívemet adtam oda,~S ez
461 6| Arany pohárban méregital.~Én ittalak, oh szerelem!~Egy
462 6| szabadon~A vad tenger felett~Én és te?”~Egy tengerészköpeny~
463 6| jóbarátok.~Úr voltál te, én kutyád;~Korbácsoltál, uszítottál~
464 6| égett.~Szivem sovárgott és én sorvadék,~Társim nevettek
465 6| szomorún.~Mi lelt? kérdezte; én nem felelék,~Mert hisz magam
466 6| értett semmit e beszédből.~„Én lyány vagyok,” szólt, „földi
467 6| mélybe estél volna, ámde~Én mentésedre még jókor jövék.”~„
468 6| Hisz ahol te vagy, ott az én egem.~De űlj le mellém,
469 6| tulajdonom,~Mert téged az én képzetem teremtett.”~Leültünk
470 6| látod, milyen változás?~Én nem tudom, honnan, s miként
471 6| olyan, minő volt,”~Feleltem én, „vagy csak mi változánk?~
472 6| benne dalnokot sirattok:~Az én könyűim hadd omoljanak~A
473 6| a hon...~Legkeserűbb az én könyűm, ki benned~A függetlenség
474 6| NEM SÍROK ÉN...~Nem sírok én és nem panaszkodom;~
475 6| NEM SÍROK ÉN...~Nem sírok én és nem panaszkodom;~Nem
476 6| panaszkodom;~Nem mondom én el másnak: mi bajom?~De
477 6| világ bölcsnek nevez.~Az én jelszóm nem ez;~Én örömimet
478 6| nevez.~Az én jelszóm nem ez;~Én örömimet és fájdalmimat~
479 6| idenéz,~Engem bámul, de én szemem sem mozditom...~Mit
480 6| mozditom...~Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?~Szalkszentmárton,
481 6| szép leánykák szemei!~S én el fogom felejteni,~Hogy
482 6| AZ ÉN SZIVEM...~Az én szivem egy
483 6| AZ ÉN SZIVEM...~Az én szivem egy földalatti lak,~
484 6| éneklek, szép csillagok.~Én úgy szeretlek titeket!~Egy
485 6| égő kebelén. -~Álmamban én~Rabnemzetek bilincsét tördelem!~
486 6| KIVÁGOM ÉN...~Kivágom én keblemből
487 6| KIVÁGOM ÉN...~Kivágom én keblemből szívemet,~Ott
488 6| MÉRT VAGYOK ÉN MÉG A VILÁGON...~Mért vagyok
489 6| A VILÁGON...~Mért vagyok én még a világon, ha már~Átéltem
490 6| azért született.~Mért vagyok én még a világon, hisz már~
491 6| nem ilyen?~Ily szomorúnak én látom csupán?~Én látom így
492 6| szomorúnak én látom csupán?~Én látom így csak, keresztülnézvén
493 6| fátyolán?~Mindegy... elég, hogy én kétségbeestem,~Elég, hogy
494 6| kétségbeestem,~Elég, hogy én elkárhozott vagyok,~Hogy
495 6| téged az, akit szerettél,~Én szeretlek s engem nem szeretsz!~
496 6| ELHAGYTAM ÉN A VÁROST...~Elhagytam én
497 6| ÉN A VÁROST...~Elhagytam én a várost,~Azt a holt életet,~
498 6| mosolygjon újolag.~Gyógyulj meg, én szivem, ha~Még gyógyulnod
499 6| Elszenderedtek?...~Megálltam én is és~Mélán merengek.~Merengve
500 6| feledtem,~Hogy e magányba én~Feledni jöttem.~Szalkszentmárton,
1-500 | 501-1000 | 1001-1073 |