Rész

 1  2| érzeményim~Háborítni, költse fel.~Hah! mi kép leng a ködéjben?~
 2  2|       neked, te mámor anyja, bor!~Hah, e kancsó a mesés világnak~
 3  3|          a sodró vész, a halál...~Hah halál, te nagy kérdésjel,
 4  4|          nyelvét ki nem tépem.”~*~Hah, rosz asszony roszabb szolgálója!~
 5  4|          S a pókok szeme koppant.~Hah, de mi szörnyű zaj,~Mily
 6  5|          ÉN JÓ PESTI PAJTÁSAIMHOZ~Hah, börtönöm ajtaja megnyilt,~-
 7  5|        Vívhassam ki a diadalt.~De hah, a szíverősítő ugy~Megerősíté
 8  5|          S mily hallgatás!... de, hah, mi zendül~A némaságnak
 9  5|        többen.~Magamról szólok. - Hah, míg annyian~Vetnek reám
10  6|           a földrül a sírgödörbe.~Hah, majd ha miljom s miljom
11  6|       látá az érkezőt a tenger,~S hah miként fölháborult szive!~
12  6|         ne légyen több tavasz!...~Hah, végre, végre nyílnak szemeid;~
13  6|          végzé, így kezdette ez:~„Hah, istenemre, hogyha átkozódva~
14  6|      csillagok,~Olyan vidáman!... hah, pedig mi történt~A földön?
15  6|         aztán az égbe röpülünk!”~„Hah, ez megőrült,” gondolá Perenna,~
16  6|           szökhetünk,~Elfognak... hah nézd, nézd, már jőnek is!”~
17  7|            A tüzeknek őshonába...~Hah, még itt is fázom, fázom,~
18  7|   lemondasz~Róla, ha én kérlek! - Hah, máris látlak ugorni,~Mint
19  7|   kenyerem (s zsíros kenyerem)... hah, lesz a kutyának,~Nem pedig
20  7|         És szemébe rúgtam a port?~Hah, vagy talán mind a három~
21  7|       leányok.~Átértem a vizen,~S hah, itt is mindenütt~A régi
22  7|          ördög a politikába is.~S hah szentségtörése a szentségtörésnek!~
23  7| Szent-Demeteri~Fegyveres Tamás... hah, épen jól jöve ki!~Ő méltó
24  7|            lelkem most is retteg.~Hah, ki föltaláltad az írást,
25  7|         Te legalább ezt gondolod.~Hah, milyen lázitó,~Mily iszonyú
26  8|           lelke a költőnek,~S te, hah te lelkedet öléd meg!...~
27  8|        Fejem körül~Koszorunak!...~Hah, lánc csörög!~Hát volna
28  8|        Sűrü könnyek omlanak szét.~Hah, ki eddig csupa jég volt,~
29  8|   Szárnyait a légben vad örömmel.~Hah, ti gyávák, ti máris remegtek?~
30  8|           új nótát kezd vezérünk,~Hah, ez az, mikor a Kárpátokra
31  8|     szeretett király!~Szeretet... hah, ezt a szép virágot~Tövestül
32  8|        elpazarlott örök üdvösség.~Hah, mennyi tündér együtt: ifjuság,~
33  8|           fákról egy-egy levelet;~Hah, majd ha minden erejével~
34  8|         Utána nyúl... csóválja... hah,~Milyen visítás!~Meghökken
35  8|   tajtékot turva ekkép ordított:~„Hah szolgafaj! hah lázadó gazember!”~
36  8|         ordított:~„Hah szolgafaj! hah lázadó gazember!”~És a fiú
37  8|     homlokát,~Kezét emelte föl... hah,~Mily csörrenés!...~Megcsördült
38  8|        Atillától egész Rákócziig.~Hah, milyen múlt! hacsak félakkorák
39  8|         ezek itt lábaim alatt?... hah,~Eltépett lánc s eltört