Rész

 1  3|          nem hallhatok.~Őrizem az apám nyáját,~De nem hallom a
 2  4|              Nem féled a halált?”~Apám, ha mostan látnál,~Tudom,
 3  4|           elhagyám.~Kiknél valék, apám és jó anyám.~Apám kibékült;
 4  4|          valék, apám és jó anyám.~Apám kibékült; volt is rája ok:~
 5  4|           úgy megbecsűlök,~Miként apám, a jó öreg.~Hej, csakhogy
 6  4|   Venyigére gerezdet... gerezdet!~Apám után szép vagyonhoz jutottam,~
 7  5|                                   APÁM MESTERSÉGE S AZ ENYÉM~Mindig
 8  5|        ENYÉM~Mindig biztattál, jó apám:~Kövessem mesterségedet,~
 9  6|       lyányom.”~„Ha kivánja kend, apám, nem bánom.”~Apa, leány
10  6|       apja ágya mellett feküvék.~„Apám, ébredj föl, ébredj... hallod-e?”~
11  6|       sokszor be vigan viradt rám~Apám, anyám és testvérem között!~
12  7|           maradtak a hajóba’ még?~Apám, apám, mért is taníttatál,~
13  7|     maradtak a hajóba’ még?~Apám, apám, mért is taníttatál,~Miért
14  7|        apádat!”~De felelt a fiú: „apám, el kell mennem,~Háború
15  7|        apádat!”~De felelt a fiú: „apám, el kell mennem,~Minden
16  7|        apádat!”~De felelt a fiú: „apám, én nem megyek,~Hírvágy,
17  7|        szép? ugy tudja csak,~Mint apám bármelyik ökre.~Szó sincs,
18  7|          még csak hírem se’ jött.~Apám s anyám pedig búbánatba
19  7|        elére,~Nem is tettem lábam apám küszöbére,~Mert nagyon jól
20  7|          dolog, hogy nem lőtt meg apám,~Mikor azután az ajtót rájok
21  7|      Szegény ember fia vagyok,~Az apám~Egy kunyhót sem, egy garast
22  7|  szoríthatod, bátran megrázhatod:~Apám s férjem hős volt, hát sikoltásomat~
23  7|         hallgatás után:~„Jól van, apám, tehát legyen, mint kivánja,~
24  7| rászorultam, s százszor~Jaj, hogy apám az én ellenem!~Tőle futok,
25  7|          százszor jöttem volna,~S apám tiltá, hogy ne jőjek el,~
26  8|              Mit? megöltök engem?~Apám szent nevére,~Ez őrült merészség!...~
27  8|          jőne a hang, így susog:~„Apám, ehetném!~Erőködöm, hogy
28  8|      Erőködöm, de el nem alhatom;~Apám, az éhség fáj, adj kenyeret,~
29  8|          holnap lágy fehér cipót, apám,~Mert holnapig meghalhatok,~
30  8|       éhezem!~Vajon ha meghalunk, apám,~Ha sírba tesznek, éhezünk-e
31  8|          Ugy én ohajtom a halált, apám,~Kérlek, szerezz nekem koporsót,~
32  8|        Nevem Szilveszter... nincs apám s anyám,~Nem is volt, úgy
33  8|    születést~Vesszük, talán az én apám~Különb úr volt, mint minden
34  8|         kevélyen mereng el:~Az én apám az az öreg ember!~Az én
35  8|           az az öreg ember!~Az én apám e vén zászlótartó.~„Vészben
36  9|           várt vendég, oh hős, oh apám!~Csak az fáj most, hogy
37  9|        mint két ölelő kar,~Mintha apám s anyám nyujtaná ki karját...~