Rész

 1  1|                                       IFJÚ A PATAKNÁL~Németből Schiller
 2  4|               panasz fölérkezett.~Egy ifjú ember mondá a panaszt;~S
 3  4|          másra nem: ifjuságomra nézz;~Ifjú vagyok még, az életet szeretem...~
 4  4|          koszorúját eltépted honomnak~Ifjú reménye mit fejére tett;~
 5  5|             FIATAL ÍRÓHOZ~Üdvezellek, ifjú pályatárs,~Pályatársam s
 6  5|               csak;~Ti ifjak vagytok, ifjú csemeték~És a férgek máris
 7  5|              e kútból kimert.~Itt egy ifjú, ki lenyakaztaték,~Viszi
 8  6|              ez; mi rajta~A boldogság ifjú királyi párja.~Elbúcsuzánk;
 9  6|            csalogány.~Fönséges éj!~Az ifjú mostan megy szeretője után...~
10  6|            szent előtted!”~Szólott az ifjú, „fölkel valaki~Zajodra,
11  6|             oh ne átkozzál!~Csörgess, ifjú, csörgésem átok,~Mely a
12  6|             hol találkozál!~Csörgess, ifjú, csörgésem átok,~Mely a
13  6|            amely rajtam áll.~Csörgess ifjú, csörgésem átok,~Mely a
14  6| Csecsemőkorában sárkánytejet szopott,~Ifjú korában oroszlánvért ivott.~
15  7|            hogyha virrasztott a~Beteg ifjú, a holdvilág,~S ők halvány
16  7|             városa~Siralomházában~Két ifjú legény űl~Nagy szomoruságban.~
17  7|              Leány, hozzám jösz-e?~- „Ifjú, hozzád megyek!”~Hallod,
18  7|              Leány, hozzám jösz-e?~- „Ifjú, hozzád megyek!”~Apád egyetlenegy~
19  7|              Leány, hozzám jösz-e?~- „Ifjú, hozzád megyek!”~Pest, 1847.
20  7|         büszke fővel~Ott a sáncon egy ifjú fogoly;~Messzeszállott lángtekintetével~
21  7|               új követ érkezett.~Szép ifjú, amilyen csupán magyar lehet,~
22  7|            nézett volna... reám.~Szép ifjú! szemével több bajt okozhatna,~
23  7|             lenne itt az élet.~Ha egy ifjú feleség...~Közbevágott Pató
24  7|             öreg ember,~Isten hozzád, ifjú lyány.”~Menne is, ha őt
25  7|            maradok örömest,”~Szólt az ifjú, „de egy kikötéssel:~Én
26  7|             az szent...~Éj, a gyászos~Ifjú,~Megjelent.~Kedvese volt,~
27  8|              A kis asztal mellett egy ifjú s egy lyányka,~Fiatal pár,
28  8|  Negyvenegyedik nap amidőn megviradt,~Ifjú Lehel ajkán a kürtszó megriad...~
29  8|          kürtszó megriad...~Akkor még ifjú volt, állán a gyönge szőr~
30  8|                de folyton-folyva mén,~Ifjú lesz a gyermek, az ifjú
31  8|               Ifjú lesz a gyermek, az ifjú pedig vén.~Mi már ugy vagyunk,
32  8|     észrevétlen~A szolga fensősége~Az ifjú úr fölött,~S ha nem tudá~
33  8|               volt az ezerek zaja.~Az ifjú biztatá magát:~„Tovább,
34  8|            kérdezé: „Hová temették~Az ifjú asszonyt, és mi lett fiából?”~„
35 11|             pillanatig csak~Lásson az ifjú még mennyei álmak ölén.~