Rész

 1  1|    forgószél viharja~Lenge szálát földre nem csavarja.~Szűzeséged
 2  4|        hulló csillagon lefut,~S a földre ép oda ereszkedett,~Ahonnan
 3  5|           Halvány sugárt a hold a földre vet:~A temetőnek küszöbét
 4  5|       patakja,~S az égről a nap a földre száll.~Igy, mint a nap földre
 5  5|     földre száll.~Igy, mint a nap földre száll az égről,~És a völgybe
 6  5|           végső cseppig kisírja~A földre, mely holt nemzetének sírja;~
 7  6|       használ az ég könyűje is?~A földre hull, a ronda földre,~Hol
 8  6|            A földre hull, a ronda földre,~Hol az emberek lábbal tiporják,~
 9  6|          Láttuk, hogy a nap már a földre lép.~Alkonyodék. Arany felhőkön
10  6|          a szegény fák levelét,~A földre sujtja, és lábbal tiporja.~
11  6|              A csillag az égrül a földre,~Az ember a földrül a sírgödörbe.~
12  6|           álomvilágnak~Szállott a földre, e falak közé?~S midőn a
13  6| lehajlottál reám,~Miként lehajlik földre a szivárvány,~S fülemben
14  6|       néztek felhőtlen magasból~A földre a hold és a csillagok,~Olyan
15  7|         lesz a végtelen jövő. -~A földre hajtom térdemet~E szűk,
16  7|       szükség, mert a menny fog a földre leszállni.~Pest, 1847. április~
17  7|           rút pofádat~Erre a szép földre tolta!~Pest, 1847. április~
18  7|                      KARD ÉS LÁNC~Földre szállt a legszebb angyal~
19  7|         Sátán engedelmivel,~Fel a földre, hogy meglelje~A legocsmányabb
20  7|            kezem megáll ijedve~És földre ejti a telt poharat.~E szellem
21  7|        Bátran, elszántan a magyar földre vágott;~Gömör bércei közt
22  7|         Le a mennyből, le tehát a földre!~Vígy le, vígy le, képzeményim
23  7|        mosolyog le rá;~Mit csak a földre~Ejtett az isten,~Megterem
24  7|         égre emelkedik,~Ifju feje földre esik,~Nyaka vére fölfelé
25  7|      Szegény~Éjszaka.~Csendesen a~Földre~Leborúl,~Hull a fűre~Könnye~
26  8|          pedig már azóta~Az idő a földre azt kilencszer rótta;~Kilencszáz
27  8|           Ha lehetséges, a kívánt földre mennünk;~Mint a darusereg
28  8|   kapitánya.~Valahányszor Lehel e földre rálépe,~A megilletődés szállott
29  8|       gyümölcs, fájárul~Magátul a földre hull alá...~Bármit mond
30  8|     száraz levél,~Csörögve hull a földre!~Ismét magyar lett a magyar,~
31  8|           tevéd le lantodat,~Hogy földre szállván az egekből,~Tüstént
32  8|     visszaszállott a nagy égből~A földre a kicsiny szobába,~Hol elzsibbadva
33  8|         És a magasból lecsapott a földre,~Mint prédájára a rablómadár,~
34  8|         ez?~Talán az isten jött a földre~Saját képében, és saját
35  8|          neszét.~Mosolyogva néz a földre~A szelíd nap sugara,~Mint