Rész
1 4| olyan sárga.”~‘Tiszt uram,’ felelt az ifju,~‘Már az az én gondom:~
2 4| hogy még szebb legyen,” felelt a kapitány,~„Lássunk, embereim,
3 4| Hol van Iluska, hol?” felelt a menyecske,~„Szegény Jancsi
4 4| Be rosz kedvben vagyunk” felelt neki János.~„Hogyne? mikor
5 4| még onnan, aki odalépett.”~Felelt János vitéz: „Bizza kend
6 4| készséggel ilyen szókkal felelt:~„Megvallom, nem szoktam
7 4| örökös jobbágyidúl minket.”~Felelt János vitéz: „Elfogadom
8 4| sem kéne pénzed nékem,”~Felelt a jó öreg nyájasan, szelíden.~„
9 4| Biz az csak egy sziget,” felelt, aki vitte.~János ezt kérdezte: „
10 4| kivánom.”~„Elvihetlek,” felelt az óriás neki,~„De ott életedet
11 5| balzsamot csepegtetett.~„Ah!” felelt a szív, „ön a reménynek~
12 6| Az ifju szólt.~A lány felelt: „Evezz,~Taszítsd a csónakot!”~
13 6| termettél, gyönyörű virágszál?”~Felelt Lidi: „Lenn a szigetségben~
14 6| inkább engem szeress, ne őt.”~Felelt Lidi: „Hogy van-e szeretőm?~
15 6| hogy kötöm a hálót;”~Így felelt a kisleány kereken,~Hogy
16 6| Emlékszel-e még rá, szép virágom?”~Felelt Lidi: „Azt én megengedem,~
17 6| vissza?”~„Nem egészen,” felelt neki Pista,~„Csak a Duna
18 6| vidékek~Sohajtására gunykacaj felelt,~Miként az őszi bús szellő
19 6| messze útazott,”~Ekkép felelt Jób, „kár lesz várnod őt,~
20 6| szerelmedet?”~„Hogyan?” felelt a nő, „egy módja van:~Öcséd
21 7| szegény vén apádat!”~De felelt a fiú: „apám, el kell mennem,~
22 7| szegény vén apádat!”~De felelt a fiú: „apám, el kell mennem,~
23 7| szegény vén apádat!”~De felelt a fiú: „apám, én nem megyek,~
24 7| Kérdém: ki van ott?~„Leány” felelt kinn, aki kopogott.~‘Leány?
25 7| házasodom.’~„Épen azért jövék,” felelt megint~Szomoru hangon a
26 7| szólni óhajtanék.”~‘Szólj, felelt a hölgy, én vagyok kapitánya.’~
27 7| keresnek olyan gondosan?~S felelt egy, hogy mérges füvet.~
28 7| csókot cserélénk.”~„Oh,” felelt a lyányka, „nekem semmi
29 7| kert; szolgabíróságot.”~Nem felelt egyebet erre Dezső, csak
30 7| már az este.”~„Ej babám,” felelt a vándor,~„Hisz nem ment
31 8| fogod,~Nem soká váratlak”,~Felelt Bánk bán, „elbeszélem~Neked
32 8| fogja csapni őt.~Méltósággal felelt az ifju:~„Uram, kikérem
33 8| soha?~Ezt kérdezé, s ekkép felelt magának:~„Fiam még él bizonnyal,
34 8| Fiából nem tudom, mi lett?”~Felelt a vénasszony, „nem láttam
35 9| Örömkönyűimet hogy ontanám!”~Felelt a vendég: „Sajnállak, szegény
|