Rész

 1  1|       bájait; irigyelve pirúla,~S a fák lombi fölé könnyeket ejtve
 2  1|                CSAL~Völgy homályán, fák hüsében,~Kert megett,~Zeng
 3  4|           Aztán olyan széles volt a fák levele,~Hogy szűrnek is
 4  5|         fákon,~Innen-onnan lehull a fák levele...~Bárcsak én is
 5  5|          Haha, hittétek-e ti száraz fák, hogy~Teremni fogtok még
 6  6|           ég, sugárosabb a nap,~S e fák alatt itt hűvösebb az árnyék,~
 7  6| Kérlelhetlen karja~Letépi a szegény fák levelét,~A földre sujtja,
 8  6|             volna...~Eltünének sűrü fák mögé,~S őket a sötétzöld
 9  6|       ragyog.~Sötét árnyat vetnek a fák,~A házak,~Unalmokban egyebet
10  6|          felett a csattogó madár,~A fák alatt a hallgatag virágok~
11  6|           az őszi szél.~Csörögnek a fák száraz lombjai,~Mint rab
12  7| szerénykedel?~Miért bújtál a lombos fák mögé,~Azért-e, hogy inséged
13  7|        Megnépesítve a források és a fák.~S ha ő reám tekint... barátom,
14  7|            élet.~Itt nyugszik ő~Vad fák és vad füvek körében,~Fölötte
15  7|              Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,~Megifjodnak a
16  7|           kertek s mezők virága~S a fák lombja követi.~Mint szeszélyes
17  7|           Az apró madársereg,~Ott a fák alatt a kígyó~Csúszik-mászik
18  7|          kell fujnia,~Hogy zugjon a fák levele,~S szélcsendben ugy
19  7|  szélcsendben ugy hallgat, miként~A fák, az ember kebele.~Kérlek,
20  7|             mond nekik? beszédire~A fák merengve rázzák fejöket.~
21  7|   fölriadtak az~Álmos merengésből a fák,~S a meglepő, nem-várt örömtől~
22  7|           füttyösünk a~Gyaloguton a fák alatt.~Egy ágrólszakadt
23  7|              Fekete-sárgára festett~Fák előtt~Villogtattam a hatalmas~
24  8|       párosan virágos fűben,~Bent a fák közt merengve űlni le:~Oh
25  8|           hallanának,~A száraz téli fák,~Zöld lombokat bocsátanának~
26  8|      halvány narancs helyett a déli fák~Piros vérrózsákkal lesznek
27  8|           Vond föl a kék ég alatt a~Fák zöld sátrait.~Gyógyítsd
28  8|         lovas mögött~Sürű erdőben a fák.~S midőn immár fölűl volt~
29  8|       először ültünk~E tó fölött, e fák alatt?~Röpűl a gyors idő
30  8|            e kertben,~Ti szépemlékü fák,~Amelyeken szivemnek~Oly
31  8|             drága minden ág.~Kedves fák, üdvezelve~És áldva legyetek.~
32  8|           szerteszét,~S hallgatom a fák lehulló~Levelének lágy neszét.~
33  8|          majd~Édes gyönyörrel jár e fák alatt?~Lesz-é ezentul, oh
34  8|              Jőjön csak a tavasz! a fák~Zöldelni fognak akkor,~Az