Rész
1 1| csillapszik:~De hidegen marad a lánynak örökre szive.~
2 1| ez érzet~Csillapítatlan marad.~Jőj le, jőj, o szép leányka,~
3 3| hűtlenűl,~Csak e kettő, mi hű marad.~És lantja! lantja hova
4 3| lánc, igaz, de~Mégis lánc marad.~Most hát lelkem, repdess~
5 3| Ohajtásim közül~Ébren csak egy marad:~Aludjam én ... minél~Elébb...
6 4| Iszom, míg egy csepp sem marad,~Legyen bár méreg, addsza,
7 4| föltámad haragom szélvésze,~Nem marad el fejek beverése.~Jó a
8 4| ördögöt csinál,~Hol a pokolba’ marad az a~Csokonai Vitéz Mihály?”~
9 4| Iluskának gonosz mostohája;~Hol marad, hol lehet oly soká leánya?~
10 5| Szeretetre csak képed marad.~Képed a fény, az egyetlenegy
11 5| Önnön magának csak tövis marad.~És pillangó a költő lelke;~
12 6| sötétség és hideg hamvad marad.~Szalkszentmárton, 1846.
13 6| Hová juték? és férjem hol marad,~Hogy így magára hagyja
14 6| Csak itt lenn a földön marad,~A földön él és vándorol.~
15 7| el az élet, ha~A becsület marad.~Ha férfi vagy, légy férfi,~
16 7| sincs.~Ha gazdánk jóllakék,~Marad még asztalán,~S mienk a
17 7| munkájára,~Oly nyomorúság marad ott.~S hol vette gazdád
18 7| Honfiérzeménynek.~Sziveteknek alig marad egy szöglete,~Ahol titkon
19 7| Csak ősz fejetek koszorúja marad zöld!~Szatmár, 1847. augusztus~
20 7| most már csak a belseje marad,~S ez még nagyobb munka,
21 8| széjjeltagolhat,~Hogy lelked sem marad meg a pokolnak!~Pest, 1848.
22 8| Szabadságból fontuk azt oda,~Ott is marad örök-mindétig,~Azt ugyan
23 8| Szivében vér s élet nem marad,~Kiürítjük, mint e poharat!~
24 8| föl~Utánunk;~Ha két magyar marad is a~Világon:~(Csak e kettő
25 8| urak.~A királynál csak egy marad.~Tudjátok-e, ki ez az egy,~
26 8| Hogy helyemen majd becsület marad,~Hogy a hazáért sokat tehetek.~
27 8| respublika nagy és állandó marad,~Betelvék vágyaink... de
28 8| Már ez titok, s örökre az marad.~Ki lesz apád, szegény kicsiny
29 8| mert~Látták, ha a jegyző marad,~Ugy ők pusztulnak el.~De
30 8| magért,~Amely kévéjében marad,~Egy ón golyót nyelek le.~
31 8| De emléked velem jött és marad,~Az vet reám bús halvány
32 9| nyavalyát,~Amíg hirmondónak marad csak egy,~Ki majd otthon
|