1-500 | 501-991
Rész
501 7| kincsek ragyogásait,~Ragyogj csak, ugysem ragyogsz már soká,~
502 7| a nép mégis mindenfelől csak~Megvetést és inséget lát.~
503 7| kézzel szinte nem merem,~Még csak melléje is aggódva lépek
504 7| már nevét is~Alig ismerik; csak~Egy emlékszik rája,~Egyedűl
505 7| emlékszik rája,~Egyedűl csak egy... a~Költő, a szabadság~
506 7| egyszerre bukkansz ki.~Más csak levelenként kapja a borostyánt,~
507 7| S felhők közt kék eget csak néhanapján lát.~Nagy fáradalmait
508 7| rekettye-bokrok tarkán,~Köztök egy csak a nyilás, azon át~Látni
509 7| ünnepélyes csendbe~Egy madár csak néha füttyentett be,~Nagy
510 7| távolban a malom zugása~Csak olyan volt, mint szunyog
511 7| minden változásban,~Melyen csak általmentenek;~S akármikor
512 7| csillagok voltak őseitek,~És ti? csak parányok!~Ne adja a balsors,
513 7| A hazaszeretet,~S ez is csak addig van, míg jön az önérdek,~
514 7| nyúgalomban,~Létezésemet csak a kis méhe tudja,~Mely hazafelé
515 7| nyúlni, te hatalmas úr?~Vagy csak ijesztesz?... meg nem ijedek.~
516 7| útasnak hüs árnyat ad.~S eddig csak írtam, hol van még a tett?~
517 7| rajtatok!~S a nép hajdan csak eledelt kivánt,~Mivelhogy
518 7| nép-izzadás csorog.~Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!~
519 7| gyötrődöm?... hiszen~Még csak hírét sem hallom,~Még csak
520 7| csak hírét sem hallom,~Még csak nem is izen.~Hát ily hamar
521 7| AZ ÁRVA LYÁNY~1~Csak egy lénnyel van kevesebb,~
522 7| keresem én,~Ezen virágokat~Csak azért ültetém.~Kedvelője
523 7| s a~Bor megmelegedett.~Csak ugy űldögélnek~Hallgatag
524 7| foly a patak,~Fehér keble csak ugy dagad,~Dagad, dagad
525 7| Akárhonnan, semmi gondom rája,~Csak te dalolj, bokrok furulyája.~
526 7| mécs, nincs benne csillag,~Csak egy kis hamvadó sugár sincs.~
527 7| Vezess, ha fény vagy,~Vezess csak egy lépésnyire!~Nem kérlek
528 7| kérdem én, hogy mi leszek?~Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok~
529 7| magában egy világ?~Vagy ő csak egy gyürűje~Az óriási láncnak,~
530 7| érdek,~Ez mind egyes sugára csak~Egy új napnak, mely még
531 7| hangszert!...~Pillanatra érintém csak,~És dalától reszketett~Örömében
532 7| öcsém, katonának, hahaha!~Csak minden harmadnap strázsálsz,~
533 7| harmadnap strázsálsz,~Akkor is csak nyolc órát állsz,~Ha hideg
534 7| Tudtam azt, hogy a világra~Csak egy nap süt melegen,~S ez
535 7| csókokat.~S nékem a sors csak virággal~Ékesítse kalapom,~
536 7| lelkünk fülibe;~Szagolja csak s nem hallja meg~A test
537 7| Vakmerő kalandor,~Addig megy csak, hogy tán~Még meglátlak
538 7| megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.~Vértengerbe
539 7| világ; s a mostani béke~Ez csak ama sírcsend, amely villámnak
540 7| Könyűi lesznek útitársaim,~Csak hogy szabad, hogy független
541 7| menedéket:~Kérj akárhol, csak ne tőlem,~Szívem nem fogad
542 7| kivánkozott ő Bakony erdeibe,~Oda csak a félénk tolvaj rejtezik
543 7| Falhoz vágom, nem fejedhez. -~Csak igy élet ez az élet,~Tüzes
544 7| szeretem.~Mondott volna csak felényit is más,~Majd megtudná,
545 7| édes lelkem, szenvedsz,~És csak azért, mert engemet szeretsz.~
546 7| megszakasztom szenvedésedet.~Légy csak egyszer az én feleségem,~
547 7| boldogság dolgába’,~Még csak nem is vágysz a másvilágra!~
548 7| pirosít homloka vérével.~Csak úgy vagyok, mint e szerencsétlen
549 7| az, nem süt a nap rája,~Csak sötét gondolat, ami benne
550 7| ki? miért nem jelent meg?~Csak azért, mert tudta, hogy
551 7| van hát?~Ebugattát!~Már csak megmondom, mi végett~Nézi
552 7| darabig türte,~Hanem aztán csak kimászott,~Még az inge is
553 7| van most a ránc orcáján;~Csak úgy líg-lóg derekán ruhája,~
554 7| a szív, de mozdulatlan,~Csak nagy néha, csak elvétve
555 7| mozdulatlan,~Csak nagy néha, csak elvétve dobban.~Sári néni,
556 7| zászlója volt e szent jel;~Csak játszott a viaskodó szelekkel.~
557 7| között senki sem tanyáz.~Csak a holt század fekszik odabent,~
558 7| Sziklák között járja...~De csak úgy, ha szeretőm~Kis halacska
559 7| a~Harcot kiállanám...~De csak úgy, ha szeretőm~Kis madárka
560 7| Bús pusztulásomat~Venném csak könnyedén...~De csak úgy,
561 7| Venném csak könnyedén...~De csak úgy, ha szeretőm~Ott a repkény
562 7| sebbel~Szalmafödelemen...~De csak úgy, ha szeretőm~Bennem
563 7| fölött~Fáradtan megálló...~De csak úgy, ha szeretőm~Az alkonyat
564 7| madár,~Szárnyakkal teremtve?~Csak a messzeséget járhatni meg
565 7| magam sem tudom!~Azt tudni csak, hogy mély a tengerszem,~
566 7| kedvesem,~Sőt ha rólad csak megfeledkezem.~Nem mondok
567 7| Jaj, akit ez tart vissza csak.~Én eskü s átok nélkül is
568 7| HÍRES SZÉPSÉG~Róla és csak róla szól~Az új világ krónikája;~
569 7| Tótágast áll az esze,~Ki csak egyszer néz is rája.~Odahagyja
570 7| gondolám,~Már, mondok, csak megtekintem.~S megtekintém.
571 7| örökre;~Mi a szép? ugy tudja csak,~Mint apám bármelyik ökre.~
572 7| karddal felelek,~De a kutyákat csak korbácsolom.~Pest, 1847.
573 7| Kis mécsvilág leszen,~Mely csak szűk házamat~Világosítja
574 7| hogy mely táj felé menjek?~Csak azt mondta: menjek, menjek,
575 7| mögött,~Apámhoz, anyámhoz még csak hírem se’ jött.~Apám s anyám
576 7| szíveszakadtan.~Édesapám csak egy-két könnyet hullatott,~
577 7| de biz én be se’ néztem,~Csak akkor, hogy már megleltem
578 7| áldjon meg az ég,~Számomra csak kinyithatod,~Én régi szeretőd
579 7| mondám, hogy szeretem...~Az csak költői szalmaláng vala,~
580 7| ismerősei.~Te nem tudád csak őt felejteni,~Te voltál
581 7| Akárkit gondoltál, tudom, csak nem engem,~De azt is tudom,
582 7| hogy boldogok legyünk.~Csak akaratos ne legyen természetünk.~
583 7| végzed,~Akkor mondom el csak, hogy s mikép találtam~Homér-Arany
584 7| világ körűlem,~Távol szól csak egy kis estharang,~Távol
585 7| Széphalom!~Azért kellett-e csak~Hozzád zarándokolnom,~Hogy
586 7| Miatta hét esztendeig szivá csak~A börtönök dögvészes levegőjét,~
587 7| dögvészes levegőjét,~És csak fél századig~Tartá vállán,
588 7| vén rab, tőled már talán csak~Itt vesz búcsut a lánc és
589 7| messze, messze még!~Kék színe csak kevéssel~Sötétebb, mint
590 7| zarándoklanom,~Vándorsarúimat le~Csak ottan oldhatom.~Ott vár
591 7| szíve,~Lelke repesni fog;~Csak azt szeretném tudni,~Vajon
592 7| mindent, mi sohasem a szemnek,~Csak a sejtésnek látható az éjben...~
593 7| Megrezzent a kéj miatt,~Mintha az csak egy szív volna;~S odafönn
594 7| szűlt,~Oly dicsőet, aminő csak~Akkoron születhetik, ha~
595 7| És egy láng lett a világ,~Csak a csillagok s a hold~Vontak
596 7| Szűlt oly förtelmet, minő csak~Akkoron születhetik, ha~
597 7| élten át elgyönyörködhetik~Csak egy parányi részén is...
598 7| sors többnyire azért~Ád csak babért, hogy meggyilkoltatott~
599 7| és nagy tenger lehetnél,~Csak mint kicsiny kis harmatcsepp
600 7| pedig nem imádkozik,~Hanem csak úgy gondolkodik:~Tudom,
601 7| unom.~Eddigi szeszélyedet csak~Megbocsátom még;~Más ennyit
602 7| dohányra~És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. -~
603 7| nagy; gazdáik lelke kicsiny csak...~Akkor eszembe jutott
604 7| hazugság volt. Le akartam csak kenyerezni~A nótáros urat,
605 7| bozót hadd tépje sörényét,~Csak szabadon járjon, csak kergethesse
606 7| sörényét,~Csak szabadon járjon, csak kergethesse tüzében~A sivatag
607 7| Másik felével a harcot csak~Könnyebben végigküzdenéd.~
608 7| egy gyöngy, egy öröm~- Nem csak magam: másodmagammal -~Nemes
609 7| tündöklő terem,~Hová csupán csak fénymázas cipőkben~Lehet
610 7| nyereggel,~Egy kis csótár van csak ráterítve,~Úgy ülök rajt,
611 7| ujra hajrá!~Visz csikóm, s csak szavamba kerűlne,~Hogy kivigyen
612 7| reám.~De nem, nem zápor ez; csak egy könny,~Egy könnycseppecske
613 7| könny,~Egy könnycseppecske csak,~És mégis kínosabb talán,~
614 7| pokolba!...~Húzd rá, cigány, csak azért is,~Ha mindjárt az
615 7| Most amely’k zsivány nálam csak~Egy fillére is akad,~Díjul
616 7| tart,~Eszembe nem jut, hogy csak álmodom.~Szatmár, 1847.
617 7| A tengerek árja benyel,~Csak tornyaik orma maradt ki
618 7| királyi utód, Oszián! -~Csak rajta, daloljatok egyre,~
619 7| a sárga halált lehelik,~Csak ősz fejetek koszorúja marad
620 7| a téli~Madárfészek.~Várj csak, várj, ha majd eljő a~Kikelet,~
621 7| téged oly véghetetlen~És csak tégedet szeret.~Ezt kellett
622 7| hogy mélyebben taszíts be,~Csak azért jöttél felém?~Jer,
623 7| Bölcsességből-e vagy csak szeszélyből talán?~Nézd
624 7| ehhez! egyet szeretnék én,~Csak egyet megtudni, arról hozz
625 7| CSAK UGY OMLANAK MOST HOZZÁM...~
626 7| UGY OMLANAK MOST HOZZÁM...~Csak ugy omlanak most hozzám~
627 7| egyébért lépek e csapatba,~Csak azért, hogy fölfordítsam
628 7| olyan nagy baj,~Azért mi csak elélünk maj’~Valahogy.~Menyasszonyom
629 7| a mi vérünk,~Hanem azért csak megférünk~Valahogy.~Ma ő
630 7| összeveszünk,~Este majd csak kibékülünk~Valahogy.~Szatmár,
631 7| leszek még.~Hogy a bú nálam csak~Átútazó vendég.~Elmentél,
632 7| is~Jársz immár, búbánat,~Csak eredj! képpel sem~Fordulok
633 7| Serege kis részét hagyván csak ott őrül.~Ha jön ellen,
634 7| őrül.~Ha jön ellen, jőjön; csak mosolyog Murány~Rá a víhatatlan
635 7| mondókáját,~Mely röviden hangzék, csak ennyibül állott~„Megnyitjátok-e
636 7| Ördög és boszorkány, még csak ez volt hátra,~Hogy fejkötő
637 7| gyávának, ijedtnek tartja őt,~Csak Mária tudja, csak ő: mi
638 7| tartja őt,~Csak Mária tudja, csak ő: mi baja van.~Az asszony
639 7| Vagy tán nem is hallá, csak azt asszonyt látta,~S szemeitől
640 7| magad egy rövid pillanatban,~Csak amig előttem szíved egyet
641 7| már ott tollán van,~Végre csak ezt írta válaszul hamarján:~„
642 7| fátyolt.~Nincs ezen fátyolnak csak egy kis nyilása,~És ez is
643 7| arca? -~Sokára ugyan, de csak eljött az éjfél,~A szellemeknek
644 7| hőst,~Ajaka nem szólott, csak szíve dobogott.~„Ily nagynak
645 7| elfelejtette végét szerepének.~Mert csak szerep s nem más az asszonyvitézség,~
646 7| Vagy már nem is látom őket?~Csak úgy képzelem talán.~Elröpűlnek,
647 7| barangolhatok.~Nem szabad már, csak egyet, szeretnem,~És ez
648 7| egyet, szeretnem,~És ez is csak engemet szeret,~Nem úgy,
649 7| Már ezentúl hátamat látod csak,~Örömiddel végkép jóllakám.~
650 7| vidáman élünk,~Mert ott csak a természet lesz vélünk,~
651 7| jut el hozzánk zajábol,~Csak az a halk, tengerféle morgás,~
652 7| tengerféle morgás,~Mely a zajnak csak viszhangja, nem más,~S mely
653 7| népeket, országokat?~Hódítani csak gyávákat lehet,~S az uralkodás
654 7| ilyenek felett~Dicsőség? ezt csak szégyenelned kell.~Kevély
655 7| lyány! mért kerültél eddig?~Csak nevedről ismerhettelek,~
656 7| ismerhettelek,~Azt tudám csak, hogy Örömnek hínak,~Kergetélek,
657 7| színre és illatra,~Milyeket csak tündérkéz növel,~És közöttök
658 7| közöttök a tövis csiklandja~Csak fejemet s nem karcolja fel. -~
659 7| sápadtarcu Gond,~Vagy maradj csak, ajkad mindig olyan~Prózai
660 7| Boldogságomnak tenger-özöne,~Csak szent oltárodat nem önti
661 7| vándorló~Leveletlen őszi fa.~Csak ment, csak ment, s ha előtte~
662 7| Leveletlen őszi fa.~Csak ment, csak ment, s ha előtte~Kétfelé
663 7| élők közűl;~Annyiban van csak, hogy ő már~Itt a földön
664 7| hogy ébren-e vagy alva?~Csak azt tudom, hogy álmodám.~
665 7| olyan prózai,~E tájnál csak lakói voltak~Még prózaibbak...~
666 7| Müvészi mámorukban~Teremteni csak képesek,~Amilyen tán csak
667 7| csak képesek,~Amilyen tán csak a paradicsom volt.~Virító
668 7| emberek,~Mindenhol ez, mindig csak ez,~S hátúl a sziklák ormiról~
669 7| és öngyilkolás!...~Csupán csak a táj és az ég mosolygott.~
670 7| De az álom bármi szép, csak álom,~S hogyha ma nem, holnap
671 7| emberek hazája,~Embereknek csak a föld való;~S ha nem is
672 7| Vérünkből szép reményeket,~Csak azért, hogy meghaljanak,~
673 7| tanúl?~E szellemeknek arcain~Csak egy vonást sem fejte meg,~
674 7| következik?...~Legbölcsebb, sőt csak az a bölcs,~Ki sohasem bölcselkedik.~
675 7| Föl sem ébredsz már talán,~Csak a másvilágon!~Koltó, 1847.
676 7| Feleség!~Nekem ennyi~Nem elég.~Csak ugy virág ha tarka,~Csak
677 7| Csak ugy virág ha tarka,~Csak ugy asszony, ha barna.~Barna
678 7| régi rab!~Vagy tán még csak egy pár kurta napja,~Hogy
679 7| pimaszok,~Kiknek nem a szíve, csak a füle mozog,~Azt hiszik,
680 7| földalatti álma.~Néha száll csak egy-egy kis madárka~Fejfájára
681 7| százszor jaj annak, mert csak azt láthatja,~Hogy küszöbön
682 7| Előljáróbeszéd” mostan csak „előszó”.~De mit nekünk
683 7| nyelv, mit az irodalom!~Ez csak haszontalan cifra az asztalon;~
684 7| Nehéz minden kezdet”,~De én csak most kezdem tapasztalni
685 7| Tiszteletgerjesztő, méltóságteljes has!~Csak azt ne adja az ég, hogy
686 7| nem rútabb s nem kisebb,~Csak az a különbség, hogy a fej
687 7| keresztülfürkésztem~Csupán csak e miatt s a legnagyobb gonddal,~
688 7| urat~Ismernők, most már csak a belseje marad,~S ez még
689 7| olyanokat ölel,~Hogy a dereka is csak ugy ropog bele.~Ugy kell
690 7| ők neked,~S ezt tőlök még csak rosz neven sem veheted. -~
691 7| közbirtokos urak...~Azaz csak házaik, engedelmet kérek,~
692 7| Éjszak-, kelet- s délre; csak nyugat felé nem...~Rövid
693 7| irás!~Istennek hála, hogy csak álom volt s nem más.”~Nem
694 7| szegény ember! gondold meg csak jobban,~Hej, írnod kell
695 7| húst bevága...~Éhgyomorra csak nem kaphat ily munkába.~
696 7| teljességgel nincsen egyéb hátra,~Csak hogy Fegyveres úr álljon
697 7| mosolyával?~Ne is menjünk tovább, csak a kert aljáig,~A kertnek
698 7| meglátja.~Igaz, a könyvekkel csak titkon mulatok,~De a tiltott
699 7| az ördög elébb hazahozni~Csak egy pár órával, vagy ott
700 7| felelt egyebet erre Dezső, csak azt,~Hogy ő ezen kertből
701 7| kimenne?~Végre, amint illett, csak erőt vett magán,~S így kezdé
702 7| Barátként üdvezel.~Előre, csak előre,~Nagy messze még a
703 7| gyümölcsöt és virágot?~Teremne-e csak egy fűszálat is,~Ha nem
704 7| Életet,~Poéta lett belőlem, csak~Poéta...~Ott talán már káplár
705 7| tavasznap mosolyog le rá;~Mit csak a földre~Ejtett az isten,~
706 7| rajta minden szép virág.~Csak egy hiányzott,~A hit virága,~
707 7| szebb élet partjára átevez.~Csak azt az egyet~Szeretném tudni:~
708 7| amely most vágyakat lehel csak,~Honfiszívek árja ömledezne
709 7| megtört szelleme;~Romján csak titokban sóhajt népe, mert
710 7| szeretni s halál védnie.~Csak az árulónak van becse, csak
711 7| Csak az árulónak van becse, csak annak.~Aki szégyenlője ősei
712 7| közt akarja elfelejteni;~Oh csak egy reményt adj, csak egy
713 7| Oh csak egy reményt adj, csak egy fény ragyogjon~Honja
714 7| Hogy szunyoghálónak is már~Csak szükségből volna jó;~Híni
715 7| szükségből volna jó;~Híni kell csak a szabót, a~Posztó meg van
716 7| hasztalan;~Mert ki elhagyja csak~Egy pillanatra gyermekét,~
717 7| napját~Egyre lopni kár.~Eddig csak henyéltünk,~Ennek vége lesz,~
718 7| Szépen köszönöm.~Pár hónapja csak, hogy~Feleségem lett,~S
719 7| meg~Én feledtem el,~Hogy csak játszunk, hogy a~Multat
720 7| vagyok.~Elfáradtam. Most már~Csak pihenhetek.~Űlj le itten,
721 7| kivánja,~Hát meg is süvegelem,~Csak térjen ki az utamból,~Csak
722 7| Csak térjen ki az utamból,~Csak hagyjon békét nekem.”~Igy
723 7| Istóknak hínak,~Ily bolond csak nem leszek -~Mit tünődöm?
724 7| talán még~Mostanában volt csak vége.~De ha benn még mostan
725 7| maradna egy darabka hátra,~Azt csak arra használnám, hogy~Megmaradnék
726 7| meglehet, de~Legfölebb csak néhányak számára.~Majd ha
727 7| Hordod szíveden,~S közte még csak egy hervadt virág,~Egy szép
728 7| világon minden,~Egy van csak, mi áldást érdemel:~Az az
729 7| És az ifju szót emelni~Csak hosszú szünet multán mere:~„
730 7| Aki el nem fordul tőle.~Csak ne légyünk türelmetlenek!~
731 7| oly bűvszer, mitül~- Essék csak egy csepp beléje -~Egy tenger
732 7| akinek tetszik, annak~Emelek csak kalapot.~Minél többet éhezem
733 7| igaz nevemet,~Azt tudom csak, hogy most a világ~Bolond
734 7| utósó~Szükségből vagyok csak itten?~Ne itélj meg, százszor
735 7| hagylak már ezentul,~Hogyha csak te~Ki nem kergetsz hajlékodbul.”~
736 7| nagyon féltette.~Végre is csak tört eszméket monda:~„Van
737 7| Mért is volna? őt ugyis csak~Veszni kényszerítenéd.~Megtagadtad
738 7| mit hogyan kell,~Hagyjátok csak őt magára,~Tudja azt is,
739 7| húzzuk-halasztjuk,~Végre is csak el kell mondani...~Szinte
740 7| szólott volna,~S nem tudott, csak szája mozgott,~Elfelejtett~
741 7| a kisleány.~És egyszerre csak elkezdtek~Sírni mind a ketten,~
742 7| a hó felett.~A pusztában csak egy fény világít,~A tanyának
743 7| beszéd~Örök~Nagy titok.~Csak az őrült~Hallja,~Amidőn~
744 7| jön;~S a haldokló,~Ha már~Csak egy-két~Pókhálószál~Tartja~
745 7| nem leszen mit,~Legfölebb csak nyelni fog.~Megvan itten
746 7| tőrdöfés az, ami~Kis redő csak homlokod fölött.~Mosolyogj
747 7| felé a nagy tüzeknek~Már csak hideg, holt hamva van.~Hozzátok
748 7| lehetett vón.~Én eveztem, csak eveztem,~S ami legfő: akkor
749 7| delfínen Árion...~Néha száll csak árbocomra~Egy-egy síró vészmadár:~
750 7| fürdik...~A madár röpűlt csak eddig,~Most az ember is
751 7| patak,~S nem fog kiapadni.~Csak csendesedett~Most némileg
752 7| Karikás-ostor kezében.~Csak jön, csak jön, halk lépést
753 7| Karikás-ostor kezében.~Csak jön, csak jön, halk lépést tart,~Egyszer
754 7| alszunk nagyapáink mellett...~Csak annyi az élet, mint futó
755 7| gazdag szegénység!~2~Még csak egymagam valék~Tavaly ilyentájban,~
756 7| fejét.~Haldoklik ő, már csak néhány halk~Szívdobbanás
757 7| én is így tegyek-e hát?~Csak a zsarnok s a szolgalélek,~
758 8| s nyárnak?~Odavan mind! csak az emlékezet által~Idéztetnek
759 8| mindenik jó szó, mely máskor csak a légbe~Röpűl tán, most
760 8| akad,~Egy-egy látogató megy csak hazafelé,~Lámpája megvillan
761 8| Nőtelen ember szerelme~Csak virág a kalap mellett;~S
762 8| napvilág fél-feketén~Jut el csak a sok bujkálás miatt,~S
763 8| körűle semmi, semmi fény,~Csak egy fagyott nagy harmat
764 8| futócsillagjai vagyunk,~Csak addig élünk, míg leszaladunk;~
765 8| mondák, s ma a vészben nekem csak~Az irgalom nyitá meg ajtaját.~
766 8| téged,~Kedves kis angyalom,~Csak az fáj, hogy szerelmemet
767 8| jó tanító volt ő,~Amilyen csak kellett,~Esztendőn át asztal
768 8| Vittem neki ajándékot,~Mikor csak lehetett.~Lelopkodtam sonkát,
769 8| elfecséreli,~A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.~Nincs
770 8| harsogó haris a fű közűl,~Még csak egy kicsiny kis prücsök
771 8| halvány ködök telepűlnek,~S csak félig mutatják~A betyár
772 8| vétettem én neked,~Hogy mindig csak szomorítasz engemet?~Keseregtem,
773 8| ez a jövőt!~Egyszer ember csak a magyar, mikor a~Fülét,
774 8| megjelent,~Megjelent, de csak addig volt idefent,~Míg
775 8| mutattok is föl néha-néha,~Csak olyan az, mint hogyha engemet~
776 8| ételt,~Mitől szomjúságom csak jobban éget.~Ha ez siker,
777 8| szerezzetek.~Sajtószabadságot, csak ezt ide!~Ez oly nagy, oly
778 8| szobában lakik itt bent?~Lám, csak jó az isten, jót ád,~Hogy
779 8| vad, bitor tél!~Addig él csak minden zsarnok,~Míg magok
780 8| gyávák, ti máris remegtek?~Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték...~
781 8| remegtek?~Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték...~Hátha mindazok
782 8| magyar nemzet,~Alszik-e csak a vitézség benned,~Vagy
783 8| gyalázatot, de én~Az ellennek csak holttestet~Adni át megesküvém.~
784 8| forgott.~3~De hol is kezdjem csak, hogy megértsük egymást?~
785 8| nélkülem elvannak őkegyelmek,~Csak ugy elvagyok őkegyelmek
786 8| megett,~Mind háborúskodott, csak az maradt hátra,~Aki épen
787 8| Magok után hosszan, amerre csak jártak...~Csakhogy nem fejér
788 8| szőr~Nem téli bunda volt, csak nyári könnyü szűr.~21~Takaros
789 8| lassabban harapták,~Mintha csak félnének rendzavarók lenni,~
790 8| elhagyni,~Mert az ember mégis csak sajnálta vagy mi,~Az igaz,
791 8| vezérnek~Mindenütt, ahol csak magyarul beszéltek;~Szolgált
792 8| merre vette?~Ő leginkább csak a németet szerette,~Ugy
793 8| könnyebb volt lelkének,~Ha csak a nevét is hallotta, hogy
794 8| Minden esztendőben, míg csak ki nem vénült,~Míg a gyermek
795 8| végzé el,~Zavarná a csendet csak egy köhhentéssel.~48~Fölállott
796 8| imádkozott, néma volt az ajka,~Csak egy szellő-sohaj jött ki
797 8| szólt oly érzékenyen, ahogy csak telt tőle:~5~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
798 8| fenn,~Mint szokása régóta,~Csak beszélt nagy sikeretlen:~
799 8| félj semmit, megvédünk... csak egy szót,~Csak emeld föl,
800 8| megvédünk... csak egy szót,~Csak emeld föl, csak mozdítsd
801 8| egy szót,~Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,~S
802 8| nem tépik.~Egyszer volt csak rabnép a magyar,~Többé lenni
803 8| többé szeretett király!~Csak tűrnek már titeket a népek,~
804 8| tűrnek már titeket a népek,~Csak tűrnek, mint szükséges roszat,~
805 8| magyar marad is a~Világon:~(Csak e kettő szabad legyen)~Nem
806 8| MEGINT BESZÉLÜNK S CSAK BESZÉLÜNK...~Megint beszélünk
807 8| BESZÉLÜNK...~Megint beszélünk s csak beszélünk,~A nyelv mozog
808 8| Dicsőségünknek kardja! csak most~Készültél s már a rozsda
809 8| el az urak.~A királynál csak egy marad.~Tudjátok-e, ki
810 8| király: „Mind elhagyott!~Csak másodmagammal vagyok.~Te
811 8| Beszélgetünk is, de~Az csak félig beszéd,~A másik fele
812 8| ezt,~Hozz belőle, amennyit csak~Elbír két kezed.~Nagyobbodtak
813 8| takarta,~S tombolt a vihar, de csak fejünk felett.~Nézzetek
814 8| Jertek haza, a kancsuka~Csak sebesít, de öl a kard.”~
815 8| Ha nem szemtelenkednek.~Csak magatokat teszitek~Bolondokká,
816 8| Nem mondalak én egyébnek,~Csak az isten remekének!~Pest,
817 8| lenni kell:~Hagyjanak el! csak magunkat~Mi magunk ne hagyjuk
818 8| hogy~Igazán gyalázat!”~Csak Bánk bán, a nádorispán~Tartóztatta
819 8| Testünket, vérünket.~De csak ettétek... mert ez az~Utósó
820 8| isten nem gondolna~Mással, csak mivelünk.~Fessük zászlainkat
821 8| fordítsd el tőlem képedet~Csak egy időre, hazaszeretet!~
822 8| Haragos kedvében,~Hogy a nép csak állt ott,~S merőn szájat
823 8| magasba száll vele.~A vész csak készülőben van még,~És nem
824 8| kegyelem;~Vagy érdemeltek-e~Csak annyit is az ég kegyéből,~
825 8| Csendes, de tüzes, mint bora.~Csak volna harc, csak öntenék
826 8| mint bora.~Csak volna harc, csak öntenék már~Vérünket, bárcsak
827 8| Hiven kiséri szellemed.~Csak azt tudhatnám, édesem,~Minő
828 8| játszótársak?~Közületek csak egyet is lássak!~Foglaljatok
829 8| Szolgaságunk idejében~Minden ember csak beszélt,~Mi valánk a legelsők,
830 8| végig, meg se’ mozdul habja,~Csak akkor loccsan, ha egy-egy
831 8| a rabigát vonta,~Mintha csak állat és nem ember lett
832 8| ótalmazá!~Nincs itt urasága csak az egy magyarnak,~S kik
833 8| volt? nem lehetett~Tudni, csak ugy rémlett.~Parasztfolttal
834 8| Az a hon többé nincs meg, csak neve~Bolyong közöttünk,
835 8| Szerezhet itten, de tudjátok-e,~Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség!~
836 8| fejem.~Közönséges napokban csak megáll~Más is helyén,~De
837 8| rettentő napok,~Amilyeket~Csak álmodik most holdas éjeken~
838 8| nyakára.~Amit mondtam, ujra csak azt mondom:~Fene gyerek
839 8| nem tekinték máskép,~Hanem csak úgy, mint egy új csillagot.~
840 8| és~Szólt: „Ami sok, az csak sok, hiába!~Ha ez így tart,
841 8| Huszárszázadának?~Ez ám csak a század,~Ezek a legények!~
842 8| beszélnek fönn-~Szóval, csak titokban?~Mily istentelenség~
843 8| Odajutottunk már,~Hogy csak titkon lehet~Tégedet érezni,~
844 8| e dalban, aminő~Hozzánk csak legszebb álmainkban jő,~
845 8| ébredsz is, annyi időd lesz csak,~Míg nevedet sírkövedre
846 8| birtokunk lesz,~Ami után eddig csak sovárgánk.~Föl hazám, föl
847 8| nem lesznek üresen:~Aki csak francia, mind testvér az
848 8| fényes név,~Hazánk egén csak rövidlétű~Futócsillag volt,
849 8| atyáid, o nemzet, o nép!~Csak azért szakitád le bilincseidet,~
850 8| az országgyülés egyebet,~Csak az egyet, hogy katonák legyetek.”~
851 8| De a magyar hazát védi csak hadunk,~Magyar hazánk pedig
852 8| sohajtó lelkére.~„Tovább is csak sóhajts, szép magyar nemzetem?~
853 8| magyar nemzetem?~Tovább is csak szolgálj? nem, istenemre,
854 8| rendíthetetlen:~„Nem a haza ellen, csak a király ellen!~Ha a király
855 8| egészen ki nem mondhatjátok,~Csak ugy féligmeddig lehet azzal
856 8| tán nem is gondolkodik,~Csak megszokásból, öntudatlanúl~
857 8| Istennek hála, alszik~(Vagy csak alunni látszik?)~A fal mellett
858 8| Csendes belűl a kis szoba,~Csak néha sóhajt kinn az őszi
859 8| sóhajt kinn az őszi szél,~Csak néha sóhajt ott benn az
860 8| fáj, adj kenyeret,~Vagy csak mutasd meg, az is jólesik.”~„
861 8| S mindig ma van, mindig csak éhezem!~Vajon ha meghalunk,
862 8| bolyong azon magasban,~Hová csak őrültek s félistenek~Merészlenek
863 8| folyó... a~Néptelen utcákon csak egy~Őrült bolyongott,~A
864 8| káromkodott,~Nem tudni, csak hogy morgott valamit.~Az
865 8| vakságát orrom bánja meg.~Csak az vigasztal, hogy a többi
866 8| furcsa egy kicsit.~Nézzük csak itt az ablaknál... hohó,~
867 8| Vajon kik a szülői?~Tudnám csak, vissza is vinném nekik.~
868 8| vinném nekik.~De már ez mégis csak cudarság~Igy elhajítani
869 8| édesen szivá a~Keserü életet.~Csak egy napos még, s mennyit
870 8| szomszédasszony, tán nevet~Csak kéne adni néki, melyet~Hiressé
871 8| Minek nevezzük?... hadd lám csak, mi volt~Tennap?... Szilveszter
872 8| fazékba’?... van.~Emelje csak föl a fiút.~És hozza hozzám...
873 8| utcákon nem voltak emberek,~Csak egy öreg banya~Állott előtte~
874 8| hozzá oly szelíden,~Amint csak tőle telt:~„Hogy hínak,
875 8| engemet koplaltatott,~Hogy csak minél rosszabb színben legyek,~
876 8| gyermeket elviheted,~De csak ha a keresztlevéllel jősz.~
877 8| Ottan maradt állóhelyében,~Csak öklével fenyegetőzött,~S
878 8| boldogság, mily jótétemény!~Csak néha szállt az aggalomnak
879 8| nincs.~Még egyszer fognak csak megütni,~De többször, istenemre,
880 8| lázadó vagyok.~S tudnám csak mindazt, amit érezek,~Ugy,
881 8| végtelenben,~Szabadnak akkor érzé csak magát.~„Szabad vagyok!”
882 8| erdejét~És mindent, ami csak szemébe tünt,~Mert minden
883 8| tudom, ki vagy?”~Amerre csak ment, mindenütt~Oly szépnek
884 8| látta és nem érezé azt,~Csak a mások baját,~És homlokát
885 8| venni hasznát,~Akárki más, csak én nem.~Ha belátnátok lelkem
886 8| követte ilyetén beszédit,~S csak újabb töltésül szolgáltanak~
887 8| lélek egy ilyen sugár, de~Csak a nagy lélek, s ez ritkán
888 8| segíti a földet megérni.~Csak egy nap tart a sugár élete,~
889 8| bezárva ajtaja,~Ha bejut is, csak lopva jut belé vagy~Erőszak
890 8| adja lelkét~Vagy lelkének csak egy darabját~Vagy egy tekintetét
891 8| darabját~Vagy egy tekintetét csak, amiből~Gyanítanom lehetne
892 8| fölhivá-e a lyány~Vagy csak magától nyílt meg kebele?~
893 8| uralkodni akarnak,~S uralkodni csak vakokon lehet.~Szegény,
894 8| nézte meg~A gyűrűt, mert csak amikor~Ezt látta, akkor
895 8| belátván, hogy a~Kerékvágásba csak nem jön bele.~És meggyőződék
896 8| éhezik. -~Lassan, lassan, de csak lefolytak~Egymás után az
897 8| ostromolták többé az eget,~Csak halkan rezgedeztek,~Mint
898 8| nem pirúl,~Mért nem pirúl?~Csak egyszer is~Mosolyognál még~
899 8| Hogy jegygyürűje árából csak egy~Garast is tartson meg
900 8| királyok nem istenek,~Hanem csak emberek,~És minden ember
901 8| Mindenhová megyek nyugodtan,~Csak egy kevéssé várjatok.~Nézzétek
902 8| Vezessetek hozzájok egy,~Csak egy rövid kis pillanatra,~
903 8| senkim a kerek világon,~Csak nőm és gyermekem,~És őnekik
904 8| Aludtam s álmodám,~Álmam csak félig jut eszembe,~De az
905 8| Nem háborítom föl vele.~Csak már viradna, ily nyomasztó~
906 8| hajnal, fényes arcodat,~Vagy csak mutasd meg ujjadnak hegyét...~
907 8| mely reáborult.~Nem érzett, csak gondolkodék,~Alant röpűltek
908 8| vagy állat lettél volna csak.~De tűrném veszteségemet,~
909 8| Amíg alatta megszakadnék,~Csak elbucsúztam volna tőle,
910 8| elbucsúztam volna tőle, csak~Egy szót mondhattam volna
911 8| Méltóságodban érzéketlenűl,~Csak úgy, mint itt a földi zsarnokok,~
912 8| fejér-e már?~De azt mindig csak feketének látta,~Pedig fejér
913 8| föld régen elenyészett,~Csak e börtön maradt belőle,~
914 8| szivéből már a bánat is,~Csak néha sírdogált, midőn~Álmából
915 8| bizonnyal, mert ide~Élő nem jön, csak a halott jöhet,~Csak te
916 8| jön, csak a halott jöhet,~Csak te jöhetsz, szerelmem angyala!~
917 8| dalol!~És szólt a rab, vagy csak gondolkodék,~Mert szólni
918 8| vén és roskatag maradt,~Csak vánszorogva, botra dőlve
919 8| lenni és az is lett,~Mert csak akarni kell!...~Fölkelt
920 8| haszna?~Mást nem tehetek, csak sirathatom...~Milyen sötét
921 8| gúnynak nyilát,~És én reá csak elmosolyodom,~És a magamét
922 8| hozzágondolom.~Azt gondolom: csak gyönge emberek,~Nem győznek
923 8| Nem gonodolok mást, csak ezt gondolom.~Ne magyarázza
924 8| ködében,~Ott a város... csak ugy rémlik,~Mint a múlt,
925 8| hoztam föl magammal mást,~Csak ami boldogságot ad,~Kedvesemet
926 8| fehér lesz!~Várjatok. Még csak néhány perc,~És kockánk
927 8| rágalom! bebizonyítom ezt,~Csak azt restelem, ha bebizonyítva
928 8| ember, ily hitvány valóban!~Csak miljomad része, ami közte
929 8| víz felett.~De akkor még csak gondolatban~Élveztem mennyországomat,~
930 8| az a maga gazdaságát...~Csak a szegény szereti hazáját.~
931 8| megint elmégyek, el.~Még csak alig, hogy üdvezeltelek,~
932 8| Izzadásuk díjában nekik csak~Kenyeret vet s rongyokat
933 8| hogyha odaállnak,~Nyomorért csak új nyomort cserélnek. -~
934 8| te messze messze vagy.~Csak már ne volna ily borús,~
935 8| tégedet,~Amint embernek csak~Szeretnie lehet.~Kivűled
936 8| De mindened vagyok~Aki csak szerethet,~Aki csak él érted:~
937 8| Aki csak szerethet,~Aki csak él érted:~Férjed, fiad,
938 8| engem illet az,~Egyedül csak téged,~A dicséretet és~Díjat
939 8| És valóban ősszel a föld~Csak elalszik, nem hal meg;~Szeméből
940 8| Szeméből is látszik, hogy csak~Álmos ő, de nem beteg.~Levetette
941 8| Aludjál hát, szép természet,~Csak aludjál reggelig,~S álmodj
942 8| Belelövöm bársonyába,~Hogy csak ugy porzik kínjába’.~Éljen,~
943 8| köztársaság!~Ez egyszer csak annyit mondok:~Jó soká voltunk
944 8| Egész világ a harcmezőn,~Csak én nem vagyok ottan,~Ki
945 8| Sötét betükkel írva!~Jőjön csak a tavasz! a fák~Zöldelni
946 8| Mindenkinek barátság, kegyelem,~Csak a királyoknak nem, sohasem!~
947 8| hova nézzek?~Mindenütt csak bús enyészet,~Minden tagom
948 8| kedves hazám!...~Barátim, csak egy van hátra,~Készüljünk
949 8| Hadd vegye el életünket,~Csak ne bántsa gyermekinket.”~
950 8| Vedd el a mi életünket,~Csak kíméld meg gyermekinket.”~
951 8| Mintha lelkök szakadna ki.~De csak mégis leoldozták,~Király
952 8| De nem gazabb társainál;~Csak neveik különbözők,~Mind
953 8| csillag fénye fölmutat;~Csak ne szálljon kora dér reája,~
954 8| rajtad a szabadság~Örökké csak földönfutó legyen,~Ki pillanatra
955 9| Amíg hirmondónak marad csak egy,~Ki majd otthon reszketve
956 9| kardját~Kézbe venni, kik csak azért tartják,~Hogy a zsarnok
957 9| lódulj,~Messziről nézz csak rá, a kuckóbul!~Ha urad
958 9| Minőt a messzelátó~Nap csak nagynéha lát.~Mindent megtettünk,
959 9| elpártola,~Egy pártfogó maradt csak~Velünk: ez Bem vala.~Oh
960 9| elbeszélni~Nagy hősiségedet,~Csak néma áhitattal~Szemléllek
961 9| sírás-rívás,~Hej hanem ugy csak korántse’ rítt más,~Egynek
962 9| öreget keményen,~Hogy hát ő csak szóval győzte légyen,~De
963 9| gúnyra.~Amit szólott, azt csak úgy magában~Mormogta el
964 9| véres vásáron,~Én itthon csak kész portékát lessek,~Ne
965 9| eddig inkább,~Minthogy most csak nézzem e szent munkát!~Elvágnám
966 9| magány; beléje más nem lát,~Csak messziről fehér fejével
967 9| vendég, oh hős, oh apám!~Csak az fáj most, hogy nem tud
968 9| csata legrémesebben zúg.~Csak nem fajult el még a székely
969 9| dalolnak a harc mezején.~Csak nem fajult el még a székely
970 9| ellenséget, mint a szél a port!~Csak nem fajult el még a székely
971 9| embernek, de akkorácska csak~Vagyok, hogy oly parányok,
972 9| fogom önt megörökíteni.~Csak azt ajánlom, hogyha még
973 9| embernek, de akkorácska csak~Vagyok, hogy oly parányok,
974 9| Láttam jó atyámat... vagy csak koporsóját,~Annak sem látszott
975 9| koporsóját,~Annak sem látszott ki csak az egyik széle,~Ezt is akkor
976 9| öröklét.~Isten veletek hát...~Csak egyszer még, egyszer~Ölelkezem
977 9| élünk még és nem halánk meg,~Csak meghajoltunk, de el nem
978 9| Amelyet néked béfejezni kell.~Csak félig van még a csomó elvágva,~
979 9| hóhérlegényei,~Nem jöttök egyébért,~Csak hogy elvegyétek, amit érdemeltek,~
980 9| vagyok, mint az ágrulszakadt, csak hogy~Mezítláb nem járok,~
981 9| Még az ellenség is, akit csak magasztal~Egy szívvel, egy
982 9| kardja.~És ott elől a háború~Csak a kisebb baj; szomorúbb,~
983 11| ah várj, egy pillanatig csak~Lásson az ifjú még mennyei
984 11| megszámlálva van;~Hanem a csók csak nem pénz talán?...~Hadd
985 11| TÜNDÉRKALAND~Halljátok csak, mik nem történtenek velem!~
986 11| főváros lármás utcáiban,~(Mert csak tolongás, zaj között vagyok
987 11| TOBORZÓ~Itt a zászló, csak, legények, alája,~Csapjatok
988 11| Téged keresnek szemeim,~Csak tégedet, szerelmem!~S mindenkit
989 11| mindenkit látnak szemeim,~Épen csak tégedet nem!~Ne látnám többé
990 11| látnám többé a napot, eget,~Csak láthatnálak, lelkem, tégedet!~
991 11| számára hűs lomb, hűs patak,~Csak forró föveny, forró sugarak.~
1-500 | 501-991 |