Rész

 1  3|       költő a lantnak ad,~Szivének mindenik virága,~Éltéből egy-egy
 2  4|            Olyan jól estenek.~Mert mindenik tükör volt,~Ahonnan láthatám:~
 3  4|         jött rémes órája,~A száját mindenik sírhalom feltátja,~S fehér
 4  4|        hazámat,~Amint kéne lennie;~Mindenik pohár, amelynek~Habjai belém
 5  5|       kelni ővele?~Megannyi páholy mindenik bokor,~Amelyben űlnek ifju
 6  5|       népem ősei!~Mintha nap volna mindenik,~Oly tündöklők e szellemek,~
 7  5|          hogy reája~Akasztathatnék mindenik.~Oh mennyi, mennyi a gazember~
 8  6|        olyan ismerős~Előttem arcod mindenik vonása;~Találkozám már véled?...
 9  6|           hölgy napok óta csak,~De mindenik nap századokra nyúlt,~Azokra
10  6|            keblemen.~Mert, hej nem mindenik nagy úrnak~Jut a szerencse,
11  7|         tehessen.~Váljék pokolkővé~Mindenik könnycseppje,~S szivét elevenen~
12  7|          írtam én már össze,~S nem mindenik haszontalan;~De amely hírem
13  7|           ölelem:~Nem bánom én, ha mindenik~Órád eltart egy századig!~
14  7|     olvasandom el,~Mindaddig, amíg mindenik betűje,~Minden vonási válhatatlanúl~
15  7|          Csillagok között röpűlök,~Mindenik egy csalogány.~Mint dalolnak,
16  7|           csókod~Ajkamra, orcámra,~Mindenik cseppjéből~Egy-egy virág
17  7|         nem pihenheték sehol,~Mert mindenik fán~Függött egy ember.~Túl
18  7|          Évek jöttek, évek mentek.~Mindenik vetélkedett,~Melyik adjon
19  7|        érted,~Tudhatod, hogy benne mindenik sor~Egy élet, mely érted
20  8|          rakni a kandallóra fát,~S mindenik jó szó, mely máskor csak
21  8|              E csillagot,~Amelynek mindenik sugára~A szerelemnek egy
22  8|            Európa látta s nézte, s mindenik~Térd meghajolt, lenyomta
23  8| szeplőtelen,~Jőjön, segítsen mosni mindenik,~Az asszony könnyel és a
24  8|           öreget,~Hadd gazdagodjék mindenik meg,~De legszebb részét
25  8|       fehér fellegek,~Szép felhők! mindenik ugy megy el fölöttünk,~Mint
26  8|           épületnek~Dobjátok félre mindenik kövét,~De nézzetek meg minden
27  8|        tönkre jut.~Számot vetett-e mindenik magával,~Minő dologra szánta
28  8|     piroslik arca,~Kitűzött zászló mindenik,~Amely jelt ád a harcra!~
29  8|           és szűl egy örömet,~Mert mindenik hang egy szent szerelem. -~
30  8|            az évek,~Elment hozzája mindenik,~S nyomott hagyott arcán,
31  8|            rá,~Mert harmat reszket mindenik felett.~Nézek busúlva, szívszakadva