Rész
1 1| midőn a szép tavasznak~Uj virányi illatoznak~A mosolygó
2 1| az év, s a fáradatlan~Idő uj évet alkota,~A kellemgazdag
3 4| Akár ohajtod, akár megveted~Uj frígyemet.~Az istenség is
4 4| Pihennénk tán egyet - aztán~Uj erővel~Térjünk a tettek
5 5| megszűnik~Az isten világa,~Uj világot alkot~Mindenhatósága - -~
6 5| tör: gaz és tüske várja.~Uj pályámon paréj, tövis közt
7 5| e síréj holdvilága volt.~Uj szerelmem, mint nap, jött
8 5| ágyon: más szobában a nő~Uj szeretőjével bujálkodik.~
9 6| bár tettemért a díj egy~Uj Golgotán egy új kereszt!~
10 6| szárnyán~Az én számomra uj fájdalmat hoz.~Mindegyre
11 7| tőle... jertek hozzám ezen~Uj keresztelésre!~Pest, 1847.
12 7| olyan sok mondanivalóm van.~Uj hivatalodban hogy éled világod?~
13 7| Homér-Arany Jánost, hazánk uj csilllagát,~S az én csilagomtól,
14 7| gondolatja, hol?~Lépte gyors még; uj vendég bizonnyal,~Erejét
15 7| ruhám is,~Volt nekem szép uj ruhám;~De kimélni kell az
16 7| Pillantásomért epedtek.~Drága, ékes uj ruhám volt,~S volt ruhámon
17 7| Elalszik-e a sírba’, vagy~Uj lángra lobban életünk?”~
18 8| átadom, mit adtatok,~Az uj csatákra uj vezért válasszatok;~
19 8| adtatok,~Az uj csatákra uj vezért válasszatok;~Rám
20 8| ugy egy kicsit a~Nyakatok?~Uj divatu nyakravaló~Készül
21 8| még, nem! még azonkivűl~Uj kötelesség fáradalma vár
22 8| a mult kor férgei,~S az uj vihar szétfújta födelét,~
23 8| Fájdalom, mert düledék hazámra~Uj viharnak közeledtét látom,~
24 8| aranykönyvben,~Amelyet minden év uj fénnyel töltött meg,~A Negyvennyolcadik
25 8| Kiküzködé magát belőle,~S uj célt tüzött ki odafent,~
26 8| útat még nem tett soha,~Uj volt előtte minden, amit
27 8| szerteröpködött~A természetnek uj virányin~S szivének régi
28 8| kihalt a szolganemzedék,~Uj nemzedék jött, mely apáit~
29 8| Földúlt szobraik kövébül~Uj dicső szentegyház épül,~
|