Rész
1 2| voltokat,~Megsiratnom kell árva magamat.~Mezőberény, 1842. szeptember-október~
2 3| Bánatomban le kell innom magamat.~Az irgalmát, ide avval
3 3| világnak,~Vagy od’adnám magamat a halálnak.~Ragyogj reám,
4 4| Sehogysem t’om kifejezni~Magamat -~Azt hiszitek, hogy talán
5 4| feküdjem~Bele,~Hadd pihenjem ki magamat~Benne.~Istenem! mi van ezen
6 4| Elvégezém az én szivemben,~hogy magamat adnám boritalra.~Biblia~
7 4| utcahosszat~Muzsikáltatom magamat;~Tele palack a kezembe’,~
8 4| cigány, siralmasan,~Hogy magamat kisírhassam,~De majd ott
9 4| fakadt:~„Igazolni fogom magamat,~Nem, mintha remegnék~A
10 4| nagy álmosan~Az ágyba vágom magamat,~S hej a szüret! ezt mormogom~
11 4| nyeltek.~Beh fölvetettem volna magamat~Hadvész után nyerítő paripára,~
12 4| még jobban szeretném,~Ha magamat lóra, nyeregbe vethetném;~
13 5| mondja, hogy ne hagyjam magamat;~Ámbátor az most rám nem
14 5| De gondolám, nyugtatva magamat:~Vár még egy este boldogsága
15 5| bámulám;~Elszántam végre magamat, mivel~Oly nyájasan pillantgatott
16 6| SZÁMŰZTEM MAGAMAT...~Száműztem magamat az
17 6| SZÁMŰZTEM MAGAMAT...~Száműztem magamat az emberek közűl,~Magányba
18 6| apostolok postáján~Viszem sétára magamat.~Bősége van mindennek nálad,~
19 7| nádkúp oldalánál~Húztam meg magamat,~S némán szemléltem a szárnyokat-próbáló~
20 7| Szeretem a pusztát! ott érzem magamat~Igazán szabadnak,~Szemeim
21 7| nagyokat,~Hogy majd elnyelem magamat.~Förtelmes vén idő,~Roszlelkü
22 7| asszonyom.~Nem átkozlak téged, magamat átkozom.”~„Nem, nem a vérpadra!”
23 7| megházasodám,~Hogy kipihenjem magamat...~Házasság s nyugalom!
24 7| Tollnak rágásában gyakorlom magamat.~Kitaláltam végre!... hősöm
25 7| Hogy kiszabadítsam öléből magamat,~Akkor ő lett gyermek, zokogott
26 7| alig ejtettem ki,~Nevetek, magamat kinevetem érte;~Az isten
27 7| elébe lépek,~Igy csipem ki magamat,~Legyen újra föltámasztva~
28 8| Mert itt hasznosnak érzem magamat,~S ön, hogy elcsapjon engemet,~
29 9| Mert én ugyan nem tartom magamat~Nagy embernek, de akkorácska
|