Rész
1 4| Vigan hangoztassátok itt~Holt cimborátok dalait~A múlt
2 4| ér e balszerencs,~Az ész holt fénye egykor föllobog,~S
3 4| Három izben volt már félig~Holt;~Jaj istenem! be jó kedvem~
4 5| A HÓ, A HOLT FÖLD TÉLI SZEMFEDŐJE~A hó,
5 5| TÉLI SZEMFEDŐJE~A hó, a holt föld téli szemfedője,~Az
6 5| szeretni vágyok újolag,~A holt leánykát nem feledtem el...~
7 5| nézlek tégedet,~Aki üdvem holt időjét~A sírból kivezeted.~
8 5| Mindazáltal nem halnál te meg:~Holt, hideg fán nem függnél...
9 5| Az nem mindig olyan néma, holt.~Ajkaimról hallhatják gyakorta~
10 5| cseppig kisírja~A földre, mely holt nemzetének sírja;~Mert könnye
11 6| Elhagytam én a várost,~Azt a holt életet,~Hol a halál is élet,~
12 6| hidegen, fehéren,~Miként holt, csendes téli éjszakán a~
13 6| tinálatok~A pesti utcák holt, hideg kövén,~Hosszú, sötét
14 6| talán a hold valóban~Egy holt menyasszony árnya,~Kit a
15 6| Halottrablók!~Sírjából fölássátok~A holt időt,~Hogy őt~Babérokért
16 6| kevés;~A mozdulatlan, a holt nyúgalomnál,~Hidd, többet
17 7| vagyok. Mi mostan a magyar?~Holt dicsőség halvány kisértete;~
18 7| Mi volt nekem~A szerelem?~Holt remények szemfedője,~Sötét
19 7| senki sem tanyáz.~Csak a holt század fekszik odabent,~
20 7| mint maga.~Tört szeméből holt sugár buvik ki,~Mint a sírból
21 7| Megénekeltem már egy holt leányt...~Ne kivánd, hogy
22 7| eszemet?~Keblemnek egykori holt, rideg magánya~Most a szerelemnek
23 7| Mert a habokban egy-egy holt tetem~Ütötte föl magát,~
24 7| sírjából~A hold~Feljöve:~Holt kedvese~Halvány~Szelleme.~
25 7| tüzeknek~Már csak hideg, holt hamva van.~Hozzátok képest,
26 8| lesz,~Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez...~De én nem
27 8| hömpölyöge a hold,~Mint a holt ember a hullámokon.~Egy
28 8| együtt.”~S mig így altatta a holt gyermeket,~Mellette maga
29 8| észrevétlenül~Jár vihar és szellő holt homlokod körül,~Vihar, mely
|