Rész
1 3| beszéd.. o köszönet!~De én semmit sem éhezem,~És nincsen is
2 3| nem élet,~Hol az ember de semmit sem remélhet.~Volna bár
3 3| édesanyám,~Ne bizzatok most semmit rám,~Nézzétek el, ha hibázok -~
4 4| fogadj isten”,~Nem mondott semmit,~De nem is hallotta beszédét~
5 4| Jókedvű abrakolója,~„Ne féljen semmit, mester uram~Itt vagyok
6 4| Bármi lágy és bármi pompás,~Semmit, semmit e kivül!”~És ne
7 4| és bármi pompás,~Semmit, semmit e kivül!”~És ne szóljon
8 4| királylyány;~Nem tudott magáról semmit, elájulván.~Soká nyargalt
9 4| nemzetem,~S te sóhajára semmit nem figyelve,~Ekkép feleltél
10 5| keresztje!~Nem nyilik meg ajkad?~Semmit sem felelsz-e? - -~Oh, mikép
11 5| hogy megérdemeljelek.~De ha semmit nem tennék is, lyányka,~
12 5| jelenthet ez az álom?... semmit,~Csak azt, hogy ilyen a
13 5| lyányka szépségét nem látta,~Semmit sem látott, csak romját
14 6| beszélheték,~Mert ő nem értett semmit e beszédből.~„Én lyány vagyok,”
15 6| valának,~Ezek közül már semmit sem birok.~Emlékeim maradtak
16 6| Lát mindent, s tisztán még semmit se’ lát.~Nincs bennem élet,
17 7| mindent követel,~És nem enged semmit, semmit.~Volnál képes őt
18 7| követel,~És nem enged semmit, semmit.~Volnál képes őt szeretni?~
19 7| Sűrű fátyolt, feketét,~Hogy semmit ne lássanak.~S megfogant
20 7| repedez,~Hogy ingófélben van? semmit sem teszen ez!~Hiszem azt
21 8| S most leghátul állunk semmit nem jelentve...~Kik lábunk
22 8| vérivel!~Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.~Időt, erőt eltékozoltok,
23 8| jövőtől félted?~Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,~
24 8| Ez az óriás nép nem hagy semmit félbe.~Mért nem hagyott
25 8| megdöngeté, ha~Egész nap semmit sem lopott.~Azonban ez ritkán
26 8| magát:~„Tovább, tovább,~Semmit ne halljak és semmit ne
27 8| tovább,~Semmit ne halljak és semmit ne lássak~Onnét, hol eddig
28 8| vele?~Körűlnézett, nem láta semmit,~Sötét volt, éktelen sötét.~
|