Rész
1 1| magzat, s a kedves szülők~Egymást vigadva ölelik megint.~Pápa,
2 3| gyöngyvirágom, vagy engem?~Egymást űzi bennem e két gondolat,~
3 4| egymáséi soha nem leszünk,~Egymást feledni lesz talán eszünk.~
4 4| amikkel~Tisztújítási csatákban~Egymást simogatjuk.~Ki vetemednék~
5 4| valának hosszu időktől,~Most egymást marta dühödve~Egy nyomorú
6 4| csatatér.~Az egész falu népe~Egymást kaszabolja,~Hogy nézni iszony.~
7 4| társaság is végre szétoszolt~Egymást érő bel- s külviszály miatt;~
8 4| reménytelenségbe’~Ugy szerettük egymást, mint annakelőtte.~De az
9 4| sírját ássa,~Gyilkolják egymást, mint az emberek.~Idő, szárnyadnak
10 5| Lesz még virág a rózsafán,~Egymást még mi is látjuk tán.~Isten
11 5| kereslek?~Vagy még meglátjuk egymást valaha?~Ha majd az éjnek
12 5| most is ott űl Keve ölében,~Egymást csókolgatják, ölelgetik
13 5| jelenkorom két testvér,~S egymást tán meg sem ismerik.~A tenyeremben
14 6| hogy még áll hazánk.~S míg egymást martuk szennyes koncokért,~
15 6| Elváltunk, hogy ne lássuk egymást többé.~Komoly borongó volt
16 6| kisértetekkel van tele;~Agyamban egymást szűlik a gondolatok,~S egymást
17 6| egymást szűlik a gondolatok,~S egymást tépik szét, mint vadállatok.~
18 6| eszedbe,~Hogy láttuk már egymást az életbe’?~Láttuk egymást
19 6| egymást az életbe’?~Láttuk egymást egy hetivásáron...~Emlékszel-e
20 6| Tartottam kezembe’.~Hogy úgy egymást néztük,~Ily szókat ejtettem:~
21 6| soha többé meg nem leljük egymást.~Iparkodjunk. A század viselős,~
22 7| Addig akár agyoncsókoljuk egymást!~Pest, 1847. január~
23 7| elválasztani.~Szeretjük egymást égő szerelemmel,~Te tiszta,
24 8| kezdjem csak, hogy megértsük egymást?~Mert hát tudnivaló, hogy
25 8| Megalkuszunk, hiszen mi értjük egymást.~Igaz, hogy a pénz mostanában~
26 8| Mint testvérek fogjátok egymást~Szeretni, nem kételkedem.~
27 8| Eresszetek, hadd lássuk egymást~Még egyszer és talán utószor.~
28 9| könnyét!~Jőjetek! ismerjük már egymást, ti futtok,~Mi űzünk titeket,~
|