Rész

 1  4|     Sírjában ítéletnapig;~Mert ama boldog öntudattal~Dugá fejét
 2  4|        pedig~Rendes vala,~Mint ama zaj, mit~Néha a tiszteletes
 3  5|        szét hópillangóit,~Mint ama madár a tollakat.~Ezt szeretném,
 4  5|       Igy barátom, te se hajts ama~Jajveszéklő emberek szavára.~
 5  6|      Legyen átok a földön,~Hol ama fa termett,~Amelyből énnekem~
 6  6|     áldás légyen a földön,~Hol ama fa termett,~Melyből nekem
 7  6|       varázsvessző, elő-~Idézi ama mély rejtekből lelkemet,~
 8  6|    angyala,~S ezt mondta volna ama szók helyett:~„Kompolti
 9  6| megtekintse: nem maradt-e élet~Ama testben? nem támadand-e
10  6|         A zsarnokság haldoklik ama parton;~Ottan szeretnék
11  7|        ott.~S hol vette gazdád ama kincseket,~Mik semmiből
12  7|       s a mostani béke~Ez csak ama sírcsend, amely villámnak
13  7|      Annyira vagyunk már, hogy ama régi jó~„Előljáróbeszéd”
14  7|        Gellérthegyet életébe’?~Ama hegy e hasnak miniatür-képe.~
15  7|  megapadhass,~Hova lenne akkor ama nagy tekintély,~Melyet gazdádnak
16  7|   Elfeledni, hogy valánk,~Hogy ama nagy kínpadon szenvedtünk,~
17  7|       A merengő~Költő~Érti még~Ama szellem-~Hangok~Rejtelmét,~
18  8|  versenyt kurjogattak~Emlékére ama nevezetes napnak.~De az
19  8|    derék huszárok,~Itten nyílt ama szent~Esküvésre szájok,~
20  8|        a keresztlevéllel,~(Ott ama nagy házban lakom,)~S a
21  8|    Álmában meg-meglátogatta őt~Ama szép tünemény, örökké~Imádott
22  8|         Kérdezte: emlékeznek-e~Ama szegény családra, mely~Ott
23  8|    megemlékeztek a győzelmesek~Ama szentekrül és nagyokrul,
24  8|      kék eget,~Igy ringatózott ama csónak~Ábrándosan a víz
25  8|    megsiratsz,~Könnyektül ázik ama kedves arc,~Amelyet annyiszor
26  9|     bátorsággal~Álljunk szembe ama haramjákkal;~Szent az ügyünk,
27 10|       azonban,~Mint lelkünkben ama bánat, amelyet okoz.~Pest,