Rész

 1  1|       sors irántam oly vad, oly kemény;~Oh kárhozat, oh gyilkos
 2  1|     felőled nem lebeg,~Csak egy kemény atya átkait~Zúgják fülembe
 3  2|       egy kicsit fölötte;~Úgyis kemény ágyam lesz az éjszaka,~Messze
 4  2|         Mert oly göröngyös, oly kemény az ut,~Az ember annyi sivatagra
 5  3|        mene.~Tudá: az emberszív kemény;~De vélte: lágyit a zene.~
 6  4|      anyám, úgy viselte gondom.~Kemény az én szívem, teljes életemben~
 7  4| Torkotokba, hogy megfúltok,~Oly kemény koncot vetek.~Nyirbáljatok
 8  5|  módjára,~Nem lágy kebledre, de kemény fejfádra.~Játszanak ujjaim,
 9  5|         Midőn a háborgó életnek~Kemény harcát kiharcolá.~Egymás
10  5|         és rágja a koldúsbotot.~Kemény. Beléje törnek fogai,~Látom
11  6|      láda,~Rája fölültetlek,~Ha kemény az űlés,~Az ölembe veszlek.~
12  6|       élet!~Ki van rám mondva a kemény itélet,~Hogy vágyam űzzön
13  7|    vigasztalás,~Egy édes álom a kemény nyoszolyára! -~Ezen gondolatok
14  7|        mint a földi?~Áll-e az a kemény, szigorú itélet,~Amely jutalmat
15  7|         maradt sátorába’,~Olyan kemény volt a medvebőr alatta.~
16  7|      Szabott fejemre a sors ily kemény törvényt.~Hogyha nem sajnálnám
17  8|                                 KEMÉNY SZÉL FÚJ...~Kemény szél
18  8|              KEMÉNY SZÉL FÚJ...~Kemény szél fúj, lángra kap a szikra,~
19  8|      cseh királlyal,~Keveredett kemény háborúba,~És pediglen Ottokár
20  8|          hű fiad vagyok, atyám!~Kemény pályára útasítál,~De én
21  8|         sem ismérik,~És a haza? kemény mostohájok,~Izzadásuk díjában
22  9|        kevés,~Mert ő nem eléggé kemény;~Hozzád imádkozom, pokol,~
23  9|   fáradalmait,~Midőn elzúgtak a kemény csaták,~Melyek Konstantinápoly
24  9|      kergetni a seregből,~És ez kemény vád lenne majd, kemény vád.~
25  9|       ez kemény vád lenne majd, kemény vád.~S gorombaságit épen