Rész

 1  4|         kit fukarság nyavalyája bánt;~Halmozva kincset kincse
 2  4|      népe~Igen becsületes módon bánt ővéle.~El sem feledte ezt
 3  4|   Gazduram ugyan nem legszebben bánt velem;~Hanem én őneki mindazt
 4  4|      szegény öreg,~Féltés hiába bánt;~Öcséd nődet nem szereti...~
 5  5|                    MIDŐN NAGYON BÁNT...~Midőn nagyon bánt a vad
 6  5|     NAGYON BÁNT...~Midőn nagyon bánt a vad fájdalom,~A várost,
 7  5| sziszegő kigyók mérges fulánkja bánt.~(Az én utamban sok a kígyófészek~
 8  5|       sírba le;~Most, épen mert bánt, élni vágyok,~Dacolni van
 9  6|     ifju~Egy kerevetre: csínnal bánt vele,~Miként a gyermek a
10  6|    látszol,~A lelki szükség nem bánt tégedet;~Minden szükséged
11  6|        téged~A szerelem még nem bánt.~Nem, nem! Azt mondd, hogy
12  6|                    EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...~Egy gondolat
13  6|         ENGEMET...~Egy gondolat bánt engemet:~Ágyban, párnák
14  7|        engem mégis minden ember bánt.~Szétszaggatják rajtam takarómat~
15  7|  hallanom.~Szerencséje, hogy az bánt ugy velem,~Akinek a leányát
16  7|         az én modorom:~Ha férfi bánt, majd karddal felelek,~De
17  7|    levélben?~Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába, s iparkodj~
18  7|          Mert kedvesünk azé, ki bánt,~Aztán elvenni a leányt,~
19  8|      hogyha engemet~A szomjuság bánt, s adnak víz helyett~Ételt,
20  8|          talán a~Szerelemféltés bánt?~Hagyd el ezt te, bajtárs,~
21  8|      meleget tart,~Ne félj, nem bánt, jó kis kutya,~Látod, mily
22  8|   vernek itten engem?~Mi joggal bánt embert az ember?~Különbnek
23  8|         Minden lenn maradt, ami bánt,~Nem hoztam föl magammal
24  8|  Látomány, mely szemet s szívet bánt!~Hadd boruljon a rideg romokra~
25  8|         ha örülsz~És ha búbánat bánt,~Szeretem mosolyod~S könnyeid