1-500 | 501-700
Rész
501 8| más,~Mikre akárhányszor volt időfogyasztás;~Megérdemli
502 8| felebarátim, régesrégen volt a,~Amit én elmondok; akkor
503 8| látjátok,~Szopós gyerek volt a huszadik apátok.~Száz
504 8| járt, elgondolhatjátok,~Nem volt még korona, nem voltak királyok,~
505 8| voltak királyok,~Fejedelem volt az első a nemzetben,~Nem
506 8| Fejedelmi ember Taksony volt a’ tájba’,~Taksony: Zoltán
507 8| ti, jámbor atyafiak,~Ki volt a vitéz, kit Árpádnak hítanak?~
508 8| legyen boldog s gazdag.~14~Volt közöttök egy bölcs józan
509 8| jártak...~Csakhogy nem fejér volt e nyom, mint az égi,~De
510 8| végig,~Birodalma hajdan ez volt Attilának,~E hegyeket híják
511 8| nyílik.~19~Álmos vezér fia volt hatalmas Árpád;~Gondolta-e
512 8| hogyne örült volna?~Képére volt írva harcok diadalma!~20~
513 8| lakomákkal töltvén,~Kettős ünnep volt ez: halotti lakoma~Álmosért,
514 8| megriad...~Akkor még ifjú volt, állán a gyönge szőr~Nem
515 8| gyönge szőr~Nem téli bunda volt, csak nyári könnyü szűr.~
516 8| szűr.~21~Takaros legény volt Lehel akkortájban,~Ott benn
517 8| 22~Gyönge tüdejének erős volt még e kürt,~De ő mindenféle
518 8| nagyon ismerte,~Jel-adó volt, hogyha mentek ütközetre,~
519 8| röpűlni Lehel sas-lelkével.~Volt mégis kedvese, akinek szerelmet~
520 8| szerelmet~Esküdt, ki mindig ott volt oldala mellett,~Kit nem
521 8| érdemelte;~Nem csont-darab volt az, de tulajdon lelke.~Mit
522 8| elbeszélett.~Hol vidám hangja volt, hol pedig szomorú,~Tudott
523 8| katonaság rajta.~Ilyenkor nagy volt a csend; még a paripák,~
524 8| van.~29~Furcsa érzés is volt, hazánkat elhagyni,~Mert
525 8| fájdalomba.~32~Nem egyéb volt ez, mint temetési ének~Azok
526 8| képére.~33~Ilyen hatalmas volt Lehel vezér ajka,~Ugy járta
527 8| szerették,~Nagy becsűlete volt jó Lehel vezérnek~Mindenütt,
528 8| egyszersmind arany elméjével,~Szent volt minden szó, mely száján
529 8| szerette, hogy no! könnyebb volt lelkének,~Ha csak a nevét
530 8| többen~Előterjesztették, ami volt fejökben,~Ki a három öreg
531 8| mondva,~Egyetlen egy sem volt köztök oly goromba,~Hogy,
532 8| széleshosszan úsza;~Olyan volt, mint mikor az ég egyik
533 8| mogorva legyen,~Mert az volt őneki a természetiben,~Hogy
534 8| ráncba szedte;~Minél komorabb volt szeme pillantása,~Lelke
535 8| kupát emelve,~Amel szinültig volt sötét borral telve:~„Fűnek-fának
536 8| Halkan imádkozott, néma volt az ajka,~Csak egy szellő-sohaj
537 8| tartománya,~És amelynek Lehel volt a kapitánya.~Valahányszor
538 8| is úgy járt, most is meg volt illetődve,~S szólt oly érzékenyen,
539 8| minden szemben~Rettenetes volt a láng.~Egy kiáltás, egy
540 8| kiáltás, egy mennydörgés~Volt az ezerek hangja,~Odatört
541 8| róla nem tépik.~Egyszer volt csak rabnép a magyar,~Többé
542 8| Habsburg-család,~S azóta a hazának~Nem volt egy gondolatja,~Nem volt
543 8| volt egy gondolatja,~Nem volt egy érzeménye,~Mely édesebb
544 8| nemzeted körébül,~Számkiűzve volt még neved is,~S bedőlt sírod
545 8| gyermekeivel!~A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke,~S büntetéseit
546 8| átszenvedte ő;~De erénye is volt, és jutalmat érte~Még nem
547 8| Seregünk lomha testetek,~Nagy volt az út, nagy a meleg,~Az
548 8| hegy tetején.~Olyan magas volt e hegy, hogy neki~A fellegek
549 8| ég s a föld közös munkája volt,~Isten segített, ember fáradott;~
550 8| a szobor, mely koronája volt?~Tán megirigylé a földtől
551 8| mossuk tagjait,~Legyen, mint volt, olyan szeplőtelen,~Jőjön,
552 8| hajlékunkat:~Éhenkórász volt elég.~Aki hozzánk jőne mostan~
553 8| világra jőnöd?~Mi haszna volt rövid életednek?~Balga kérdés!
554 8| BÁNK BÁN~Ügyefogyott király volt az~A második Endre,~Papucs
555 8| Krisztus a keresztfán,~Olyan volt a képe;~Ugy fizette a sok
556 8| Hogy a szeme dűledt,~Nem volt irgalom számára,~Nem volt
557 8| volt irgalom számára,~Nem volt könyörűlet.~A királyi udvarból
558 8| fejét levágja!~Lemenőben volt a~Nap, piros volt arca,~
559 8| Lemenőben volt a~Nap, piros volt arca,~Vad haraggal vetett~
560 8| tekintetet~A véres piacra.~Azért volt a nap oly~Haragos kedvében,~
561 8| szabadság kálváriája,~Uralkodás volt minden vágyatok,~Ezért emeltetek
562 8| Gazságitoknak áldozatja volt,~Rátok köp, elrúg bennetek,~
563 8| Legyünk végtére katonák!~Elég volt már a furulyából,~Riadjatok
564 8| Legyünk végtére katonák!~Elég volt már a furulyából,~Riadjatok
565 8| szakítni~Ölelkező karunk.~Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is
566 8| A földet, mely koporsó volt~S benn egy nemzet a halott,~
567 8| Oh ez ritkaszép látvány volt,~S majd ha vénül a világ,~
568 8| mely, míg a harc folyt,~El volt bujva vagy aludt,~Igy zugott
569 8| királya~Nem hiába hogy cseh volt, de~Hej csehűl is álla.~
570 8| fogadt’ az ország.~Üres volt a feje néki,~Üresebb a zsebje,~
571 8| Megrágta a prémet,~Mely szinű volt? nem lehetett~Tudni, csak
572 8| Csizmáját a varga,~Rozsdás volt a sarkantyúja,~Ferde volt
573 8| volt a sarkantyúja,~Ferde volt a sarka.~Kamrájában az egerek~
574 8| királya~Nem hiába hogy cseh volt, de~Hej, csehűl is álla!~
575 8| magyar,~Mert ekkorig nem volt a,~Hogy is lett volna? szolga
576 8| Hogy is lett volna? szolga volt,~S nem magyar, aki szolga!~
577 8| LÁSZLÓ KRÓNIKÁJA~Fene gyerek volt az a Kun László,~Magyarország
578 8| híták őt, mert~A kunokkal volt cimboraságba’.~Az igaz,
579 8| azt mondom:~Fene gyerek volt biz őkegyelme;~Az ördög
580 8| ördög se’ tudja, hogy mi volt több,~Emberség-e vagy kutyaság
581 8| fölfordult az ország,~Olyan volt, mint a Csáki szalmája,~
582 8| kisebb~Gondja is nagyobb volt, mint az ország.~Nekilódul,
583 8| mocsárba,~És valódi szent volt ekkoráig~Ahhoz képest, ahogy
584 8| Csókoltál meg, kedvesem.~Édes volt a csók, amely ott~Ajkaidról
585 8| tengődtünk mi úgy, hogy~Volt is, nem is a mienk az ország;~
586 8| csak rövidlétű~Futócsillag volt, nem egyéb.~Omoljatok, szemem
587 8| magát sérti;~Annál kevésbbé volt még akkor szabad,~Tisztán
588 8| vérpadra...~Május hónapja volt, hajnal volt az egen,~Rózsa
589 8| Május hónapja volt, hajnal volt az egen,~Rózsa a kertekben,
590 8| tiszteljük azokat?~Olyan sokáig volt átkozott nevetek,~Megemlíteni
591 8| nevetek,~Megemlíteni sem volt szabad bennetek,~De már
592 8| él a polgár.~Ki a családé volt elébb,~Most a világé;~Ki
593 8| fák.~S midőn immár fölűl volt~A csillagoknak milliárdjain,~
594 8| mindenség közepére!~S ott volt előtte,~Ki kormányozza a
595 8| Vagy álmodott?...~Ébren volt, mert elálmosodni kezdett.~
596 8| és sötétség.~Födél alatt volt a világ,~Ki is kisértené
597 8| óta,”~Ugymond, „tennap nem volt ilyen magas,~Ha ily magas
598 8| Küszöb nagyobb, mint tennap volt, nagyobb;~Már ettül el nem
599 8| mennykőbe is,~Ilyen kő még nem volt kezemben,~Olyan puha s azonfölül
600 8| minap kötöttek föl...~Ez volt a tolvaj! félszemű volt,~
601 8| volt a tolvaj! félszemű volt,~S mégis meglopta az ezerszemű~
602 8| nevezzük?... hadd lám csak, mi volt~Tennap?... Szilveszter napja...
603 8| szépségeit.~Élt, s olyan volt, mint a halott.~Az öregúrnak
604 8| útat még nem tett soha,~Uj volt előtte minden, amit látott...~
605 8| utcát elhagyott, a másik~Ott volt azonnal s így végetlenűl~
606 8| nincs apám s anyám,~Nem is volt, úgy találtak engem,~És
607 8| Olyan szelíd, olyan testvéri volt,~Hogy bátorságot és bizalmat~
608 8| fiú;~A vén banyának gondja volt reá,~Hogy el ne hízzék valahogy
609 8| már át a koldulásban.~Nem volt többé szükség reá,~Hogy
610 8| könyűivel.~Egyetlen barátja volt,~Ki nyájasan nézett reá,~
611 8| a kutya,~Mely hálótársa volt.~Mint vágya hozzá, hogyha
612 8| este hazament,~Minő örömmel volt vele!~A vén anyó már irígyelni
613 8| élt a gyerek. Már hatéves volt,~S átélte hat századnak
614 8| didergett... késő őszi este volt.~Sár volt az utca, s köd
615 8| késő őszi este volt.~Sár volt az utca, s köd a sár felett,~
616 8| kedvéért gyakran szinte kész volt~A vén banyához ismét visszamenni,~
617 8| mögötte állt,~Mindig árnyéka volt,~És leste ajka mozdulását,~
618 8| ajka mozdulását,~S alig volt a parancs kimondva,~Midőn
619 8| beléakadt hajába.~S nem volt olyan csín, oly gonoszság,~
620 8| nevezte.~Sok szennvedése volt szegény fiúnak,~És napról-napra
621 8| Kínos helyét, mint gyakran volt eszében?~Ha tudnátok, miért
622 8| elbujdossék a széles világba;~Nem volt ő olyan, mint a tyúk vagy
623 8| minden sugár egy-egy betű volt,~És ilyen írat lett a sok
624 8| válaszolt,~És hangja megvető volt:~„Hm, szolgafaj? ha már
625 8| talán az én apám~Különb úr volt, mint minden ivadékod,~S
626 8| beszélt,~S beszédiben~Nem volt nagyon sok összefüggés:~„
627 8| fiúnak milyen jól esett!~Ez volt az első szeretet,~Mellyel
628 8| Nagyot haladt már, messze volt a város,~A házak összeolvadának~
629 8| távol köde,~S méhdongás volt az ezerek zaja.~Az ifjú
630 8| tünt,~Mert minden oly új volt előtte,~Először látta a
631 8| tanúlt szorgalmasan,~S olyan volt társai körében,~Mint csillagok
632 8| mindenkit... egy barátja volt,~A senkitől meg nem zavart
633 8| hagyott arcán, szivén.~Túl volt immár az iskolákon,~Régen
634 8| kijárta azokat,~És benn volt a világban,~Az életben,
635 8| mint az, olyan fáradatlan volt.~Szűk volt köre,~De e kört
636 8| olyan fáradatlan volt.~Szűk volt köre,~De e kört teljesen
637 8| tiszteletben állt.~De két ház volt a faluban, mely~Az ifju
638 8| Ugy ők pusztulnak el.~De volt fönn a kastélyban is~Egy
639 8| gyalázták, fájt neki.~Ki volt e lény, aki~Oly rosz világitásban
640 8| felőle helyesen itélt,~Ki volt ez?... a kastély kisasszonya.~
641 8| Találkozott és szóba állt.~Rvöid volt a találkozás~És keveset
642 8| Hogy nincsen ember és nem volt soha,~Ki őt testvérnek vagy
643 8| Egy egészen más jelenése volt.~Fölhivatá a büszke földesúr
644 8| nép.~Egy pillanatra meg volt lelke törve,~Kétségbeejtő
645 8| élek s halni akarok!~Ilyen volt ezredév előtt...~De semmi,
646 8| nem lázas lelke őrült álma volt.~Utját (miért, miért nem?~
647 8| föld? mely~Fölötted áll.~Mi volt lágyabb, az~Én karjaim~Vagy
648 8| sírt?~Egy árva fillér sem volt birtokában.~Körültekintett
649 8| eladja... semmi, semmi sem volt!~Mi jött eszébe, hogy e
650 8| meg~A gond miatt... s nem volt más menedék!~Midőn ujjárul
651 8| a gyürűt levonta,~Olyan volt, mintha kebléből a szívet~
652 8| a kisdedet.~Keményfából volt a koporsó,~A szemfedő selyemből,~
653 8| erre olyan nagy szüksége volt.~Méreggé vált vón benne
654 8| nem hozott, amért~Hiába volt olyan sok fáradás,~Meghozta
655 8| ott kinyomatta műveit.~Mi volt ezen müvekben? az,~Hogy
656 8| óra vagy több hónap óta volt~Magán kivűl?... Szilveszter
657 8| nem láta semmit,~Sötét volt, éktelen sötét.~Igy szólt
658 8| nyomasztó~Éjem tán még nem volt soha.~Alszol, szerelmem?
659 8| magát,~És mozdulatlan néma volt s oly~Érzéktelen, mint a
660 8| megszűnt gondolkodni is,~Nem volt szivében és fejében~Sem
661 8| éjjel,~Mellyel megtömve volt a börtön.~Zsibbadni kezdtek
662 8| álmodott?~Nem álmodott, az nem volt puszta álom...~Valónak képtelenség,~
663 8| a börtön, amely~Világos volt, ismét sötét lett,~Mint
664 8| feketének látta,~Pedig fejér volt már, mint a galamb,~Csakhogy
665 8| Egyetlenegy hosszú, végtelen éj volt,~És egyre várta, hogy mikor
666 8| látogatta meg fia?~Hisz őneki volt fia is;~Mért nem jött ez
667 8| teremtés~És oly jólelkü volt... de férje~Istentelen gonosztevő
668 8| férje~Istentelen gonosztevő volt,~Amért aztán meg is lakolt
669 8| csalatkozott.~Ez nem végső fájdalma volt.~Midőn a börtönből kilépett,~
670 8| zsarnokság óriásodik.~Hiába volt hát annyi szenvedés,~Hiába
671 8| Amely már rajta fekszik?~Nem volt elég a Krisztust megfeszítned,~
672 8| most~Hangosabb, mint eddig volt, a lant,~Hadd vegyűljön
673 8| székely?~Hisz a székely ősapja volt Attila,~Kit úgy híttak,
674 8| két év elhaladt.~Ily ősz volt akkor is, ilyen szép~Mosolygó
675 8| kigyúladt~Szerelmem hajnala.~Ez volt a hajnal! ilyen~Nem ékesíte
676 8| Bakonyerdő sötétsége~Zsiványoknak volt a fészke,~De most benne
677 8| gyermekinket.”~Egynek sem volt kifogása,~Mind készen volt
678 8| volt kifogása,~Mind készen volt a halálra,~Fölnyergeltek,
679 8| a porba.~A hazának képe volt ez,~Ottan hevert, mint a
680 8| végső, a harmincadik!~Ő volt akkor a hazába’~A szabadság
681 8| ég boltjáról.~Gaz király volt Zsigmond király,~De nem
682 8| Elátkozott föld vagy hát?~Ki volt, ki így megátkoza?~Hogy
683 8| Mózses népe hajdanába!~Nekik volt, van nekünk is istenünk,~
684 9| most levágott,~Balsorsod volt és nem gyávaságod,~S ha
685 9| Földet vér öntözött.~Fehér volt a világ, szép~Fehér hó este
686 9| Kivánt a becsület...~Tízannyi volt az ellen,~Győznünk nem lehetett.~
687 9| mely hősleg megfutamúlt volt,~Egytül-egyig mind, mind
688 9| eddig is e hon,~Mert sohasem volt egy akaraton;~Most egy a
689 9| halottakat,~Akiknek vére volt kereszvized,~S halálhörgése
690 9| virágokat;~Szivem mily puszta volt és benne már~Milyen sok
691 9| katona esett a helységre,~Nem volt szükség fogdosó kötélre,~
692 9| vendégeskedik.~Amint mondom, volt sok sírás-rívás,~Hej hanem
693 9| korántse’ rítt más,~Egynek se’ volt oly nedves köténye,~Mint
694 9| utra kerekedtek,~Jó kedve volt a jó gyerekeknek;~Ugy mentenek
695 9| miként a férfigond,~Mogorva volt az ég,~Most, mint a kis
696 9| aggastyán feje,~Hófehér volt a föld,~Mostan miként az
697 9| fogsz te jőni,~Ez a hitem volt, mi erőt adott,~Hogy el
698 9| Én azzal törődjem,~Mi volt akkor s mi mostan a neved?~
699 9| hol egykor~Olyan halotti volt a hosszu csend,~Minő zajt
700 9| Eladtad a lelkedet.~De hiába volt a vásár,~Elhihet’d:~Kit
1-500 | 501-700 |