Rész

 1  4|             a Komlóban, persze, hogy tudod;~Hogy is feledhetnéd azt
 2  4|         Másodmagammal jöttem én ide.~Tudod, ki az, ki Pestre elkisért?~
 3  4|             lelkem piros ajakadra!”~„Tudod, Jancsi szivem, örömest
 4  5|             Tekintet volt beszédünk.~Tudod, ha hozzátok menék,~Te mindig
 5  5| Költőkebelnek nem szolgál szerencse;~Tudod szerelmem bús történetét:~
 6  5|            méhét is bevedd;~Mert jól tudod: szép a virág; azonban~Tavasszal
 7  6|             észre sem veszem?~Hiszen tudod jól: mily kis számotok van~
 8  6|             egy vadállat tépi össze,~Tudod, melyik vadállat?... a megőrülés!~
 9  7|        láttam az ólba menni anyádat,~Tudod, soká szedi össze a tojást,~
10  7|        egymással~Nem ellenkezhetnek.~Tudod, mi a virág?~A földnek jósága;~
11  7|             virág?~A földnek jósága;~Tudod, mi a jóság?~A lélek virága.”~
12  7|        Obsitot kapsz, de mekkorát!~S tudod, mért kapsz ilyen nagyot?~
13  7|            Oh lyány, ki vagy te? nem tudod magad sem;~Hadd mondjam
14  7|         mélyébe leírtad,~Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal~
15  7|           végre, barátom.~Házasodom, tudod azt, s tudod azt is, hogy
16  7|              Házasodom, tudod azt, s tudod azt is, hogy jövedelmet~
17  7|          Amit itten magyaráztam,~Már tudod tán?~Oh nem, ezt még nem
18  7|             követe Mátyás táborában.~Tudod, hogyan történt? a nagy
19  7|           oly gyönyörrel nézed,~Mert tudod, hogy leghivebb barátom,~
20  7|          Dezső s kínosan sohajtott.~„Tudod, gyermek vagyok, dajkám
21  8|                                      TUDOD, MIDŐN ELŐSZÖR ÜLTÜNK...~
22  8|              MIDŐN ELŐSZÖR ÜLTÜNK...~Tudod, midőn először ültünk~E
23  8|         dicsvágy von engem tőled el,~Tudod: belőlem az régen kihalt,~
24 10|           úgy úrfi, nem,~Mi arra jól tudod nem alkudánk~- Mond a leány