Rész

 1  4|      türedelmesen -~Nem zengem többé sohasem,~Nem zengem én a bort...
 2  4|              Ki nem fogynék a borból sohasem;~Aztán, ha nékem volnál,
 3  4|            Oh kántor uram!~Most vagy sohasem. -~Mért engedni helyet kebelében~
 4  5|                                      SOHASEM VOLT AZ SZERELMES...~Sohasem
 5  5|         SOHASEM VOLT AZ SZERELMES...~Sohasem volt az szerelmes, aki~Mondja,
 6  5|          itten s ennem-innom ingyen,~Sohasem volt ennél jobb gondviselésem.~
 7  6|        Szeretek én, miként még ember~Sohasem szeretett talán.~Szeretek
 8  6|             olyan forrón szeret:~Ugy sohasem felejtesz el!~De nem kivánom,
 9  7|             Az még valószinűbb, hogy~Sohasem szeretett.~Azt tartják:
10  7|          lehetnél véle boldog?~Soha, sohasem hiszem,~Noha mindig oly
11  7|           hogy a szíve is fájt bele,~Sohasem volt szívvel így teli kebele,~
12  7|            érezik.~Látok mindent, mi sohasem a szemnek,~Csak a sejtésnek
13  7|             a fáradságtól.~Pegazusom sohasem fáradt el,~Hamarjában még
14  7|           volna?~Ily kapitánnyal még sohasem volt dolga.~Azután elkezdé
15  7|          helytt most a kardot fogod.~Sohasem hallotta ez asszony híremet?~
16  7|          hogy leghivebb barátom,~Kit sohasem kaptam hazugságon,~Ki elűzi
17  7|            elűzi a lélek kigyóit,~Ki sohasem sebesít, de gyógyit.~Ottan
18  7|              sőt csak az a bölcs,~Ki sohasem bölcselkedik.~Koltó, 1847.
19  7| rabszolgáknak~Bocsássak meg?... nem, sohasem!~Az isten ítélőszékénél,~
20  8|  szórul-szóra érzem azt, amit te,~De sohasem mertem kimondani.~Féltem
21  8|          találkozások,~De önmagokról sohasem beszéltek.~Azonban egykor (
22  8|        tégedet,~Mint ember még soha,~Sohasem szeretett!~Oly nagyon szeretlek,~
23  8|              Csak a királyoknak nem, sohasem!~Lantom s kardom kezembül
24  9|         győzött eddig is e hon,~Mert sohasem volt egy akaraton;~Most