Rész

 1  1|           dallokra fakadva, ezentúl csend üli kedvelt~Tájitokat, már-már
 2  1|           tücsök borongva zengedez.~Csend lebeg le fellegetlen égről,~
 3  2|             az ifju ajkain~Míg néma csend honol,~Az illanó vizár~Vig
 4  2|    DISZNÓTORBAN~Nyelvek és fülek... csend,~Figyelem!~Szóm fontos beszédre~
 5  4|            csak~Az üdvek üdve ránk!~Csend volt; méláza a természet~
 6  4|          EST~A nap lement.~Eljött a csend.~Szellőüzött~Felhők között~
 7  4|              A becsukott templomban csend lett;~Nagyobb csend nincs
 8  4|      templomban csend lett;~Nagyobb csend nincs a mocsárok partjainál
 9  4|              bíbic s béka elalszik.~Csend vala hát;~Csak két éhes
10  5|            végre a falut;~A faluban csend, néma csend van,~Népsége
11  5|        falut;~A faluban csend, néma csend van,~Népsége régen elaludt.~
12  5|                   ÉJ VAN...~Éj van, csend és nyúgalomnak éje,~A magas
13  5|      keletkezőben:~Megelőzi temetői csend.~Fergeteg volt itt keletkezőben,~
14  5|            csillagfényes éjben méla csend,~Oly csend, hogy szinte
15  5| csillagfényes éjben méla csend,~Oly csend, hogy szinte vélem hallani,~
16  5|         csak magam vagyok~Nem alvó. Csend van, csak fogam vacog.~Pest,
17  6|              merően.~A pusztát síri csend födé el,~Mint elfödik a
18  6|              szinte sziklaormi vár.~Csend volt a várban és a vár alatt.~
19  6|            szeme könyétül.~S nagy a csend, s a csendben nem hallani
20  7|       szellemei, kik itt elhalának?~Csend van körülöttem, tünődöm,
21  7|           Szemfödele a hosszu, méla csend.~Szalonta, 1847. június
22  8|         rajta.~Ilyenkor nagy volt a csend; még a paripák,~Azok is
23  8|       Fogaival ajkát rágta.~Iszonyú csend... Kont lehajlott,~A kiomlott
24  9|         Olyan halotti volt a hosszu csend,~Minő zajt üt most ott a