Rész

 1  3|         Kialuszom mámoromat,~S rajtam ütnek a hadnagyok:~Majd
 2  4|       könnyemet.~Nem a legelső rajtam már e seb,~De egyik sem
 3  4|    belém nagy nehezen;~Azonban rajtam nem fog ki soha,~Minden
 4  6|   belőle kiolvashatjátok,~Hogy rajtam átok fekszik, átok,~Hogy
 5  6|     egy virágot~A sírra, amely rajtam domborúl.~Ott hamvadok majd
 6  6|     csak tán te nem könyörülsz rajtam.~Légy kisérőm csak az erdőszélig,~
 7  6|      én, hogy~Mi történt ekkor rajtam?~De sírnom kell, zokognom,~
 8  6| haragnak pirja~A rozsda, amely rajtam áll.~Csörgess ifjú, csörgésem
 9  6|     vendég!~Mint malomkő~Csügg rajtam. De megcsalom.~Szépen titkon~
10  7|     ember bánt.~Szétszaggatják rajtam takarómat~S tüskékkel tömik
11  7|         nagy nehéz nyűg, amely~Rajtam napestig szomorún csörömpölt,~
12  7|         hogyha ott lenn~Híznék rajtam testi-lelki féreg!~Bátran
13  7|   mindig~Áldozatja lett.~Kifog rajtam minden gyermek~És minden
14  7|         Vagy talán azért, hogy rajtam szánakozzál?~Inkább erre
15  7| születém!~Bús és hideg láz fut rajtam keresztül,~Beteljesítvén
16  8|      jelen.~Nem fogtok most ki rajtam,~Zsebmetsző cimborák,~Pusztuljatok
17  8|        napsugár~És az utósó is rajtam ragyog,~És mégis mindig
18  8|   ereje,~Mint vad patak,~Folyt rajtam át, amelynek habjai~Szilaj
19  8|       legyek,~Hogy szánakozzék rajtam, aki lát.~Oh istenem, most
20  8|   egyszer és talán utószor.~Ne rajtam szánakozzatok,~De őrajtok,
21  8|        mikor más nincs?~Kapnak rajtam a leányok,~Pedig csámpás
22  8|       Iparkodni fogsz túltenni rajtam,~Vagy betöltöd legalább
23  9|       vád.~S gorombaságit épen rajtam űzi!~Nem fél-e ön, hogy