Rész

 1  3|      ember nem érti meg...~És ím a lant elszégyenűl,~S fájdalmában
 2  3|   csontfalával~Bástyaképen.~S ím, hogy fordult most a kocka,~
 3  4|  előbbi~Ha lejárt.~Igy!... de ím, mit veszek észre?~Egy század
 4  4|      bordalok, jó bordalok!~S ím szép hitem tündérhona~A
 5  4|     Szent borzalommal nyujtom ím feléd~Nem földi kéjtől reszkető
 6  4|     hoztak ételt és italt;~És ím az étel és bor mellett~És
 7  4|       éljem.”~A király szavai ím ezek valának,~Nagy csodálkozással
 8  5|  Fölébredék a harangszóra,~És ím sötét szobámban egy~Fehér
 9  6|      eddig,” szólék,~„Öledben ím e csókkal meghalok.~Most
10  6|      legyen~Föltámadásom... - ím, föltámadok,~Mert csókod
11  6|       a hálót csak kötötte,~S ím megzörren a bokor mögötte.~
12  6|      nekem több víg napom!~És ím bokámot ujra össze-~S kalapomat
13  6|       vagy örök az álom? -~De ím a bajnak közepette~Fiait
14  7| szentéből, nejének~Szobájából ím kamra lett,~Mely ronda lommal
15  7|  láncra-kötött komondorok.~De ím, a várba az ágyúdörgés helyett~
16  7|       buzogány döngetné,~Mert ím kötélhágcsó indul meg lefele;~
17  7|      istene~Nem mert bántani, ím asszonyi csel ejt meg. -~
18  7|      harsog az erdő bele...~S ím fényes úri hintó nyargal~
19  7|     ott alant.~Nyílik, nyílik ím a börtönajtó...~Leveszik
20  7|        hogy~Feleségem lett,~S ím nyiltan bevallja~Már, hogy
21  8|     valahára;~Szabadság lesz! ím, az ég is~Ideszegődött a
22  8|       a lámpafénytől~Piroslik ím az ablak,~Mint az iszákos
23  9|    végitélet végórájaként,~És ím mi élünk még és nem halánk