Rész
1 1| egy égnek angyala~Bút űzve rájok felmosolygani?~Nyugodjatok
2 4| túl emberségtelen.~Néha rájok amidőn akad:~Súg fülökbe
3 4| Amikor gazdájok előjön,~S rájok bőgi: „Kimenj!”~A háboru
4 4| Nem soká kereste, mindjárt rájok akadt,~És egy követ által
5 4| Szilaj gyönyörrel sütögetjük rájok,~S vérökkel fogjuk ezt az
6 5| Házad a legények;~Uszítsd rájok a kutyákat.~Majd mikor felnőnek.~
7 6| kínos sohaját;~S ha ez leng rájok:~Sírhalmukon elszáradnak
8 6| s a vadász urfit látta:~Rájok ismert, bár jó messze voltak,~
9 6| Kompolti Péter jött be s rájok ordít:~„Megálljatok!” s
10 6| az édes ifjuságé,~Midőn rájok a hajnal mosolygott. -~Mint
11 6| látjuk,~Szánk-szemünket rájok tátjuk,~S ál dicsőséggel
12 7| apám,~Mikor azután az ajtót rájok nyitám;~Oly örűlt, hogy
13 7| korcsok fiaid,~S hivom le rájok isten átkait,~S veled szégyenlem,
14 7| halálok,~Hogyha azok néznek rájok,~Akik őket szeretik.~Koltó,
15 8| kunokat~Fosztogatni uszította rájok.~Meghallja ezt a szentséges
16 8| Százszor kiáltjátok~Majd rájok az éljent.~A Dniester vizén~
17 8| méreg.~A halálos itéletet rájok!~Százezerszer sujtson bár
18 8| játszottak gyermektársai,~Nézett rájok merően,~S gondolta, milyen
19 8| Javuljanak, míg van idő,~Mig rájok nem jön a vész, az itélet.~
20 8| valának, vagy hogy~Nem ismert rájok, elfeledte őket.~Kérdezte:
21 8| Kenyeret vet s rongyokat dob rájok,~S zászlajához hogyha odaállnak,~
22 9| világ;~Majd addig szórjuk rájok a~Szörnyű halálos nyavalyát,~
|