Rész

 1  3|     szép tavaszt talál;~Hej, de mire te visszaszállsz,~Csak puszta
 2  4| megdermedt a hidegben,~És ekkor mire vetemedtem?~Hát mit tehettem
 3  4|      szerényen színpad foglala.~Mire való is már a fényüzés?...~
 4  4|          Fogadást teszünk, hogy mire a nap lemegy:~Országodból
 5  4|         kalapot:~„Eh, aki adta!~Mire való a feleség nekem?~Nélkűle
 6  5|         mindennél édesebb vala,~Mire szivem csak emlékezhetik.~
 7  5|     szárnyú sas,~Elfárad mégis, mire odaér.~Oly rég elhervadt
 8  6|       oceán kis gyöngye. Talán,~Mire fölhozom, össze is töröm.~
 9  6|   szelídeden,~Hogy elalszol; és mire fölébredsz.~Ott leendesz
10  6|        megitélik.”~És elmentek. Mire Lidi megjött,~Szilaj Pista
11  6|       néze,~Nem tudta: a dolgot mire vélje?~Tán csak tréfál a
12  7|    hordja?~Arra sincsen gondja.~Mire van hát?~Ebugattát!~Már
13  7| ágyudörgés miatt fog ébredni,~S mire ő elszalad és a nap föltámad,~
14  7|     tartják.~Küldje oroszlánit; mire idejutnak,~Lábainknál, mint
15  7|        Ne kérdezd...~Elfelejti,~Mire~Fölébred.~Pest, 1847. december~
16  8|   egyszer~Mérges tekintettel,~S mire elér a szeme a tulsó határra,~
17  8| Vigyázzatok a házaitokra,~Hátha mire a nap lehanyatlik,~Tűzben
18  8|     hozzá nem-méltatlan szókat,~Mire engem forró barátságom nógat;~
19  8|          hogy mit hoz a holnap?~Mire virad, tán már dobolnak,~
20  8|         szaporán ide a poharat!~Mire elfogy a bor, mire csattan
21  8|     poharat!~Mire elfogy a bor, mire csattan a csók,~Jeladásra
22  8|             Ki tudj’, a szükség mire vitte,~Talán rabló lett