Rész

 1  4|     kétszer nyúzni,~Ez, urak, mégsem megyen;~Már ha fütty van,
 2  4|    korának szük időiben.~S én mégsem szerzem a pénzt, hogy legyen -~
 3  4|     Nincs szimpátiád irántam?~Mégsem nézesz rám?... o nézz le!~
 4  4|    magát, dolgozik eleget,~És mégsem kap száraz kenyérnél egyebet.~
 5  4|       rám sugárt vetett,~S én mégsem írlak oda tégedet,~Hol boldog
 6  4|      fél-ép szív felett;~S én mégsem írlak oda tégedet,~Hol boldog
 7  4|      év, a bucsút neked.~S én mégsem írlak oda tégedet.~Hol boldog
 8  5|      fájt e seb nekem;~De úgy mégsem fájt, mint az, amit vert~
 9  5|    Mindent, mindent tudok!~És mégsem hihetem;~Mindez nem álom-e?~
10  5|       csillag;~Egyre hullnak, mégsem fogynak.~Pest, 1845. január~
11  5|    könyűi égnek! -~Oh nem, ez mégsem szép határozat!...~Muljék
12  5| világot rá’dásnak,~Szeretőmet mégsem adnám másnak!”~Szalkszentmárton,
13  5|               ÁLMOS VAGYOK ÉS MÉGSEM ALHATOM...~Álmos vagyok
14  5|    ALHATOM...~Álmos vagyok és mégsem alhatom;~Ébren vagyok és
15  6|  vetése;~Az mindig messze, és mégsem hagy el,~Ezt el nem érem,
16  6|  szóra kapott egy jó tromfot,~Mégsem tudott bosszankodni rája,~
17  6|      Magam voltam csak ott és mégsem egyedűl,~Együtt valék a
18  6|     rángattasd magad~Hiába. S mégsem ébredsz föl... no semmi,~
19  6|    még az ő fiának is.~Hazám, mégsem vagy oly boldogtalan,~Minőnek
20  7|  SZOMORÚ ÉJ~Éjfél lesz, és én mégsem alhatom,~Mert gondomat el
21  8|   Aludjatok szép csendesen.~S mégsem virad! mikor fog már viradni?~
22  9|      fiaim, mint néked,~Azért mégsem siratom ám őket,~Sőt örülök,