Rész
1 1| fájdalom,~S a keservek halvány képe;~Ott öröklő bék’ vagyon.~
2 4| egy tiszt gúnyolón, „hogy~Képe olyan sárga.”~‘Tiszt uram,’
3 4| Dunától~A Tiszáig nyúló róna képe.~Délibábos ég alatt kolompol~
4 4| Imádságos könyve,~Krisztus urunk képe lesz~Szépen metszve benne.~
5 4| odalesz.~E kép a legszebb élet képe;~Adjunk érette bút cserébe.~
6 5| bennem~Megmaradjon mindörökre képe,~Vagy, hogy szívem, lelkem
7 5| puszta, te vagy a szabadság képe,~És, szabadság, te vagy
8 5| Az én fáradt életemnek képe ez.~Elfárasztott engemet
9 7| melléje mindjárt szörnyü képe~Madárijesztőnek.~Ő sem igen
10 7| jut eszembe~A boldogság képe,~Mley, míg nálad voltam,~
11 7| csonka~Szárnyán az isten képe.~És e szent jelnek egyre~
12 7| méltó dalomra! testi-lelki képe~Bátran odaillik Árpád idejébe.~
13 7| nyílnak homloka rónáján,~S képe tetemesűl, orcáit fölfújván.~
14 7| Táblabíró úrnak nyájasabb lett képe,~Béke angyalaként szállt
15 7| ez!~Lenn a Dunában a nap képe;~Reszket a folyó örömébe’,~
16 8| rózsaszín sugára,~S lenn a képe alján torzonborz bajúsza~
17 8| lesz előttünk száz halálnak képe:~Nem lesz köztünk, aki visszanéz.~
18 8| a folyóvízen által a nap képe,~Áthuzódik rajta aranyhíd
19 8| keresztfán,~Olyan volt a képe;~Ugy fizette a sok adót,~
20 8| csillag ott a magyar nép képe,~Kit idegen népek vettek
21 8| összetépve~A kormányos szíve képe,~Aki eszét vesztve áll magában~
22 8| od’ a porba.~A hazának képe volt ez,~Ottan hevert, mint
|