Rész

 1  4|        Világosabban látó századok.~Egészen más a színész végzete.~Lekötve
 2  4|            semmim e hazában,~De én egészen az övé vagyok;~Bánat- s
 3  4|      sötétség országa.~Már csaknem egészen nap volt a vidéken,~Az utolsó
 4  4|      Meggyógyult már szíve a bútól egészen,~Mert mikor keblén a rózsaszálra
 5  5|           Mikéntha láttam volna az~Egészen megnyilt mennyet.~Ha távozám:
 6  5|         nem sok évet lát,~Teremtsd egészen ujjá e hazát.~Hallgass meg
 7  6|           ez,~De mostan ég és föld egészen más.~Kékebb az ég, sugárosabb
 8  6|            az úrfi, „vissza?”~„Nem egészen,” felelt neki Pista,~„Csak
 9  6| eszmélettel nézte a jövőt,~S midőn egészen eszmélt, akkorára~Keblében
10  6|          én szemem fénye elveszett egészen.~Én teremtőm, ugyan hogy
11  7|          De ezek híjával a kereset~Egészen megcsökkent. -~Odabenn a
12  7|       rajta imitt-amott maradt,~Az egészen sárga,~S korommal írt furcsa
13  7|       hegyre jövék fel;~Mit én nem egészen dicstelenül kezdék,~Folytasd
14  7|     kevéssel~Sötétebb, mint az ég.~Egészen e hegyig kell~Még zarándoklanom,~
15  7|     földnek égnek legjobb angyala?~Egészen más az, amért engem néha~
16  7|            Boldogságom nem fér~Igy egészen belé,~El kell tékozolnom,~
17  8|         útca,~Nagy vastag sötétség egészen behúzta.~Járó-kelő ember
18  8|     jelenem.~Te foglald egyedűl el~Egészen lelkemet,~Száműzve a jövő
19  8|    megcsapja;~Szép fövény az alja,~Egészen lelátni sárga fenekére,~
20  8|           ez igazságot~Még most is egészen ki nem mondhatjátok,~Csak
21  8|           nap a leány atyjával~Egy egészen más jelenése volt.~Fölhivatá
22  9|        Pacsírtaszót hallok megint!~Egészen elfeledtem már.~Dalolj,