Rész

 1  1|  szállunk.~Itt a markunk, csapj belé, jer~Katonának,~Szép szolgálni
 2  2|  Feneketlen hordaja talán?~Bort belé! mert nem szivelhetem, ha~
 3  2|       szájjal ásitoz reám;~Bort belé! hogy felköszöntsön ajkam -~
 4  4|      világos, ámbár~Nap nem süt belé soha.~Még a füst is rózsaszínű,~
 5  5|    mutat,~Hanem megtiltja, hogy belé ne lépjen.~Legtöbbször csendes,
 6  5|         ára...~T’om: sokáig fáj belé a -~Fáj belé a kezem szára.~
 7  5|         sokáig fáj belé a -~Fáj belé a kezem szára.~Fáj az én
 8  5|   kergetnek vészeket fölötte,~S belé a mennynek nézni hasztalan.~
 9  6|    Beléláttam... tisztán láttam belé...~Ábránd-alakjaim legszebbike~
10  7|       megérinté,~S verése szűnt belé~S hidegedett.~Midőn közel
11  7|       kurjongatnak,~Szinte reng belé az ablak.~„Kocsmárosné,
12  7| Boldogságom nem fér~Igy egészen belé,~El kell tékozolnom,~El
13  7|     tevé már,~Szinte csikorgott belé a szája,~Mint a megrozsdásodott
14  8|        az áldása, hogy alig fér belé.~Ezt a téjjel-mézzel folyó
15  8|         fejünk felett.~Nézzetek belé a történet könyvébe,~Mindenütt
16  8|       mind egy szálig elvesztek belé,~Hazát kell nektek is teremteni!~
17  8|       kenyeret,~Hogy csillogott belé szeme,~Mint két szerelmes
18  8|        teli torokkal~Ordítozott belé a~Vak éj siket fülébe.~Aztán
19  8|        szájamtól szakítom el,~S belé tömöm!~De mindez hagyján...
20  8|   Jegyezve vannak a martírok,~S belé irá a Szilveszter nevet.~
21  8|        bejut is, csak lopva jut belé vagy~Erőszak által,~De nyitva
22  8|        Megijedett és reszketett belé,~Ezt ordítá, s veszett dühében~