Rész

 1  4|       félig terheit,~S meglásd, öcsém, az isten megsegít.~S anyánkat,
 2  4|      néhány sorral érd be most, öcsém.~Én a vidámság hangját keresém,~
 3  4|          Aztán a kutyát elvette öcsém,~Én meg nem akartam od’adni,~
 4  4|      paripákat,~Rajtok jó Istók öcsém~Vásárokra járhat.~Végesvégül
 5  4|  gyönyörködtetett,~Hogy a bort, öcsém, te is szereted.~Ej be derék
 6  4|      ott fönn felejtém;~Szaladj öcsém, de meg ne állj!”~És fölrohan
 7  4|    váltott véle:~„Egyet mondok, öcsém, kettő lesz belőle;~Te derék
 8  6|     ketté kell törnie.~Most hát öcsém, Jób, ehhez tartsd magad!”~„
 9  6|  Megrugva, „mit? te volnál, Jób öcsém?~Mi a manó, hát a földön
10  7|         verbuválnak,~Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha!~Katonának
11  7|         verbuválnak,~Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha!~Csak
12  7|         verbuválnak,~Csapj föl, öcsém katonának, hahaha!~Tisztogatás
13  7|         verbuválnak,~Csapj föl, öcsém katonának, hahaha!~És az
14  7|         verbuválnak,~Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha!~Ha pedig
15  7|         verbuválnak,~Csapj föl, öcsém katonának, hahaha!~Pest,
16  7|       volna feledve?~Dejsz ugy, öcsém, vessz meg, kívánom tiszta
17  7|       Jól van, betekintek. Hát, öcsém, a Jutka~Épen most buvik
18  7|        gond.~S ez, Bolond Istók öcsém,~Ez mind a te munkád,~Ember
19  8|    csavarodott,~Mint itt Botond öcsém, Bulcsú sem különben,~Éveink
20  8|  hallatán,~Ríva fakadsz, kedves öcsém, mint a lyány,~Ríva fakadsz,
21  8| valóságos gyerek.~Jó estét, kis öcsém~Vagy kis hugom... nem is