Rész

 1  4| mopszli-kutyának.~Mondom: valamint ilyenkor~Kiderűl a konyha sötéte,~
 2  4|          lakó a mennyben ritkaság.~Ilyenkor aztán Péter bácsinak~Kezében
 3  5|           belém.~Elsötétül a világ ilyenkor...~Elsötétül? nem, sőt meggyulad...~
 4  5|       félben van már élte napja,~S ilyenkor az ember nyúgodalmat óhajt,~
 5  6|            volt barátom, mert hisz ilyenkor még~Nincsen kikelve a rejtett
 6  6|            részt od’adná életéből.~Ilyenkor tudja csak: mi a gyötrelem?~
 7  6|         egész világon.~Dalaim, mik ilyenkor teremnek,~Holdsugári ábrándos
 8  6|      gondot visel rám.~Dalaim, mik ilyenkor teremnek,~Pillangói könnyelmű
 9  6|     csendes tó vizébe.~Dalaim, mik ilyenkor teremnek,~Vadrózsái szerelmes
10  6|    születik meg ottan.~Dalaim, mik ilyenkor teremnek,~Szivárványi mámoros
11  6|   rabbilincs csörgése.~Dalaim, mik ilyenkor teremnek,~Fellegei bánatos
12  6|            le kezéről?~Dalaim, mik ilyenkor teremnek,~Villámlási haragos
13  7|            nagy kedvök benne,~Mert ilyenkor súlyos a petrence.~Legjobb
14  7|          vig.~Nyugtasson meg, hogy ilyenkor szivembe~A bánatot nem te
15  7|          Oly ünnepélyes egy halál!~Ilyenkor minden jobb halandó~Elzárkozik,
16  8|       közepébe.~Legkivált az esték ilyenkor mi szépek!~El sem hinnétek
17  8|  Elgondolkodott a katonaság rajta.~Ilyenkor nagy volt a csend; még a
18  8|           és a tréfát szerette,~De ilyenkor képét szörnyen ráncba szedte;~
19  8|          Ki is kisértené az istent~Ilyenkor szabad ég alatt?~Az utcák,
20  8|         őtet, hosszan elmerengett.~Ilyenkor egy csodálatos~Érzés szállotta
21  8|           megkér nagyon szépen.~Jó ilyenkor a csámpás is,~Ugy-e lyányok,