1-500 | 501-621
Rész
1 1| kedvelőd elhagytad,~Szívedet te ismét másnak adtad,~Engem
2 1| feledem keservem,~Hogyha te zengesz.~Zengj! - Ha dús
3 1| lángszavakká, titkos érezet,~Te szívem pokla, szívem édene.~
4 1| Mellynek első éneket lantjára~Te csalál?~Ah, rád vissza bús
5 1| hajlik öledbe fejem;~Hisz te az inségnek mikor éje boronga
6 1| bujdosónak útait! Mégis te vagy~Örök betűkkel írva
7 1| Kiszenvedett porom fölött~Te mosd a zöldelő hant bársony
8 1| szeretteimtől,~S tőled, te drága hon!~Vándorlom a világot~
9 1| mi nyom?~Boldogtalan fiú te!~Mely tégedet lever,~Nem
10 1| szerelme,~Vissza nem jön ő.~Tán te léssz vendégem,~Óhajtott
11 1| MÉZ ÉS CSÓK~Kis méh! te a füvet, fát~S virágokat
12 1| zordon éjjele!~Mivé tevél te oly sok örömet?~Mivé tevél
13 1| oly sok örömet?~Mivé tevél te annyi szép reményt?~Mely
14 1| Nyugodjatok meg, szerető anya!~S te bús atyának gyászló kebele!~
15 1| HAZATÉRÉS~Németből Heine után~Te szép halászleányka,~Hajtsd
16 1| Pusztaság tövisivel határ,~S te, barátság aetheri világa,~
17 1| sír a berki csalogány;~És te lengsz előmbe, hogyha sujta
18 1| álla~És véle őt leverte.~‘Te felmagasztalsz,~És én a
19 1| áll,~És véle őt leverte!~‘Te fölmagasztalsz,’ e szavak~
20 2| szívesen.~Én tudom, mit érsz te nékem, jóbarát!~Jó, minőt
21 2| az isten többé sosem ád;~Te valál, ki vélem híven felezéd~
22 2| hogyha él:~Mit szenvedtem, s te bajtárs, mit szenvedél;~
23 2| kéj habja forr;~Üdv neked, te mámorok homálya!~Üdv neked,
24 2| mámorok homálya!~Üdv neked, te mámor anyja, bor!~Hah, e
25 3| vész, a halál...~Hah halál, te nagy kérdésjel, melyre még,~
26 3| FARKASKALAND~‘Pajtás, te ettél, véres a fogad;~S
27 3| gondolat.~Oh fej, oh kebel, te kettős~Átok életem felett!~
28 3| tavaszt talál;~Hej, de mire te visszaszállsz,~Csak puszta
29 3| tettem rólad,~Szív barátom!~Te ugyan derék legény vagy,~
30 3| legény vagy,~Amint látom.~Oh, te szív, te szív, te csalfa,~
31 3| Amint látom.~Oh, te szív, te szív, te csalfa,~Háladatlan!~
32 3| látom.~Oh, te szív, te szív, te csalfa,~Háladatlan!~Szólj:
33 3| Mert forró a szivem;~Légy te aratója,~Édes egyetlenem!~
34 3| MERENGÉS~Jó Petőfi, te sem félhetsz,~Hogy két vállad
35 3| Tudom, a szél honnan fú.~Te bizony csak ezt felelnéd:~
36 4| keblem belseje,~Oltára képed.~Te állj, s ha kell: a templomot~
37 4| kiáltom:~Legkedvesebbem hogy te vagy~A nagy világon.~Titkon
38 4| VÉGSZÓ ***HOZ~Isten veled, te elpártolt barát,~Veszett
39 4| Remény, remény, mért vagy te szép virág?~Téged nekünk
40 4| szeretőt mást kerestem.~Te hagytál el, nem én téged;~
41 4| már mást magamnak,~Találj te is mást magadnak;~Éljed
42 4| Mikor térsz már az eszedre, te Sándor?~Tivornya éjjeled
43 4| Megmondtam úgye?: térj eszedre!~S te nem fogadtad szavamat;~Tovább
44 4| szerelemnek~Kis szőke lány, te vagy.~Mit mondasz erre szőke
45 4| még.~Azon volnék én, hogy te lennél~Énnékem feleség!~
46 4| estenként csak nekiűlök,~Te meg majd azalatt~Lefekszel
47 4| TE SZIVEMNEK SZÉP GYÖNYÖRŰSÉGE...~
48 4| SZIVEMNEK SZÉP GYÖNYÖRŰSÉGE...~Te szivemnek szép gyönyörűsége,~
49 4| világ nagy,~S a világon te a~Legkegyetlenebb vagy.~
50 4| felett hő, tikkasztó nap ége.~Te a pusztaságban~Árnyékos
51 4| használt, hogy jöttem?~Ha te nem jöhettél.~S amióta sors
52 4| Megtanítom kesztyűbe’ dudálni.~De te, kislyány, mit huzódol tőlem?~
53 4| Ez a világ amilyen nagy,~Te, galambom, oly kicsiny vagy;~
54 4| A világért nem adnálak!~Te vagy a nap, én az éjjel,~
55 4| Matuzsálem-életem.~Nos hát te jól vagy, hál’ istennek!
56 4| menyecske!~Hej, miért vagy te már menyecske?~Ha te még
57 4| vagy te már menyecske?~Ha te még nem volnál menyecske:~
58 4| sikkasztottad el az én jó paripám?~Te bitangolsz mostan drága
59 4| csábítottad el az én kedves babám?~Te öleled most szép szeretőm
60 4| AZ ALFÖLD~Mit nekem te zordon Kárpátoknak~Fenyvesekkel
61 4| percig csak... irgalomból!~Ha te tudnád... ah, ha tudnád...~
62 4| pofámot...~Ugy de bánod is te mindezt!...~‘Sz az malheuröm,
63 4| GÁBORHOZ~Megénekellek!... de te lész oka,~Ha énekem tán
64 4| jelszavunk. -~S mindekkorig te el nem csüggedél,~A zsibbadásnak
65 4| S kére: ne hagyd el.~S te nem hagytad el őt.~Védő
66 4| cselédi szobába:~„Panni te! kelj fel,~Rakj tüzet, és
67 4| Mint ami következik:~„Oh te tudója szivem titkának!~
68 4| mint a spanyolviasz.~Oh te piros nap!~Mért vagy te
69 4| te piros nap!~Mért vagy te piros?~Szégyen-e vagy harag
70 4| mühelyének~Örök árendása te! nemde~Vársz epekedve reám?~
71 4| Kunyorálok hiába.~Nem fogsz te sokáig várni reám;~A szerelem
72 4| macskapofájával!”~„Macskapofámmal?~Hát te, te sündisznó!~Aki kovácsnak
73 4| Macskapofámmal?~Hát te, te sündisznó!~Aki kovácsnak
74 4| mesterségemet is~Gyalázni mered?~Te hitvány templomegér...~No
75 4| szemérmetes Erzsókot.~*~Te pedig, lantomnak húrja,
76 4| olvastam azt a verset,~Amelyet te énhozzám csináltál~Valahol
77 4| gyönyörködtetett,~Hogy a bort, öcsém, te is szereted.~Ej be derék
78 4| Ej be derék gyerek vagy te, Miska!~Mért nem ölelhetlek
79 4| SZIVEM, TE ÁRVA RABMADÁR!...~Szivem,
80 4| ÁRVA RABMADÁR!...~Szivem, te árva rabmadár!~Kit szűk,
81 4| Csattog felém lágy ének...~Te énekelsz, remény, te kedves
82 4| Te énekelsz, remény, te kedves csalogány!~Pest,
83 4| A BORHOZ~Oh bor! te voltál eddig egy barátom;~
84 4| Szabadakaratnak.~Megtennél te mindent~A magyar javára;~
85 4| nemcsak közdolgokban~Vagy te korlátozva;~E gyalázatos
86 4| hiszen ezen a világon~Csak te vagy énnekem minden mulatságom.~
87 4| gyalázatos pára!~Ilyet mersz te tenni világnak csúfjára?~
88 4| Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te?~Hogy lábadat mered tenni
89 4| öcsém, kettő lesz belőle;~Te derék legény vagy, azt a
90 4| megveted, a halált nem féled...~Te kellesz minekünk... kezet
91 4| megszakad.~Ezer a szerencséd, te gonosz mostoha,~Hogy nem
92 4| kegyelmes király! csak maradj te hátra,~A te karjaid már
93 4| csak maradj te hátra,~A te karjaid már gyöngék a csatára;~
94 4| török basának:~„Atyafi! te úgyis sok vagy egy legénynek;~
95 4| Kezem által halni vagy te érdemetlen.~Hordd el magad
96 4| szót váltott vele:~„Én a te nevedet másnak keresztelem,~
97 4| szépséges angyala!~Sejted-e te mostan, milyen öröm vár
98 4| Tudom, hogy nehezen vársz te is már reám.”~Ily gondolatokkal
99 4| már meg örökös munkádat,~Te a kínozásban telhetetlen
100 4| jobb tanyára.~Látom, nem te vagy az, ki nekem halált
101 4| összeharapd.”~„Harapod bizony te, a kínos napodat!~De fogadom,
102 4| iszonyú csoda...”~„Ne gondolj te azzal, csak vigy el odáig;~
103 4| kebléről, s ekkép szólítá meg:~„Te egyetlen kincsem! hamva
104 4| olyan~Kegyetlenül velem?~Te voltál szivemben~Első és
105 4| Mártja a vízbe magát;~Ha te szivembe így a remény~Zöldjét
106 4| tervektől izzadó fejembe~Te oly sok eszme magvait vetéd,~
107 4| fájdalom meggyúlt világa volt;~Te, megvénűlt év, szóltál,
108 4| szemét sohajtó nemzetem,~S te sóhajára semmit nem figyelve,~
109 4| feleltél mennydörögve: nem!~Te koszorúját eltépted honomnak~
110 5| Fiad azonban író lett.~Te a taglóval ökröt ütsz,~Tollammal
111 5| HOVÁ LEVÉL?,,,~Hová levél? te szebb reményeimnek~Korán
112 5| Vígasztalj meg engem.~Vagy talán te is meghaltál?~Tán megölt
113 5| Tudod, ha hozzátok menék,~Te mindig úgy futottál;~De
114 5| Koporsód födelére.~Ott vagy te most, szent angyalom!~Eljősz-e
115 5| TE VOLTÁL EGYETLEN VIRÁGOM...~
116 5| VOLTÁL EGYETLEN VIRÁGOM...~Te voltál egyetlen virágom;~
117 5| Hervadt vagy: puszta életem.~Te voltál fényes napvilágom;~
118 5| Lementél: éj van körülem.~Te voltál képzeményim szárnya;~
119 5| Megtörve vagy: nem szállhatok.~Te voltál vérem forrósága;~
120 5| TERMÉSZET! MÉG TE IS GÚNYOLÓDOL?~Természet!
121 5| GÚNYOLÓDOL?~Természet! még te is gúnyolódol?...~Amióta
122 5| lusta elemek!~Éjszak vésze, te prédát üző sas,~Szárnyaid
123 5| Ez első csókom volt,~S te ezt sem érezéd! -~Csókoltam,
124 5| HOL VAGY TE, RÉGI KEDVEM?~Hol vagy te,
125 5| TE, RÉGI KEDVEM?~Hol vagy te, régi kedvem?~Te pajkos,
126 5| Hol vagy te, régi kedvem?~Te pajkos, vad fiú!~Fölválta
127 5| Fehér alak~Föl- és lemegy...~Te vagy, te vagy, kit annyit
128 5| Föl- és lemegy...~Te vagy, te vagy, kit annyit vártalak,~
129 5| vagy, kit annyit vártalak,~Te vagy, boldogságom fájának~
130 5| hő könnyei.~Szegény anyám te!~Ez a vigasztalás sem jut
131 5| volt azon nap,~Melyben a te kebled~Rejtekében láttam,~
132 5| Kezemet baráti~Szorításra, és te~Vissza nem taszítád;~S ha
133 5| teremti.~Enyhítsd legalább te,~Enyhítsd a barátság~Balzsamolajával~
134 5| természet söpredéke vagy te,~S nem király a természet
135 5| gyermeke;~Jól ismerlek, te nem érdemelsz mást,~Nem,
136 5| nyalatod.~S azt hiszed tán, te nyomoru pára!~Mint te, én
137 5| tán, te nyomoru pára!~Mint te, én is olyan rab vagyok?~
138 5| NEM LENNI~Légy átkozott, te átkos pillanat,~Melyben
139 5| pillanat,~Melyben fogantatám,~S te, melyben kínnal a kín emberének,~
140 5| szűlt anyám!~Oh költészet, te a~Gyanútalan szív csalfa
141 5| fojtogatója!~Véremből már te oly sokat szivál,~Mérges
142 5| MAGYARORSZÁG~Te sem termettél ám szakácsnak,~
143 5| tovább, tovább harap...~Csak te ne volnál oly meggyujthatatlan!~
144 5| nap, már csókoltalak.~S te visszacsókolál és ölelél.~
145 5| visszacsókolál és ölelél.~Te is leány vagy, édes angyalom,~
146 5| boldogságom napja ujra kél.~Te is leány vagy, édes angyalom,~
147 5| Fölindult kebleden pihentetél!~Te is leány vagy, édes angyalom,~
148 5| este eljött. Épen bál vala,~Te bálba mentél, hozzám nem
149 5| mentél, hozzám nem jövél.~Te is leány vagy, édes angyalom.~
150 5| én áldalak.~Különben is te voltál, aki mondád,~Hogy
151 5| egyéb nincs hátra;~Szeress te is, te szép varróleány!~
152 5| nincs hátra;~Szeress te is, te szép varróleány!~Szép vagy,
153 5| hajtanám~Meg térdeim előtted,~Te szép, elmés, te jó varróleány!~
154 5| előtted,~Te szép, elmés, te jó varróleány!~Meghajtom
155 5| szemfedőmet,~Ha nem szeretsz, te szép varróleány!~Losonc,
156 5| kialudt életet is meggyujtja.~Te meg, cigány, húzd rá, majd
157 5| Felelj, legszebbik holdsugár te,~Segíthetek-e bajodon?~Hűségtelen
158 5| A HONDERÜHÖZ~Oh Honderü, te Lázárok Lázára,~Te csak
159 5| Honderü, te Lázárok Lázára,~Te csak nevednek két bötüje
160 5| költeményimet.~Oh Honderü, te olyan szemtelen vagy,~Mint
161 5| a légynél:~Az még röpül, te csuszva, mászva mégy.~De
162 5| költeményimet.~De, Honderü, te vélem összetűztél,~Te általad
163 5| Honderü, te vélem összetűztél,~Te általad váltig karmoltatom...~
164 5| senki nem lesz is, leszesz te majd velem;~Amelyet a szennyes
165 5| dobott rám,~Megtisztitod te majd a sártul orcám!~Pest,
166 5| addig,~Míg nem láttam a te szemedet.~Vetted észre?
167 5| Haldokló szent a feszűleten.~S te valóban megváltóm lehetnél,~
168 5| Mindazáltal nem halnál te meg:~Holt, hideg fán nem
169 5| ők a föld csillagjai.~Te, leányka, az én csillagom
170 5| oltára lesz.~Oh leányka, ha te nem szeretsz is,~Engedd
171 5| Drágagyöngyöm! mit csinálsz te most?~Engem édes álmak környekeznek,~
172 5| fényes királyság,~S koronája te vagy, angyalom!~Be szeretném
173 5| Oh, mi szép, mi jó vagy te, leányka,~Szép és jó s oly
174 5| jó s oly lelkes honleány!~Te hazám leglelkesebb leánya,~
175 5| hazám leglelkesebb leánya,~Te hazám nemtője vagy talán.~
176 5| kell,~S én szeretlek, mint te a hazát!~Pest, 1845. augusztus~
177 5| kertben valánk.~Néztelek.. te bokrétát kötöttél,~A nap
178 5| vihart?... az eszme:~Ha te, lyányka, nem lennél enyém!~
179 5| Ágak-bogak gyér nyilásin át;~Te vagy az, te szeretett leányka,~
180 5| nyilásin át;~Te vagy az, te szeretett leányka,~Követem
181 5| igy dörg le az itélet:~A te sorsod örök kárhozat!~Szalkszentmárton,
182 5| Életemnek legszebb álma te!~Onnan van, mert rajzolásit
183 5| Minden este véled végzi be.~Te vagy elmém végső gondolatja,~
184 5| hiszem, hogy boldogabb lennél te~Itt lenn nálam, mintsem
185 5| sétáltunk,~Én nem szóltam és te hallgatál.~Hej! ha tudnám,
186 5| be sokért nem adnám,~Hogy te ekkor min gondolkozál?~Én
187 5| Valóságos szerelem sebe.~Te miattad kaptam, lyányka...
188 5| szalaggal kötted át.~Szereted te a hazának színeit,~Lyányka,
189 5| leszek.~Harmat leszek, ha te napsugár vagy...~Csak, hogy
190 5| egyesüljenek.~Ha, leányka, te vagy a mennyország:~Akkor
191 5| csillagá változom.~Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy~Egyesüljünk)
192 5| beérném én veled, leányka,~Te legszebb, legédesebb gerezd!~
193 5| megszoktam már...~Csak szeress te engemet, leányka,~Szenvedésim
194 5| Ajkaimat egy csók zárja be,~A te csókod, szőke szép leány,
195 5| csókod, szőke szép leány, te~Földi lények legdicsőbbike! -~
196 5| Ajkaimat egy csók zárja be,~A te csókod, te szép szabadság,
197 5| csók zárja be,~A te csókod, te szép szabadság, te~Égi lények
198 5| csókod, te szép szabadság, te~Égi lények legdicsőbbike!~
199 5| Kár lesz... inkább idd ki te, halál!~Szalkszentmárton,
200 5| villámokat;~De, leányka, te ne félj! - a villám~Tölgyeket
201 5| mondd, hogy mit akarsz?~Mert te kínzasz, mert te gyötresz
202 5| akarsz?~Mert te kínzasz, mert te gyötresz engem,~Pedig én
203 5| éjjel hull alá nehány...~Tán te is így fényedért az égből~
204 5| Messze estem tőled, oh, te szép lyány.~Te aranyba foglalt
205 5| tőled, oh, te szép lyány.~Te aranyba foglalt drágakő!~
206 5| volt az éjjel!~Lyányka, te megszúrtad szívemet,~És
207 5| mostan, félre a fejemről,~Bú, te fekete, nehéz sisak!...~
208 5| nehéz sisak!...~Jer, jókedv, te könnyü tarka csákó,~Melyen
209 5| tollak inganak.~Félre, bú, te lándzsa, mely szögezve~Vagy
210 5| keblinek...~Jer, jókedv, te szép virágbokréta,~Mit keblemre
211 5| bátran tűzhetek.~Félre, bú, te alvilági kínpad,~Amelyen
212 5| mártírkodik...~Jer, jókedv, te hattyutollas párna,~Melyen
213 5| magam. Erőtelen hang~Leszek. Te szélvész légy. Sodorj el.~
214 5| merengve rajt.~Megtestesülése te érzeteimnek,~Magas, fényes,
215 5| Magas, fényes, hő napsugár!~Te vagy szivem öröme, gyönyörüsége,~
216 5| derék szép zsiványság!~A te véged hatalmas mulatság;~
217 5| lesz.~E kicsiny felhőcske te valál,~És most villámterhesen
218 5| harang dacára.~Igy barátom, te se hajts ama~Jajveszéklő
219 5| SZERELEM ÁTKA~Te vitéz Barangó, hova oly
220 5| van már férje neki,~Jősz-e te vagy nem jősz? nem igen
221 5| szívetek kardom hegye érni,~Te szószegő asszony, te csábító
222 5| érni,~Te szószegő asszony, te csábító férfi!~De ami átka
223 5| kíntól hogy meg ne repedjen.~Te csábító férfi, amint most
224 5| mértékben örök lángok egyék.~S te szószegő asszony, bűnbánó
225 5| paraszt, az útat,~Mert hisz a te lovad vontat.~Csak nem járhatok
226 5| GYERMEKKORI BARÁTNÉMHOZ~Te vagy? valóban te vagy az?~
227 5| BARÁTNÉMHOZ~Te vagy? valóban te vagy az?~Vagy e látmány
228 5| s boldog gyermekségemet?~Te vagy valóban! ennyire~Csalódás
229 5| A CSÁRDA ROMJAI~Te vagy, oh szép alföld végtelen
230 5| lapját forgatni kell,~De te, alföldem, hol hegy után
231 5| beduin.~Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe,~És,
232 5| szabadság képe,~És, szabadság, te vagy lelkem istensége!~Szabadság,
233 5| elsőséget érdemel:~Előre hát, te kürtharsogtatással~Országokat
234 5| vad világ beléd ütötte,~Te vérzel, árva hal, szegény
235 5| JÓKAY MÓRHOZ~Miért szeretsz te engemet,~Kit annyian gyülölnek?~
236 5| mert a szív mondja nékem:~Te lész sötét, kietlen éjem~
237 5| között egy ép oszlop van:~Te állasz ott... csak te...
238 5| van:~Te állasz ott... csak te... magadban...~Téged le
239 5| Rám átkok átka zendül:~A te ajkadról akkor is még~Reám
240 5| nem soká tart égetése...~Te, lelkem megmaradt fele,~
241 5| lelkem megmaradt fele,~Hozzám te szinte eljövendesz,~És koszorúmra
242 5| Szegény hazám, szegény hazám te,~Neked kevés van ilyen csillagod.~
243 5| homlokán,~Hazám, oly rég voltál te nagy, hogy~Nagyságod híre
244 5| S szólván: „nem én, de te vagy a zsivány!”~Bedobja
245 5| iszonyú világ?~Miért nem jősz, te rontó égitest,~Te üstökös,
246 5| jősz, te rontó égitest,~Te üstökös, mely arra rendeltettél,~
247 5| tisztelőd menék~Hozzád. Te szóltál, hogy ez nem elég,~
248 5| téged;~Mind a kettőre vagy te érdemes.~Mig tiszteletre
249 5| fiatal sziveddel!~Fa vagy te, melynek elhullt levele,~
250 5| nevez. -~Veszett szélvész, te még mindegyre tombolsz,~
251 5| Koporsó vagy, koporsó vagy te keblem,~Amelybe szívem élve
252 5| élve eltemettem.~Oh szív, te élő eltemettetett!~Ki írhatná
253 6| sár.~Hahaha!~Oh ég, oh ég, te vén kiszolgált katona,~Érdempénz
254 6| vad tenger felett~Én és te?”~Egy tengerészköpeny~Fölöttök
255 6| mi jóbarátok.~Úr voltál te, én kutyád;~Korbácsoltál,
256 6| életemnek haragos dajkája,~Te vagy, ki sajkám ugy hányod-veted,~
257 6| ez a föld, nem az ég,~S te itt a mélybe estél volna,
258 6| kedves oldaladnál;~Hisz ahol te vagy, ott az én egem.~De
259 6| csalogánynál szebben üdvezelte.~Te széttekintesz, s kérdeni
260 6| EMLÉKEZET...~Emlékezet!~Te összetört hajónk egy deszkaszála,~
261 6| TE IFJÚSÁG...~Te ifjúság, te
262 6| TE IFJÚSÁG...~Te ifjúság, te forgószél!~Ki
263 6| TE IFJÚSÁG...~Te ifjúság, te forgószél!~Ki szép virágfüzért~
264 6| SZERELEM...~Oh szerelem, te óriási láng!~Ki a világot
265 6| Ha ő a mennyben lesz s te a pokolban.~Szalkszentmárton,
266 6| föld!~Borúlj reám, sír! és te, fergeteg, jőj,~Hogy rólam
267 6| egy sugár.~Oh szerelem, te szívek napja, szívem~Egy
268 6| síromat.~Meglátogatni csak te fogsz, hogy elzúgd~Testvéri
269 6| mert hiszen testvére~Voltál te lelkem érzeményinek!~Pest,
270 6| semmivé.~S szólt a tenger: „Te szegény teremtés,~Mit teszesz
271 6| kérdem,~Hogy miért vagy te még most is ébren?~„E kérdésre
272 6| idegen.~Szólt a vadász: „Te hamis kisleány!~Arcod rózsa,
273 6| beszéded csalány.~Látom, te még most is a régi vagy,~
274 6| rettenetes baj van,~Ha csak tán te nem könyörülsz rajtam.~Légy
275 6| valamennyivel!...~Ki vagy, ki vagy te? olyan ismerős~Előttem arcod
276 6| öleljelek,~S fölébredék... te már távol valál,~A rengeteg
277 6| De én beszélek hozzád, és te nem~Hallod beszédem; mozdulatlanul~
278 6| bajvivók megálltak.~„Apánk, te légy hát köztünk a biró,”~
279 6| asszony, benned a sátán lakik,~Te megbüvöltél, napról-napra
280 6| féreg a gyümölcsöt!~S ha te szeretnél... oh szólj, asszonyom,~
281 6| rejtélyű érzés, szerelem!~Te nagy folyó, mely egyszer
282 6| emberek szivéből.~Oh szerelem, te végtelen óceán,~Melynek
283 6| fenekére senki.~Ott állsz te, óriások óriása,~Mesés nagyságban...
284 6| egy-egy Lucifer;~Vagy csak te látod tán ilyen szelídnek,~
285 6| látod tán ilyen szelídnek,~Te mindig-gyáva lelkiismeret?~
286 6| öccse testét~Megrugva, „mit? te volnál, Jób öcsém?~Mi a
287 6| igazán~Nem tetszik, hogy te minden balgaságért~Kész
288 6| kivűled nincsen senkije.~Te vagy világa... Lennél oly
289 6| világhoz mennyi lánc köti,~S te mégis könnyelmün kockáztatod.~
290 6| barátom: akkor fölmegyek,~S te rám sem ismersz, ugy megváltozám;~
291 6| kellek én neked?~Van már kit te ölelsz, ki téged ölelget;~
292 6| Melyet kezemben ád a lant,~Te lelkesítesz engemet,~Tenéked
293 6| Én tégedet köszöntelek,~Te a beteg~Emberiségnek orvosa,
294 6| könnyei ne omlanának~Éretted, te az aljasságnak~Sarába sűlyedt
295 6| voltam én,~S épen talán a te kezedben~Villogtam a vér
296 6| vér mezején.~Szerencsétlen te, szerencsétlen~Kardoddal
297 6| férfi,~Ki megérdemlené a te szerelmedet?~Attól tartasz,
298 6| tarts magadnak,~Tiéd éltem, te el nem vetheted.~Oh, mondd,
299 6| TE VAGY, TE VAGY, BARNA KISLYÁNY...~
300 6| TE VAGY, TE VAGY, BARNA KISLYÁNY...~
301 6| VAGY, BARNA KISLYÁNY...~Te vagy, te vagy, barna kislyány.~
302 6| BARNA KISLYÁNY...~Te vagy, te vagy, barna kislyány.~Szemem
303 6| Szemem s lelkem fénye!~Te vagy mind a két életem~Egyetlen
304 6| kelljek én senkinek;~Ha te nem szeretsz engem,~Az isten
305 6| oly bús a szivem, miként te.~Szállj te is, nap, a rózsám
306 6| szivem, miként te.~Szállj te is, nap, a rózsám fölébe.~
307 6| úgy ég a szivem, miként te.~Berence, 1846. szeptember
308 6| TE A TAVASZT SZERETED...~Te
309 6| TE A TAVASZT SZERETED...~Te a tavaszt szereted,~Én az
310 6| őszt szeretem.~Tavasz a te életed,~Ősz az én életem.~
311 6| S oh, szerelem, az, amit te írtál,~Feketébb a halálnál
312 6| vágysz lelkem baján,~Melyet te hoztál rája, te!~Oh lyány,
313 6| Melyet te hoztál rája, te!~Oh lyány, ez nagy kegyetlenség.~
314 6| fának ágirul,~Csak szedj te zöld leveleket,~S aztán
315 6| hasztalan!~Rejtély vagy te, lyányka, nékem,~S állsz
316 6| vagyok e szegény fiú,~S te a talált kincs, édes angyalom!~
317 6| terhet~Annyira megszokta.~Te is, hogy megszoktad,~Szívem,
318 6| örülj, szivem!~Ki örül, ha te nem?~Kinek van, mint neked,~
319 6| majd elfeledtem...~Lelkem, te vagy, te vagy~A zöld bokor,
320 6| elfeledtem...~Lelkem, te vagy, te vagy~A zöld bokor, amelyben~
321 6| GRÓF TELEKY SÁNDORHOZ~Te elfáradsz, mig őseidnek~
322 6| Ki és mi volt a nagyapám.~Te fényes, csilláros teremben~
323 6| jutottál,~Kicsiny kis leányka,~Te a nagy világnak~Legnagyobb
324 6| Felhőivel összefolyának.~S te állasz a néma, a puszta
325 6| családok ünnepnapja vagy te,~S én magam, egyes-egyedűl
326 6| hazudsz...~Isten veled, te szép családi élet!~Ki van
327 7| be a magam bajával,~Még te is gyötresz, hazaszeretet!~
328 7| KUNYHÓ~Miért vagy oly kevély, te palota?~Uradnak fényében
329 7| nem jelen.~Fitogtasd csak, te gőgös palota,~Az orzott
330 7| az omladék alatt! - -~S te kis kunyhó a magas palota~
331 7| EGRESSY ETELKE~Ez a te lyányod, Gábor? én nem hihetem.~
332 7| férfiú, és boldog vagy te, nő,~Kik azt mondjátok e
333 7| beszélsz, hogy nem értesz te hozzája?~Kopasz mentség!
334 7| égetni:~Nem tehetek róla... te gyujtottad ugy fel!~Hol
335 7| dicstelenül kezdék,~Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel!~
336 7| legkisebb fiához:~„Eredj fiam, te is, nyergelj és kantározz;~
337 7| kövesd két bátyádat,~Menj te is, menj, hagyd el szegény
338 7| versenyezni véled?~Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,~
339 7| virága?~Avvagy virág vagy te, hazám ifjúsága?...~Jaj
340 7| Elmult idő, elmult idő,~Te vagy, te vagy a temető.~
341 7| idő, elmult idő,~Te vagy, te vagy a temető.~A temető
342 7| beteg?~Félsz hozzám nyúlni, te hatalmas úr?~Vagy csak ijesztesz?...
343 7| Szégyeld magad, szégyeld, te~Könnyenhivő gyerek!~Most
344 7| belőle elvivéd~Az örömet?~Te nap valál, én sugarad.~Itt
345 7| panaszt?~Hiába van szóm, te, anyám,~Nem hallod azt.~
346 7| Virasztánk kínosan~Anyám, te s én;~Kis mécsünk reszketett,~
347 7| Csókolni... s oh szülém,~Te csókolád belém~A tiedet!~
348 7| Egy könnyet se ejtsen!~Hát te, cimborám, te~Kiért sohajtottál?”~- „
349 7| ejtsen!~Hát te, cimborám, te~Kiért sohajtottál?”~- „Az
350 7| semmi gondom rája,~Csak te dalolj, bokrok furulyája.~
351 7| Hogyha férjed mélyen alszik,~Te virasztasz, mert szobád~
352 7| Virágillat, virág dala,~Te lész majd ott bölcsődalom,~
353 7| világtól?~Én leszek világod,~És te istenem lész...~Oh jer karjaimba...~
354 7| előzni.~Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő,~
355 7| A TÜRELEMRŐL~Türelem, te a birkák s a~Szamarak dicső
356 7| Kik magodból jóllakának;~Te üres fazék, melyből a~Macska
357 7| Fejcsóválva áll mellette.~Türelem, te... nem tudom, mi?~Mint gyülöllek,
358 7| boldog lehetne,~Hogyha rajta te nem volnál,~S míg te rajta
359 7| rajta te nem volnál,~S míg te rajta lész, mindaddig~Megmaradunk
360 7| Megmaradunk a nyomornál.~El veled, te élet átka,~El veled, le
361 7| harapta.~Rajta, Zöld Marci, te futottál, röpültél,~Mint
362 7| Béka módra kuruttyolnak.~Te vagy az én elemem, tűz!...~
363 7| röpülését~Követni bírná te kivűled?~És hol a férfi,
364 7| egymást égő szerelemmel,~Te tiszta, szent vagy, oh leányka,~
365 7| szép angyalom, tiéd, és~Te az enyém vagy mindörökre!~
366 7| nem örökre váltunk el! te érted~Még többet is merek,
367 7| TE AZ ENYIM, ÉN A TIED...~Te
368 7| TE AZ ENYIM, ÉN A TIED...~Te az enyim, én a tied,~Nekünk
369 7| ARANY LACINAK~Laci te,~Hallod-e?~Jer ide,~Jer,
370 7| Mert e fürge~Pajkos ürge~Te vagy, Laci, te bizony!~Szalonta,
371 7| Pajkos ürge~Te vagy, Laci, te bizony!~Szalonta, 1847.
372 7| lelkében tartalak,~Ott fogsz te állni magas-fényesen,~Mint
373 7| oh ez a hüség is~Még a te érdemed csupán;~Hogy szerethetne
374 7| szerethetne mást többé, akit te~Megszeretél, dicső leány?~
375 7| Midőn megmondám nevemet?”~‘Te vagy, galambom, kedves múzsám?~
376 7| meg, édes angyalom!~Igen, te voltál az egyetlen,~Akit
377 7| szeretni foglak síromig,~Te drága szép leány, akit~Mellém
378 7| elhagyák~Baráti, ismerősei.~Te nem tudád csak őt felejteni,~
379 7| tudád csak őt felejteni,~Te voltál hű vigasztalója,
380 7| békeségben éltek,~Mert hisz te és menyasszonyom~Testvérek
381 7| Nem e jő lassan, nem e jő;~Te jössz lassan, te vén idő.~
382 7| nem e jő;~Te jössz lassan, te vén idő.~Ah, hogy megvénülél!~
383 7| Roszlelkü hatalom,~Mint fogsz te futni majd,~Ha én nem akarom.~
384 7| én nem akarom.~Mint fogsz te futni majd, midőn~Velem
385 7| virág, dalolsz, madár,~És te ragyogsz, csillagsugár,~
386 7| barátom!... de szólj már te is egyet,~Bennem a gondolat
387 7| rajtad Apolló s Jehova?~S te, ki annyinak vagy megnyugtatására,~
388 7| áldást reánk melyik pap ád.~Te fogsz megesketni, jó Mihály
389 7| SZÉPHALMON~Te, a nemzet-hálátalanság~Égbekiáltó
390 7| magyarnak lenni~Szégyen vala.~És te, hazám, te így fizetted
391 7| Szégyen vala.~És te, hazám, te így fizetted őt!~Mig élt:
392 7| nyomor s bú régen behavaz.~És te vén rab, tőled már talán
393 7| sorok!...~Oh lyány, ki vagy te? nem tudod magad sem;~Hadd
394 7| lyányka, s megszerettelek.~Te megnyitád előttem kebledet,~
395 7| isten kebledben lakik,~Igen, te vagy az isten lakhelye!~
396 7| Tudom, hogy nem; mert akit te szeretsz,~Annak nevén szégyenfolt
397 7| tett, a múzsa ringatott.~De te erőd nem ismered, s ki bízzék~
398 7| csillagokat,~Juliskám, nem te gondoltad?~Te gondoltad
399 7| Juliskám, nem te gondoltad?~Te gondoltad ki ezeket,~Mikor
400 7| kívánom tiszta szivembül.~Te mikoron nevedet keblem mélyébe
401 7| verseim is vannak, mint hogy te feledtél.~Lomha vagy, itt
402 7| nekem a restséget, légy te serényebb,~Lásd, nekem úgy
403 7| Ördög bújjék az uradba,~Te pedig menj a pokolba!...~
404 7| Szaporábban érem el.~Gyi, te fakó, gyi, te szürke,~Gyi,
405 7| érem el.~Gyi, te fakó, gyi, te szürke,~Gyi, két lábam,
406 7| ilyenkor szivembe~A bánatot nem te hozád vala...~Hogyan szereznél
407 7| szereznél bánatot nekem te,~A földnek égnek legjobb
408 7| néznem,~Szőke kislyány,~Te kis bimbó az ifjuság~Rózsafáján!~
409 7| S kezemet fölemelém...~S te, hogy mélyebben taszíts
410 7| én is hiszem,~De azért te ne magasztald~Verseimet,
411 7| magasztald~Verseimet, kedvesem.~Te előtted elpirúlok,~Hogyha
412 7| elhibázta.~Szerelem, szerelem, te kedves szép vendég,~Itt
413 7| e páncélos keblet.~Oh de te, asszonyom, szólj, miért
414 7| Sokkal, sokkal drágább vagy te, mint életem,~De becsületemet
415 7| szép kék hegyeken túl~Fogsz te élni, kedvesem, ezentúl,~
416 7| rövidebb?~Ember barátom, a te életed.~Rohanva jő az idő
417 7| tündér-szárnyadat,~Kertészem vagy, te növelsz naponként~Homlokomra
418 7| karcolja fel. -~Lépj elő, te hosszú száraz ember,~Mélyszemű
419 7| Beszélgethetünk még eleget. -~S te is itt vagy, te is megjelentél?~
420 7| eleget. -~S te is itt vagy, te is megjelentél?~Dúlt arcoddal,
421 7| nagyvilág~Téged, szegény hazám te, meg se’ lát,~Hogy, aki
422 7| amelyet vív e század,~Melynek te, mint én, katonája vagy.~
423 7| harcos olyan volna, mint te,~Szavával olyan fél-mindenható!~
424 7| végső szellem, közeleg.~S te balgatag világ, te az~Ily
425 7| közeleg.~S te balgatag világ, te az~Ily dőrét bölcsnek nevezéd,~
426 7| A RAB~„Te éretted harcolék, szabadság,~
427 7| domb egyszerű jelével,~S te természet, elhagyottak gyáma,~
428 7| táblabirák között,~Kikhez, te rosz szellem, nincsen semmi
429 7| Ugy kell neked, ugy kell, te kotnyeles Sára!~Nem volt
430 7| vágyaimat.~Igy élek, de te, jó bátya, te hogyan vagy?~
431 7| Igy élek, de te, jó bátya, te hogyan vagy?~Szerelmed s
432 7| szép Kolozsvár,~Igy maradj te emlékimben,~Ily kedvesen,
433 7| Csillagrul csillagra szállunk, te s én?~Vagy mint két hattyu~
434 7| feleségem, könnyü,~Pamlagon te és karszékbe én,~Idebenn
435 7| vitted, tehetéd,~Mert hisz te adtad életét.~Te legalább
436 7| Mert hisz te adtad életét.~Te legalább ezt gondolod.~Hah,
437 7| Magzatjaikat árulják.~Igy cselekvél te is... vagy mondd~Hazugnak
438 7| egykoron~Reájok nehezűl,~Te lész utósó, akinek~Segélyeért
439 7| S kivánják: légy boldog te is!...~De bár kivánjanak~
440 7| hát hogy is ne,~Mondtad is te ezt!~Mily anakronizmus!~
441 7| szivárvány, messze vagy te tőlem,~Jaj de messzebb még
442 7| Tőle szinte félek én;~Ha te restelesz beszélni,~Majd
443 7| lelked sértené.~Jó uram, te vétkezél,~Tűrd tehát a büntetést,~
444 7| hogy senkit sem szeretsz te...~Ah, hogy őt mindig vádolnom
445 7| már ezentul,~Hogyha csak te~Ki nem kergetsz hajlékodbul.”~
446 7| addsza kezedet,~Mert hiszen te mondtad:~Míg az ember boldog
447 7| Bolond Istók öcsém,~Ez mind a te munkád,~Ember vagy, ember
448 7| HARAGHOZ~Kiapadsz-e, harag,~Te zuhatagos~Vad bérci patak,~
449 8| lant a lelke a költőnek,~S te, hah te lelkedet öléd meg!...~
450 8| lelke a költőnek,~S te, hah te lelkedet öléd meg!...~Egy
451 8| hálátlan~Irántad, jelenem.~Te foglald egyedűl el~Egészen
452 8| szemembül,~Lóduljatok tovább.~Te állj, te állj előttem,~Barátságos
453 8| Lóduljatok tovább.~Te állj, te állj előttem,~Barátságos
454 8| vérrózsákkal lesznek tele -~A te dicső szent katonáid ők,~
455 8| Előttetek Brutusnak szelleme -~A te dicső szent katonáid ők,~
456 8| törpéknek meghajoltok-e?” -~A te dicső szent katonáid ők,~
457 8| virító lesz a föld szine -~A te dicső szent katonáid ők,~
458 8| Olyan istenigazában tudtad te,~Hogy hol fekszik a magyarnak
459 8| szabadságodat kivívod,~Tavasz a te szabadságod.~Eljön, eljön
460 8| Hogy az égben uralkodol még te~A magad s néped dicsőségére!~
461 8| Zoltán, nevünk nagy és hires,~Te dicsőségünkhöz még több
462 8| tudtára~Ottan álljon örökre.~S te, szivem, ha hozzád férne,~
463 8| Egyetlenegy igaz istenséget,~Te vagy örök, a többi mind
464 8| Elfoglaltad a királyi széket.~Te vagy a mi törvényes királyunk,~
465 8| tépve lóg.~Tombold ki, te özönvíz,~Tombold ki magadat,~
466 8| Csak másodmagammal vagyok.~Te vagy tehát, te vagy nekem~
467 8| másodmagammal vagyok.~Te vagy tehát, te vagy nekem~Egyetlenegy hű
468 8| maradtam én teveled,~Mert nekem te adsz kenyeret,~Együtt lenni
469 8| Nemsokára diadalmat űl,~De te nem lész itt a diadalnál,~
470 8| Szerelemféltés bánt?~Hagyd el ezt te, bajtárs,~Nem való ez néked,~
471 8| dicsőség~És boldogság lészen a te életed...~Véget ér már a
472 8| Eszemadta kis barnája,~Te vagy a világ rózsája.~Nem
473 8| a posvány.~Hazám, hazám, te szent dicső szobor,~E posványban
474 8| életednek?~Balga kérdés! te eleget éltél,~Bármi hamar
475 8| Hány nem érte meg, amit te? ámbár~Késő vénség görbitette
476 8| vénség görbitette vállát.~Te megérted kurta életedben~
477 8| magyar nemzet föltámadását,~Te hallottad e szent zajt,
478 8| király, gonosz asszony~A te feleséged,~Szíve gonosz,
479 8| megfuladtok!~Először is te halsz meg, te~Gertrúd, német
480 8| Először is te halsz meg, te~Gertrúd, német szajha!~Te
481 8| te~Gertrúd, német szajha!~Te királyné s kerítőné~Egy
482 8| kisérsz minden lépten-nyomon,~Te munkás hazaszeretet?~Éjjel-nappal
483 8| Látod, mi villog ott?~Nem a te csillagod...~Hóhérbárd sugára!~„
484 8| jobbra-balra majd érzik csapását!~S te, lelkem, szállj a Királyhágón
485 8| tündököljenek,~S azoktól nyerj te hős-erőt,~Mely ugy tündöklik
486 8| német!~Nem táncoltatod te többé ezt a népet,~S pióca
487 8| királyok is~Lesznek, mint te voltál. -~Dobzse László
488 8| halálos vésznek kardja villog.~Te lész a győző, a diadal-ív~
489 8| diadal-ív~Ha elkészűl, a te számodra lészen,~Akár virágos
490 8| szörnyű sebesen. -~Ez a sas a te lelked, kedvesem!~Kedélyed
491 8| asszony és~A lelked férfi, te csodás, mesés~Teremtmény!
492 8| kunyhómról megemlékeznél te.~Az ilyen nagyszerű láznak
493 8| Midőn a fellegekben jár.~Te fönn valál nagy, s lenn
494 8| Magad tépted le a babért.~Te voltál a nemzet költője?~
495 8| voltál a nemzet költője?~Te írtad azt a Szózatot,~Mely
496 8| Kaszabold le, hazám, nyakadat te magad.~Tegye láncra a zsarnok
497 8| erőt siri férgeiden!~De te, oh haza, nem hagyod el
498 8| markolaton...~Ki fog élni, ha nem te, dicsőn szabadon?~Szaporán
499 8| ide, kedvesem, ajkaidat,~S te fiú, szaporán ide a poharat!~
500 8| istenemre, nem!~Nem szolgálsz te többé idegen nemzetet,~Legeslegkevésbbé
1-500 | 501-621 |