Rész

 1  4|     most borral szelidítem.~S azzal járt csak jól e nyelves
 2  4|    hősünk~A kalodában,~S csak azzal vígasztalja magát,~Hogy
 3  4|      Hagyjon kend föl, apjok, azzal a haraggal.~Hiszen ott kinn
 4  4|      csoda...”~„Ne gondolj te azzal, csak vigy el odáig;~Hogy
 5  5|      le, lyányka, nem törődöm azzal,~Ha otthagyod minden ékszered...~
 6  5| örülhet.~S ő mégis boldog, és azzal beéri,~Hogy a leánykát messziről
 7  6|   Melyről annyiszor mesélünk?~Azzal dicsekedni váltig,~Ami szégyenünkre
 8  7|        S tudja, hogy lombjait azzal lemetélem.~A virágoknak
 9  7|   Nesze semmi, fogd meg jól.”~Azzal vagdalkoznak némely~Nem
10  7|      hajító fát,~Mind a három azzal mulat,~Hogy alszik a kalap
11  8|   mint az állat,~Megelégszünk azzal, hogy van kenyerünk,~Messze
12  8|      sem~Tudtam felmondáskor,~Azzal vigasztalt, hogy sebaj,~
13  8|    Csak ugy féligmeddig lehet azzal élni,~Különben az ember
14  8|       nem illik, s én ezennel~Azzal javítom meg magam,~Hogy
15  8|  Elszáll örökre s megelégszik azzal,~Mit kinn a szabadban talál.~
16  8|     tudá~Leckéit a tanítvány,~Azzal piríta rá,~Hogy a szolgával
17  8|   lázadókat~Csinál belőlök; s azzal végezé,~Ha még tovább is
18  8|       sírhatá le azokat... de~Azzal vigasztalá magát,~Hogy életében~
19  8| viharok kergetnek,~Mutasd meg azzal is a te nagyságodat,~Hogy
20  9|       Szólt vissza a vár: „Én azzal törődjem,~Mi volt akkor
21  9| ellenség elég,~Gorombáskodjék azzal, ott szabad,~De bánjék szépen