Rész
1 3| szenvedünk éhségi kínokat.~Mogorva a tél, puszta a határ,~Rajt
2 5| ORBÁN~Komor, mogorva férfiú~Volt Orbán,~Bár oly
3 5| pirult~Az orrán.~De hisz mogorva ép azért~Volt Orbán,~Mert
4 5| remény;~Másik szellem a mogorva kétség,~Öltözködve hollófeketén.~
5 5| gém van meg épségben,~Egy mogorva sas űl a gém tetejében.~
6 6| körödbe léptem,~Hogy oly mogorva képem,~Hogy rajta oly köd
7 6| körűle kétes ködruhában~Mogorva árnyak lengtek, a kihalt~
8 7| homloka~Meg van repedezve.~Mogorva vén ember itt a csaplár,~
9 7| halomra dűl.~Idétlen rom, mogorva, puszta váz,~Falai között
10 7| korlátoztatnak,~Nem állnak körűlem mogorva sziklák, mint~Fenyegető
11 7| világot,~Bús egyformasága a mogorva ősznek;~De e ború, ámbár
12 7| cselédház, oldalánál~Egy öreg mogorva béres lézeng;~Dolgoznék,
13 8| Vesződött arcával, hogy mogorva legyen,~Mert az volt őneki
14 8| varju károg, itt-ott egy mogorva~Komondor csavarog,~Tenger
15 8| ember számára szól.~Egy vén mogorva úr~Megállt mellette s hosszan
16 8| most halt meg apja,~De e mogorva úr előtt~Nem mert hazudni,~
17 8| Kövess tehát” szólt a mogorva úr,~S utána indult a fiú.~
18 8| Igy szólt a gyermek, a mogorva úrra~Fölnéze, s esdeklő
19 8| Egy lélekzés alatt;~Itt a mogorva úr~Szóhoz jutott s szólt:~„
20 9| Akkor, miként a férfigond,~Mogorva volt az ég,~Most, mint a
|