Rész

 1  2|      Hogy ittam volna inkább a halált!~De most a bút, a hosszu
 2  4|  patkolok.~Hányszor kivántam a halált!~És most midőn már közeleg,~
 3  4|        feldőlsz...~Nem féled a halált?”~Apám, ha mostan látnál,~
 4  4| teremtett.~Éltedet megveted, a halált nem féled...~Te kellesz
 5  4|   látott egyebet, csak a véres halált,~S hollósereget, mely a
 6  4|       nem te vagy az, ki nekem halált hoz,~Látom, a halálért kell
 7  4|    tündérfiak és tündérleányok~Halált nem ismerve élnek boldogságnak;~
 8  5|       még e nemzet olyan,~Hogy halált nem érdemel?~Pest, 1845.
 9  6|   hallatlan átkokban~Kívánja a halált~Lyányának, ki legjobb~És
10  6|       bánom én? az isten szebb halált nem adhat,~Mint sírba dőlni
11  6|      üres szobában áll.~Ne ily halált adj, istenem,~Ne ily halált
12  6|    halált adj, istenem,~Ne ily halált adj énnekem!~Legyek fa,
13  7|      előttök;~Mindenre a sárga halált lehelik,~Csak ősz fejetek
14  7|         Melyek tüzet hánynak s halált bőgnek rátok.”~Mária mosolygott
15  7|   öless meg!~Szívesen veszem a halált is kezedbül. -~Veselényinek
16  7|       lyánytól virágot,~Sebet, halált oly jókedvvel veszen...~
17  8|     Sebet kapunk talán, de nem halált.~Jöhetsz, most már jöhetsz,
18  8|    éhezünk.”~„Ugy én ohajtom a halált, apám,~Kérlek, szerezz nekem
19  8|  boldogságukat,~Ne válasszák a halált és a poklot~Az élet és az
20  9|        várd el békén, míg reád halált szól,~És kirúg a nemzetek