Rész

 1  3|     hogy legyen~Főben, kebelben ép;~Az elme éjjele~S a megromlott
 2  4| gyásznapokat.~Ily esetben aztán ép erő~Nem tudom, hogy volna
 3  4|     csillagon lefut,~S a földre ép oda ereszkedett,~Ahonnan
 4  4|     hatál be a kebelbe:~A lélek ép.~Nem részegűlhet semmifélekép.~
 5  4| mindjárt háborog;~Van azért, ki ép izléssel~Üdvezelve jön elém.~
 6  5|     hangszer életem;~E hangszer ép még, s azt, mint elromlottat,~
 7  5|       Az orrán.~De hisz mogorva ép azért~Volt Orbán,~Mert oly
 8  5|      emberek;~Romjai között egy ép oszlop van:~Te állasz ott...
 9  6|      Hogy rajta oly köd áll.~De ép azért jövék, hogy~Elűzzem
10  6|         félrecsapom.~Szívem még ép virág, amelynek~Féreg nem
11  7|      méltóságodat~Az ostobák, s ép akkor, amidőn~Törekszenek,
12  7|        most! egykor és most!...~Ép ilyen volt az idő,~Mint
13  7|      segedelmével~Óriási dolgát ép akkor végzé el,~Amidőn az
14  7|   mindezek dacára~El innét, sőt ép ezért el,~Hogy a megszokás
15  7|         Puszta közepében.~Félig ép,~Félig rom:~Ház-e vagy~Sírhalom?~
16  7|    helyre,~Ha el nem esteledem.~Ép azért, mert este van...”~
17  8|      Hogy minden ember lásson s ép legyen.~Nem mondom én: a
18  8|         föld alatt lakik,~Talán ép ebben a börtönben,~Talán
19  8|        előtt, kik a hazát óják.~Ép azért ment, mert semmivel
20  9|        kész,~S ezért, oh népem, ép ezért megélsz,~S dicső lesz