Rész

 1  1|         egy erre,~Másik amárra megyen születése helyére, holottan~
 2  1|       nyugodni bérc megé a~Nap megyen.~S szép tavasszal, nyár
 3  1| hanyatló Phoebus ha nyugalomra megyen.~Engemet, haj, szeretőm
 4  4|       nyúzni,~Ez, urak, mégsem megyen;~Már ha fütty van, legalább
 5  4|  Adjatok bort! a malom jól nem megyen:~Hogyha nincs nedv, ami
 6  4|   csodálni,~Télen ez már ígyen megyen.~Én ugyan nem is tudnám,
 7  4|        Először is hát tintáért megyen,~Ha ismét írni kell, hogy
 8  5| magának~Lelkem, rajta egyenest megyen.~És ha tetszik engem fölemelned,~
 9  5|           És ez minden nap így megyen.~Pest, 1845. február-március~
10  5|     nem állt gátul semmi.~Most megyen harmadszor a göncölszekerért.~
11  6|         hova?~„Mit tudta, hová megyen ősapánk, midőn~A paradicsomból
12  6|    kiűzve lőn?~Mit tudja, hová megyen az, ki szerelmet~Nem nyerve,
13  6|      Oda járok, hova senki nem megyen,~Hogy a világ szeme észre
14  7|  szerelem,~Ahogy neki tetszik, megyen és jön velem.~Néha elővettem
15  8|     gyermek, gondtalan,~Jön és megyen, máshol van untalan,~Alig
16  8|       gyermek, örömében~Jön és megyen, pillangót űz,~Virágot szed,
17  8|     közlegénység,~Tisztelkedve megyen el mellettem;~Én pirúlok,
18  8|  menekűl,~De amint jön, megint megyen,~Elűzik kérlelhetetlenűl!~
19 11|      még mennyei álmak ölén.~Ő megyen, és Dalmát pusztító lángok