Rész
1 1| asszony!~Aki által oly sötét gyalázat~Vonta éjbe a Kuruttyóházat.~
2 1| Jaj annak! sorsa lészen~Gyalázat és halál.~Még egyszer zúg
3 4| vétek.~Ily kontárkodás mégis gyalázat;~Csaknem megszalasztották
4 4| azt,~Ami föladatunk:~Akkor gyalázat ránk,~Szinészek nem vagyunk!~
5 5| épen kell, megint lobog.~Gyalázat a gyáva katonára,~Ki a síkra
6 5| ifjak, hitetlenűl?~(Szégen, gyalázat! hát az oroszlán~Rókák fészkébe
7 7| reánk készítik~A gyász s gyalázat fekete mezét.~Magyar vagyok.
8 7| meghaltam, síromon~A megvetés s gyalázat bélyegét! -...~De ezt kivánni
9 7| szamárfület síromhoz fejfának.~Gyalázat, gyalázat! kit a harc istene~
10 7| síromhoz fejfának.~Gyalázat, gyalázat! kit a harc istene~Nem mert
11 7| Nem érte Borbálát még az a gyalázat,~Hogy a kamrában ne sürgött-forgott
12 7| fönn született az égben,~S gyalázat sarával megdobálva~Halt
13 8| benne a szemét, hogy~Igazán gyalázat!”~Csak Bánk bán, a nádorispán~
14 8| átlép és kijő majd,~Átok s gyalázat lesz kisérete,~Mellyel haza
15 8| hogy jártam, szégyen és gyalázat.~Az a küszöb megnőtt, igen...~
16 8| fájdalom,~Nem, nem az: a gyalázat.~Oh gyermekem, oh gyermekem,~
17 8| méhéből gazságot hoz,~Vétek, gyalázat teljes élete,~Szemétől a
18 8| Oh nemzetem, képedre a gyalázat,~S a hit már-már sokak szivében
19 9| száradjon rá vér helyett gyalázat.~Tedd le azt a fegyvert,
|