Rész

 1  2|                               KÉT VÁNDOR~Honán kül a fiú,~Honában
 2  2|          fölött míg őszi légen át~Vándor darúid V betűje szállt;~
 3  5|   játszanak.~Egy faluhoz közelg a vándor,~Egyúttal költő is talán?~
 4  5|          Megy, megy tovább a méla vándor,~S eléri végre a falut;~
 5  5|     Reszketnek a gyöngéd tagok.~A vándor arra ballag és szól:~„Mi
 6  5|     lássam holdamat!”~Igy szólt a vándor lelkesedve,~De a leányka
 7  5|          Benne járok én, elfáradt vándor;~Éj van és az útat nem tudom.~
 8  6|          sok jeles~Sírján ingatja vándor fuvalom~A feledésnek tüskebokrait! -~
 9  6|    pihenni vágyó~Terhes felhőknek vándor serege;~Ez a műhely, hol
10  7| fölhajítnak,~Aztán lehull,~Mint a vándor, ki hegyre mászik,~S ha
11  7|          Tetejében a kéménynek...~Vándor népe ott halad.~Ott a messzeség
12  7|         Szép szivárvány!” szólt a vándor,~„Mint életem, olyan tarka,~
13  7|       este.”~„Ej babám,” felelt a vándor,~„Hisz nem ment el az eszem,~
14  7|  hallgatának,~Végre szólt az ifju vándor~Az öreg gazdának:~„Most,
15  7|     Lombot ád és zengő madarat!~A vándor, ki messze-földön jára,~
16  7|      pásztortüzei.~Éjenként lát a vándor, amint~Föl-föllobogtok magasan,~
17  8| összetépett szívből támada.~Kevés vándor fordult meg itt e tájon,~
18  8|         itt pihen meg~Koronként a vándor felleg,~S ha itt volnék