Rész

 1  1|         veletek! Tanodánkat hagyjuk örömmel~És szaporán édes szüleink
 2  4|            vevé őt észre,~S őszinte örömmel~Idvezlette, kiáltván:~„Jó
 3  4|        Pontos kisbíró,~Bár nem nagy örömmel,~Mert legszebb kedvtöltésében
 4  4|          leányát meglátta,~Reszkető örömmel borult a nyakába,~S csak
 5  6|          Zajongó lelkem alig várja!~Örömmel vágom én magam~Föl paripámra
 6  7|            jött meg, bátyja,~Kitörő örömmel nevét elkiáltja:~„Dezső,
 7  8| csattogtatja~Szárnyait a légben vad örömmel.~Hah, ti gyávák, ti máris
 8  8|      összeroskadott.~A rab írót oly örömmel~S diadallal hoztuk el,~Aminőt
 9  8|          hétköznapi vesződség,~Várd örömmel a szép derült ünnepet!~Pest,
10  8|         telt el~Megrakodva búval és örömmel...~Húsz esztendő... az idő
11  8|             holnap mit eszel.”~Mohó örömmel~Kapott a kisfiú utána,~Az
12  8|            s ha este hazament,~Minő örömmel volt vele!~A vén anyó már
13  8|      mehetnék én is teveled,~Mennék örömmel, édesörömest.~S nem látjuk
14  8|        előtt,~Avvagy, ki tudja, tán örömmel?~Örömmel, hogy kiszenvedett.~
15  8|              ki tudja, tán örömmel?~Örömmel, hogy kiszenvedett.~A kisfiú
16  8|            Megvan!” szólt gyermekes örömmel,~„Megvan! nem hagytam elröpülni,~
17  8|            utósó fájdalom,~Hogy itt örömmel s fájdalommal~Számot vetett
18  8|           Kis parányom, milyen nagy örömmel~Állok itt és nézem képedet!~