Rész

 1  3|           pásztornéra titkon foga fájt~Az úrfinak, s én éhezém
 2  4|     biztos menhelyet.~Barátom, ez fájt énnekem s neked,~Ez keseríte
 3  5|          talált.~Képzelhető, mint fájt e seb nekem;~De úgy mégsem
 4  5|          seb nekem;~De úgy mégsem fájt, mint az, amit vert~Bennem
 5  5|           lantja,~És nekem nagyon fájt~Látnom, hogy van olyan,~
 6  6| lyánykától,~Ki kedvesem vala;~Ugy fájt leszakadnom ajakáról,~Mely
 7  6|      köveket.~Az forra bennem, az fájt énnekem,~Hogy egy nemzetnek
 8  7|       lárma, mindhiába!...~Nem az fájt már, hogy nem leszek szinész,~
 9  7|           Szőtt arany kalapot.~De fájt, hogy estenkén megszúrják...
10  7|        Oly örűlt, hogy a szíve is fájt bele,~Sohasem volt szívvel
11  8|          így kezedben a lant?~Nem fájt, nem fájt, midőn a földhöz
12  8|    kezedben a lant?~Nem fájt, nem fájt, midőn a földhöz vágtad,~
13  8|          Pirúlt, de nem mivelhogy fájt neki,~Hanem mert szégyenlé
14  8|           legszerencsétlenebb,~És fájt nagyon neki,~Hogy vannak
15  8|            Midőn pedig gyalázták, fájt neki.~Ki volt e lény, aki~
16  8|      zápor elmosá.~Isten neki!...~Fájt, fájt, nagyon fájt a szegény
17  8|      elmosá.~Isten neki!...~Fájt, fájt, nagyon fájt a szegény öregnek,~
18  8|       neki!...~Fájt, fájt, nagyon fájt a szegény öregnek,~Hogy