Rész

 1  1|     talán, kinek~Átkai nyomák a kínos életet, ledől~Békülten a
 2  1|        könyűiben~Kihalt a néma, kínos szerelem.~Pápa, 1842. június~
 3  4|    tudtára,~S csaplárnénak lett kínos halála.~Betyár ezért hóhérkézre
 4  4|    széken,~Mert lerogyott volna kínos érzésében;~Nem tudott mást
 5  4|            Harapod bizony te, a kínos napodat!~De fogadom, bele
 6  5|        engemet;~Hagyd elfeledni kínos ifjuságom,~Hagyd karjaidban
 7  6| könyűket, csak sohajt,~Csalódás kínos sohaját;~S ha ez leng rájok:~
 8  7|        az ég?~Nem tölteném most kínos virrasztással~A végtelenbe
 9  7|       el,~Hidd, hogy lelkeink e~Kínos állapotját~Még a boldogok
10  7|      társa,~Mig tartott hosszú, kínos bujdosása.~És mostan téged
11  7|         honfi-aggalom,~Terólad, kínos hazaszeretet,~Ki mindörökké
12  7|     Amióta idevettetett,~Hosszu kínos évek, mik fölvésték~Homlokára
13  7|      ezt mind, mind hiába írja!~Kínos fáradságom nagy potyára
14  7|      Édes~Keservvel,~Ölelkeznek~Kínos~Gyönyörrel.~És beszélnek...~
15  8|        tűrt, miért el nem hagyá~Kínos helyét, mint gyakran volt
16  8|         minden lehellet egy-egy kínos évet~Emelt le bágyadt lelkiről,~
17  8|        vett kezébe.~Vállait egy kínos élet gondja,~Betegség és