Rész

 1  1|     között ott múlat ő,~Imádva istent, hogy boldog legyen~A kor,
 2  4|    asztala mellett~Dícsérte az istent.~A becsukott templomban
 3  4|     tette volna, hiszem az egy istent,~(Mert szavának állott ő
 4  5|      sors szemfödelet.~S kérni istent nem merem, hogy~Nemzetem
 5  5|  álmodnom véghetetlenül.~Kérem istent, hogy ne ébresszen föl~Az
 6  5|       és egy pillanatban látok~Istent s mennyet, poklot s ördögöt.~
 7  6|   valánk.~Embert szerettünk és istent imádtunk;~Akármikor jött
 8  7| világod?~Hogyan vagy, mióta az istent szolgálod?~Szépecskén benőtt
 9  7|       Áldd a a sorsot, áldd az istent,~Okatootáia,~Hogy Kínán
10  8|       helyére zárd,~S imádd az istent, s mindenekfelett~Áruld
11  8|      nem szoríták az igaz nagy istent,~Kiknek szivében a honszeretet~
12  8|      világ,~Ki is kisértené az istent~Ilyenkor szabad ég alatt?~
13  8|    mégis meglopta az ezerszemű~Istent is. - Kisfiam, ne félj,~
14  8|       Igazságosnak hirdetik az istent,~Ha igazságos, úgy azt nem
15  8|      Meg nem becsűli,~Magát az istent sem becsűli az!~Kijött a
16  8|      ne bántsd, éneklésével az istent,~A természetet, a szent
17  9|       ha volna ember, kit mint~Istent imádanék,~Meghajlanék előtted~