Rész

 1  4|           BUCSÚ 1844-TŐL~Egy esztendő a másik sírját ássa,~Gyilkolják
 2  6|   Rég volt ez; azóta már~Sok esztendő lejárt.~Az elválás keserüségét~
 3  7|    ezekre soha, nincs sovány esztendő.~Minden este félve kezdem
 4  7|  téved rája,~Három következő esztendő megbánja. -~Ha belépsz a
 5  7|    sem őt, sem~A világot tíz esztendő óta,~És ezóta nincs egyéb
 6  7|  állunk;~Beteg, haldoklik az esztendő,~Ez a mi drága kedves jóbarátunk...~
 7  8|      a huszadik apátok.~Száz esztendő szép szám, pedig már azóta~
 8  8| kilencszer rótta;~Kilencszáz esztendő!... kilenc vén óriás,~Egymás
 9  8|     a gyönyörű haza lett.~Öt esztendő multán Tokaj s Ménes borát,~
10  8|     ember fáradott;~Sok száz esztendő múlt el, mialatt~Sok miljom
11  8|   jöttem meg.~Hej azóta húsz esztendő telt el~Megrakodva búval
12  8|     búval és örömmel...~Húsz esztendő... az idő hogy lejár!~„Cserebogár,
13  8|       Annál jobb. Hét, nyolc esztendő alatt~Olyan tolvaj lesz,
14  8|      lett~S az ifju férfivá.~Esztendő esztendő után~Jött a földet
15  8|    az ifju férfivá.~Esztendő esztendő után~Jött a földet meglátogatni,~
16  8|  mosolyogni kezd,~Tíz hosszú esztendő után először!~Madárka szállott
17  9|      imádkozom, pokol,~Az új esztendő reggelén:~„Öntsd szíveinkbe