1-500 | 501-517
Rész
1 1| jót~S mely rosszat tettek, mi csatákba’ valának~És hogy
2 1| már-már elhagyni fogunk mi ezennel!~S végre deáktársim,
3 1| vállamon;~És mégis vajh mi csüggeszt?~És mégis vajh
4 1| csüggeszt?~És mégis vajh mi nyom?~Boldogtalan fiú te!~
5 1| Bár izzadva, férfiszívvel~Mi kiálljuk a vihart.~Im, mi
6 1| Mi kiálljuk a vihart.~Im, mi kép leng a ködéjben?~Bájoló,
7 1| henterűl. „Hahahaha!”~S ugyan mi dörge? „A boszús Olymp.”~
8 1| lep,~Mézednél csókja mégis~Mi sokkal édesebb.~Pápa, 1841.
9 1| halványan, majd elpirúlva;~De mi szende szemeiből szól,~Olyat
10 1| tölté a zord hőskebelt.~Ó mi változás! most borzadályos~
11 1| varázserőnek bűvös ihletése,~Ah, mi készti zengő dalra lantomat?~
12 1| dal ha fölzeng, újra vajh mi némit?~Mert a húr beszélni
13 1| ajakkal édesen, szelíden~Mi mosolygna rám?~Fent, elérhetetlen
14 2| MI HASZNA, HOGY A CSOROSZLYA...~
15 2| HASZNA, HOGY A CSOROSZLYA...~Mi haszna, hogy a csoroszlya~
16 2| s dúló fergeteg!~S a seb mi hosszu és a seb mi mély!~
17 2| a seb mi hosszu és a seb mi mély!~Minőt a szíven nem
18 2| Háborítni, költse fel.~Hah! mi kép leng a ködéjben?~Bájoló
19 2| elmarad sokára.~Megtudni, hogy mi ennek az oka,~Öccseura hozzája
20 2| fonál.~Valamint e sültre~A mi szánk:~Mosolyogjon a sors~
21 2| gömböc legyen a~Magas ég,~És mi a gömböcben~Töltelék!~Székesfejérvár,
22 3| sokat!~Élek most, és ölelem, mi élvet ad;~S mi ad élvet,
23 3| és ölelem, mi élvet ad;~S mi ad élvet, hogyha nem bor
24 3| ettél, véres a fogad;~S mi szenvedünk éhségi kínokat.~
25 3| hogy elhagytál,~Nem t’om, mi okot találtál.~Hív voltam
26 3| van,~Mert pártfogója az, mi neki üdvöt ád,~Szeretni
27 3| hűtlenűl,~Csak e kettő, mi hű marad.~És lantja! lantja
28 3| története.~A költőbül tovább mi lett?~Soká nyögé- nem tudni,
29 3| rongymezem.~És a borostyán... oh mi szép,~Mi jó lehet lángifjunak;~
30 3| borostyán... oh mi szép,~Mi jó lehet lángifjunak;~De
31 3| ma~Vendégtek leszen?~De mi a kő! mért e hosszu~Méla
32 3| a nagy Duna mentében;~Oh mi drága e lakocska nékem!~
33 3| HEJ NEKEM HÁT VIGASZTALÁST MI SEM AD...~Hej nekem hát
34 3| Hej nekem hát vigasztalást mi sem ad?~Bánatomban le kell
35 3| vetve.~Hát azért iszunk mi mindig,~Meg sem állunk tíz-husz
36 3| kis pénzünk,~De a pénzre mi nem nézünk;~Úgyis holtig
37 3| tündérvilági hang:~„Nos, fiam, mi kell? jókedvem~Íme mindent
38 3| Búja kesereg.~Voltam... mi nem voltam!~Mivé nem levék!~
39 4| SZOMJAS EMBER TŰNŐDÉSE~Ejnye, mi az istennyila!~Üres már
40 4| hiszem, ennyi untig elég.~S mi a szerelmet illeti: jobb
41 4| magamat~Benne.~Istenem! mi van ezen az~Ágyon?~Mindenütt
42 4| MI NAGYOBB A NAGY SZENTGELLÉRTHEGYNÉL...~
43 4| NAGY SZENTGELLÉRTHEGYNÉL...~Mi nagyobb a nagy Szentgellérthegynél?~
44 4| nagy Szentgellérthegynél?~Mi mélyebb a Duna vizénél?~
45 4| menyecském~Ha volna most, mi jól esnék!~Hozzám hajolna,
46 4| csikófogat~Elhullatta... s most mi élete?~Koplalásban tölt
47 4| falu végeig.~Ily hős népet mi sem rettegtet...~Csak a
48 4| Fogalmatok sincs róla, mi~Gyászos, költőnek hallani:~
49 4| szívem ketté nem repedt!~Mi több: mely verseim felett~
50 4| rosa maradnia.~Csak denique mi közöttünk~Sine fine folyt
51 4| MI FOLYT OTT A MEZŐN...~Mi
52 4| MI FOLYT OTT A MEZŐN...~Mi folyt ott a mezőn?~Patakvíznek
53 4| kezedet;~Nem tudom, az oka mi lehet.~Olyan háborodott
54 4| Elkezde fájni a szivem nagyon.~Mi egymáséi soha nem leszünk,~
55 4| Mondjátok-e az est óráinál:~Hát a mi Sándorunk most mit csinál?~
56 4| szeresd, tiszteld, imádd!~Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom,~
57 4| lelkeddel a mélységes pokol!~De mi haszna van az átkozódásoknak...~
58 4| láthat.~Elkeseredésében~Mi telhetett tőle?~Nagyot ütött
59 4| mert az nekem haj~Mindig mi jól esék;~Hiszen e prózai
60 4| kuruttyolának~A szomszéd réteken.~Mi e regényes helyzetben~Érzelgénk
61 4| visszatére -~Ambrus gazda, mi jutott eszébe?~„Hát lármázni
62 4| szemérmetes.~Mindig pirúl. S mi bájjal társalog.~„Igen”
63 4| falusiak!~S kisvárosbéliek!~Mi élünk csak valódilag,~Mi
64 4| Mi élünk csak valódilag,~Mi boldog pestiek!~Lakásunk
65 4| Egész török basák vagyunk~Mi boldog pestiek!~És mindennap
66 4| Lelkünk elandalítani. -~Mi boldog pestiek!~Hát a színház?
67 4| végre csődöt nem kapunk~Mi boldog pestiek!~Pest, 1844.
68 4| Nem élvezi;~Falun keresd:~Mi szép az est.~Utcára mén~
69 4| pókok szeme koppant.~Hah, de mi szörnyű zaj,~Mily lárma
70 4| kiváncsi világ azt kérdi: mi van meg?~Hegyezd füledet,~
71 4| Lantom neked elzengendi: mi van meg.~S ha ekkorig aggodalommal~
72 4| bőgő~Hangot adott...~Jaj de mi hangok ezek! -~Ezeknek hallata
73 4| adni,~S így hajba kapánk.~Mi jött ki belőle?~Az jött
74 4| megnadrágol.~Azalatt a kutyát mi elejtők,~S ráhágtunk farka
75 4| Szégyen-e vagy harag az,~Mi arany súgáraidat~Megrezesíti,~
76 4| engedelem számomra,~Kimondom:~Mi furja az oldalamat.~Kimondom,
77 4| észrevevé,~S bujtotta tüzem,~Mi okért, mi okért nem?~Arról
78 4| bujtotta tüzem,~Mi okért, mi okért nem?~Arról nincs tudomásom.~
79 4| nyugodtsággal kérdezte:~„Mi baj?”~„Baj van, bíró uram,
80 4| nyögve, kucorgott.~Oh Hamlet! mi volt ijedésed,~Mikoron megláttad
81 4| tetszik nékem.~Jőjünk csak mi össze!... fenn az égben~
82 4| panaszlok sorsom ellen,~Mi ördögért panaszlanék?~Lehet-e
83 4| vakságot tán csak nem küldöd?~Mi lesz belőlem, hogyha többé~
84 4| MI LELT?~Nem tudom, mi lelt
85 4| MI LELT?~Nem tudom, mi lelt ma engem?~Jókedvemben
86 4| török a bor,~És a magyar mi lettünk.~Hanem még az is
87 4| müvészetek~Fején a korona:~A mi művészetünk,~Ellen ki mondana?~
88 4| művészetünk,~Ellen ki mondana?~Mi szép, mi szép, mi szép~A
89 4| Ellen ki mondana?~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~
90 4| mondana?~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk
91 4| szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk büszkék
92 4| teremt~A költőképzelet;~Mi adjuk meg neki~A lelket,
93 4| meg neki~A lelket, életet.~Mi szép, mi szép, mi szép~A
94 4| lelket, életet.~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~
95 4| életet.~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk
96 4| szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk büszkék
97 4| Mosolyt vagy könnyeket.~Mi szép, mi szép, mi szép~A
98 4| vagy könnyeket.~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~
99 4| könnyeket.~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk
100 4| szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk büszkék
101 4| szavunk~Téged kiált: erény!~Mi szép, mi szép, mi szép~A
102 4| Téged kiált: erény!~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~
103 4| erény!~Mi szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk
104 4| szép, mi szép, mi szép~A mi föladatunk!~Legyünk büszkék
105 4| társaságba - nem kutatva: mi~Valék, deák-e vagy csizmadia?~
106 4| csak egy kabátja volt.~Mi több: kabátja éppen sárga
107 4| Hallja kelmed, nap uram!~Mi dolog az, sugarával~Bánni
108 4| napot szerzett nekem;~Hanem mi haszna? hogyha most~A száraz
109 4| Már megtekintem, ott alant mi van.”~Felkelt az ágyról,
110 4| nyájasan:~„Beszélj, no, mondd, mi a bajod, fiam?”~„Hej, jó
111 4| jött, és a pap morgott:~„De mi az ördögöt csinál,~Hol a
112 4| vágyaimnak a szövétnekfény;~Hanem mi volt e fény a lánghoz képest,~
113 4| nincsen;~S ha volna is, mi lenne sikere?~Sínlődik a
114 4| fölnyitom,~Hadd lássa meg, mi kín van bennem,~S hogy azt
115 4| biz azt kelmed, gazduram!~Mi tagadás benne? igen nagy
116 4| nyelvére:~„Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány,~
117 4| odavezetlek én;~Ottan éldegélünk mi ketten boldogan,~Mint Ádám
118 4| bizony rálépsz a fejedre...~Mi ördögért vagy úgy a búnak
119 4| népre;~Franciáknak megyünk mi segedelmére.”~„Hát hisz
120 4| vélünk?~Tudjátok-e, hogy mi emberhússal élünk?”~Nagy
121 4| királya!~Megtáncoltatjuk mi ezt a gonosz népet,~Ki ily
122 4| fölkel a nap,~Visszafoglaljuk mi vesztett országodat.”~„Hát
123 4| meghagyta az idő bátorságod,~De mi haszna? hogyha erőd vele
124 4| aztán, hogy meghalálozott,~A mi reménységünk végkép megszakadott:~
125 4| hűségünk ugysem szegjük mi meg.~Azért szép királylyány
126 4| Hogy halt meg galambom? mi baj lett halála?”~Kérdé,
127 4| befestetvén. -~Hát Jánost mi érte, szerencse vagy inség?~
128 4| Ha nem nyelsz kősziklát, mi majd téged nyelünk;~Fogadd
129 4| kegyelmezz, kegyelmezz!~Mert mi téged ime királynak fogadunk,~
130 4| vizsgálta s látta, hogy mi legyen.~A seprők voltak
131 4| kalapot:~„Eh, aki adta!~Mi haszna minden búm és bánatom?~
132 4| odafenn?~Mondd meg: arra mi ok szolgál,~Hogy az égről
133 4| mérve csak egy büntetés sem.~Mi lett a jutalmam, mikor kiszolgáltam?~
134 5| a rózsafán,~Egymást még mi is látjuk tán.~Isten hozzád,
135 5| mondanivalóm van.~Hisz egymással mi ekkorig~Oly keveset beszéltünk;~
136 5| MI VOLNA KÜLÖNÖS AZON...~Mi
137 5| MI VOLNA KÜLÖNÖS AZON...~Mi volna különös azon,~Ha néha
138 5| szóval sorsomat?~Elmondhatám? mi az: midőn a lélek,~Sírhalma
139 5| gondolható, a könnyek és a szók~Mi keserűk lehetnek,~Melyekkel
140 5| Midőn halotti ágyon feküvék.~Mi szép, mi szép volt a halotti
141 5| ágyon feküvék.~Mi szép, mi szép volt a halotti ágyon!~
142 5| Eljő az éj, eljő az éjfél;~Mi haszna jő? nem jő veled.~
143 5| Többé nem hizlalom,~Ugyis, mi lenne a kiszívott, elfolyt~
144 5| HÍR~Mi hát az a hír, a költőnek
145 5| kél a tarkabarka nőnem;~Mi szépek ők, mi szépek, teringette,~
146 5| tarkabarka nőnem;~Mi szépek ők, mi szépek, teringette,~Elől
147 5| A NAP~Mi az a nap? mi az a nap?~Nem
148 5| A NAP~Mi az a nap? mi az a nap?~Nem is nap az
149 5| nap az tulajdonkép.~Ugyan mi hát?... hát semmi más,~Mint
150 5| suhogási merre vivének?~Mi messze, mi messze röpülsz
151 5| merre vivének?~Mi messze, mi messze röpülsz már,~Végetlen
152 5| messze világba!...~De vissza mi tart? szív, monddsza, mi
153 5| mi tart? szív, monddsza, mi bánta?~Távozni! e gondolat
154 5| fáj,~Úgy fáj nekem... és mi okért?~Volt itt szeretőm,
155 5| kebelembe sebet...~De nem! mi vigadtunk minden időben,~
156 5| MI KÉK AZ ÉG!~Mi kék~Az ég!~
157 5| MI KÉK AZ ÉG!~Mi kék~Az ég!~Mi zöld~A föld!~
158 5| KÉK AZ ÉG!~Mi kék~Az ég!~Mi zöld~A föld!~Zöld föld felett,
159 5| nap rá gyönyörködve néz.~Mi kék~Az ég!~Mi zöld~A föld!~
160 5| gyönyörködve néz.~Mi kék~Az ég!~Mi zöld~A föld!~Zöld a föld,
161 5| MI BŰVÖSBÁJOS HANG...~Mi bővösbájos
162 5| MI BŰVÖSBÁJOS HANG...~Mi bővösbájos hang?~Völgyben
163 5| s a vadméhektől mindig,~Mi a kunyhó kicsiny asztalára
164 5| ha a világ pénz, a költő mi rajta?~A költő - mondják -
165 5| vándor arra ballag és szól:~„Mi lelt, mi lelt, szép hajadon?~
166 5| ballag és szól:~„Mi lelt, mi lelt, szép hajadon?~Felelj,
167 5| költeményimet.~Oh Honderü, mi aztán a jutalmad~E sok jeles
168 5| cimborák!~Nem látjátok, hogy mi lett belőlem?~Címerem most
169 5| velem a föld és az ég.~Oh, mi szép, mi jó vagy te, leányka,~
170 5| föld és az ég.~Oh, mi szép, mi jó vagy te, leányka,~Szép
171 5| egész világra vet!~Tudjátok: mi e roppant fa keblem~Pusztájában?...
172 5| onnan minden csillagot.~És mi kelti e vihart?... az eszme:~
173 5| remények erdejében járok;~Oh, mi szép zöld erdő a remény!~
174 5| tirátok~A jövendőben vajjon mi vár?~Éltek-e ti még akkor,
175 5| tudni:~Álmaimnak foglalatja mi?~Rövid az, de oly szép!...
176 5| miért ne egyesülhetnénk mi?~Énhozzám le mért ne hajlanál?~
177 5| egy csatatér,~Harcolunk s mi harcaink jutalma?~Legfölebb
178 5| egyik, hol a másik nyér.~Mi a hajnal és az alkony?...
179 5| harcban elfolyt vér.~És mi a hold? egy zsarnok király
180 5| a fényes reményt.~Oh, de mi lesz éltem, ha fejemről~
181 5| Porba hull e drága korona?~Mi lesz akkor éltem?... fájdalomnak~
182 5| OH MI SZÉP...~Oh mi szép a vándorélet...
183 5| OH MI SZÉP...~Oh mi szép a vándorélet... oh
184 5| Nem tudják ők, nem tudják: mi a tél,~Egy tavaszból másba
185 5| ez volt a kivánatom.~Oh mi szép a házi élet... oh az~
186 5| megbocsáthatatlan.~Nagyságos úr! tudja mi ez?~Nem, hogy engemet kritizál,~
187 5| verseit olvasám,~Tudja: mi jutott eszembe?~Az, hogy:
188 5| AZ UTÓSÓ EMBER~Mi az fölöttem? ég vagy sírbolt?~
189 5| mily hallgatás!... de, hah, mi zendül~A némaságnak közepette?~
190 5| csillagos világa,~S tekintetei mi lángolók valának!~Igy a
191 5| Egymás szeretői vagyunk mi a nappal:~Mi hűséges két
192 5| szeretői vagyunk mi a nappal:~Mi hűséges két szerető!~Ki
193 5| tudják, hogy mirül.~Jaj de mi zaj van odakint?~Hát biz
194 5| áldani átkos életemet.~De mi ez? sír... halál... hova
195 5| Mely melegíté lelkemet;~S mi mostan? holdvilág, mely
196 5| ővele!~Holtom után vajjon mi lesz belőlem?~Vadfa lenni
197 5| Országokat reszkettető Lehel.~Mi a legjobb köszörükő? a bosszu;~
198 5| fente meg a magyar kardokat.~Mi a leggyorsabb fergeteg?
199 5| REMÉNY~Mi a remény?... förtelmes kéjleány,~
200 5| mint lobog!~Mitől lobog? mi lengeti?~Éjfélt ütött. Ti
201 5| harmatcseppje ez?~Magyar dicsőség, mi valál?~Hullócsillag? mely
202 5| nem érhetett:~Anyámra - oh mi aljaslelküség! -~Szegény
203 5| rendületlen állt,~E hőst mi fogja most eldönteni?~Önnön
204 5| egy igaz zászlója van,~Ezt mi álljuk körűl,~S ti elhagyátok
205 5| hulltanak.~A férges fát mi várja? rothadás!~Ti hát
206 5| mint a kutya, ugat.~Hát az mi ott? torony vagy óriás?~
207 6| csodája, hogy még áll hazánk.~Mi lesz belőlünk?... ezt én
208 6| jár,~Ki emberrel tesz jót. Mi az ember?~Mondják: virágnak
209 6| emberek lábbal tiporják,~S mi lesz belőle,~Az ég könnyéből?...
210 6| hideg mosoly.~Nem valánk mi jóbarátok.~Úr voltál te,
211 6| csóválta, búsan, szomorún.~Mi lelt? kérdezte; én nem felelék,~
212 6| hisz magam sem tudtam, hogy mi lelt.~Szomjas valék s vizet
213 6| Feleltem én, „vagy csak mi változánk?~De bármiként
214 6| trónon. De hisz trón volt ez; mi rajta~A boldogság ifjú királyi
215 6| álomnak véled. -~A madárnál~Mi száll tova még sebesebben?...
216 6| Nem mondom én el másnak: mi bajom?~De nézzetek szinetlen
217 6| MI SZEBB, MINT...~Mi szebb,
218 6| MI SZEBB, MINT...~Mi szebb, mint a szép gyermeklyány
219 6| MI A DICSŐSÉG?...~Mi a dicsőség?...
220 6| MI A DICSŐSÉG?...~Mi a dicsőség?... tündöklő
221 6| életéből.~Ilyenkor tudja csak: mi a gyötrelem?~Mik a keservek?~
222 6| S gyorsan tovább futasz.~Mi búsan álmélkodva állunk,~
223 6| NEMCSAK MI VÉNÜLÜNK...~Nemcsak mi vénülünk,
224 6| NEMCSAK MI VÉNÜLÜNK...~Nemcsak mi vénülünk, mi emberek...~
225 6| Nemcsak mi vénülünk, mi emberek...~Mi volna, ami
226 6| vénülünk, mi emberek...~Mi volna, ami nem vénülne meg?~
227 6| Hogy tudja, amit nem tudok:~Mi van ebben és mi van abban?~
228 6| nem tudok:~Mi van ebben és mi van abban?~S az ember melyikhez
229 6| nyomták szívemet;~Bennem mi boldog volt a lélek!...~
230 6| VAJON MI ÉR?~Vajon mi ér? vajon mi
231 6| VAJON MI ÉR?~Vajon mi ér? vajon mi történik velem?~
232 6| MI ÉR?~Vajon mi ér? vajon mi történik velem?~Sejtek,
233 6| hisz már~Láttam mindent, mi látható van itt;~Látám a
234 6| sohajta hullámkebele:~„Oh mi szép vagy, oh miként szeretlek!~
235 6| ily beszédet:~„Hej atyafi, mi is átakarunk,~Várjon kend,
236 6| Mosolygjatok az aggastyán dalán.~Mi ez? mind vágytok engem ünnepelni?~
237 6| gyakran,~S nem tudom, hogy mi gondolatom van,~Átröpűlök
238 6| fövenyóra éjfélt mutatott.~Mi zaj hasítja a csendet keresztül?~
239 6| Olyan vidáman!... hah, pedig mi történt~A földön? apa- s
240 6| mit? te volnál, Jób öcsém?~Mi a manó, hát a földön heversz?~
241 6| vér; kelj föl, hallod-e?~Mi a tatár, ugy veszem észre,
242 6| szíved úgysem ad!...~Mert mi poéták hazudunk sokat,~S
243 6| dehogy!~Csak a kétségb’esés, mi bennünket vidít,~Azért kelünk
244 6| Magam sem tudom én, hogy~Mi történt ekkor rajtam?~De
245 6| Eltemette multamat.~Nem tudom, mi voltam eddig,~Ámde azt sem,
246 6| voltam eddig,~Ámde azt sem, mi leszek;~Tőled függ, hogy
247 6| űltünk,~Az úristen tudja,~Mi történt körűlünk?~Azt sem
248 6| körűlünk?~Azt sem tudtam, mi van,~Ősz-e vagy kikelet?~
249 6| Ily szókat ejtettem:~Ha mi most itt kővé~Válnánk mind
250 6| űl a puszta világ fölött.~Mi sötétebb, mint e ködborulat?~
251 6| MI VAGY KEBLEM?...~Mi vagy
252 6| MI VAGY KEBLEM?...~Mi vagy keblem? nem más, mint
253 6| Könyűim-e vagy csókjaim,~Mi égeti jobban kezed?~Csók
254 6| most csak az szeretném:~Mi volt e találkozás?~Csak
255 6| lyányka, a föld vére,~A patak, mi pezsgve jár.~Nézzük majd
256 6| szerelemnek asztaláról~Nem ittunk mi közös pohárból;~Mégis, ha
257 6| és két ország hallja meg,~Mi bennem eddig titkon forra
258 6| meg-megszépitem:~Egykor mi mélyen, mélyen szállok én
259 6| azt sem tudom, hogy~Ki és mi volt a nagyapám.~Te fényes,
260 6| MI VAN INNEN TÁVOL...~Mi van
261 6| MI VAN INNEN TÁVOL...~Mi van innen távol? a Tisza...~
262 6| innen távol? a Tisza...~Mi van a Tiszán túl? Hortobágy...~
263 6| polgár vagyok.~Mint ember mi boldog!~És mint polgár,
264 6| puszta határon,~Tünődve: mi volt ez? való-e vagy álom?...~
265 6| mindennapi boldogságot látott!~Mi boldogok valánk, mert jók
266 6| Vigasztalást és kenyeret kapott.~Mi lett a díj? rövid jólét
267 6| A jövendő mit találna,~Mi neki arról beszélne,~Hogy
268 7| magam sem leszek rosz, de~Mi haszna?~Ha hidegen vállat
269 7| gondomat el nem altathatom.~Mi fog történni vélem s a hazával?~
270 7| Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból,~Kik ott maradtak
271 7| iker fia,~Eső és hó szakad.~Mi gondunk rá? mienk~A konyha
272 7| urunk~Ismét magához int,~S mi nyaljuk boldogan~Kegyelmes
273 7| minden megjöhet;~Ez egy, mi nem jön el többé soha, soha! -~
274 7| csillog pazar fénnyel?~Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó
275 7| nem enyhíti más,~Enyhítsük mi költők, daloljunk számára,~
276 7| nemzetem.~Európa színpadán mi is játszottunk,~S mienk
277 7| a gyerek.~Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?~Holt dicsőség
278 7| édes szerelem!~Ez az egy, mi tépett lelkemet~Összeolvaszthatná
279 7| Nem ellenkezhetnek.~Tudod, mi a virág?~A földnek jósága;~
280 7| A földnek jósága;~Tudod, mi a jóság?~A lélek virága.”~
281 7| MI VOLT NEKEM A SZERELEM?~Mi
282 7| MI VOLT NEKEM A SZERELEM?~Mi volt nekem~A szerelem?~Számos
283 7| Hajtó szellőm a sohajtás.~Mi volt nekem~A szerelem?~Aggodalmak
284 7| ordítása,~Denevérek vijjogása.~Mi volt nekem~A szerelem?~Oktalan
285 7| Mig bebotlik egy árokba.~Mi volt nekem~A szerelem?~Holt
286 7| Vesztőhelyre vittek engem.~Mi most nekem~A szerelem?~Rózsafán
287 7| szemfedőn.~Nem kérdem én, hogy mi leszek?~Csak azt mondd meg,
288 7| Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok~S miért vagyok?...~
289 7| boldogság kora?~S tulajdonképen~Mi a boldogság?~Hisz minden
290 7| találta még meg?~Talán amit~Mi boldogságnak nevezünk,~A
291 7| az soha,~Nem tudja még: mi a hideg?~E gondolathoz képest~
292 7| adá,~Ki nem tudja, hogy mi a szép?~Kebeledbe mért tevé
293 7| szeretél s ha~Még szeretsz: mi gátol,~Elszakadnod értem~
294 7| lapozám s végére jutottam,~És mi az emberiség története?
295 7| Türelem, te... nem tudom, mi?~Mint gyülöllek, mint utállak!~
296 7| felényit is más,~Majd megtudná, mi a bosszúállás,~Majd kiálltunk
297 7| Egymásnak voltunk már rendelve mi...~Isten kötötte össze lelkeinket,~
298 7| fegyverével;~Elhárítjuk mi könnyen a csapást a~Szerelem
299 7| kaput;~Majd meglátod, hogy mi fut~Rajta át fejedbe...~
300 7| Ebugattát!~Már csak megmondom, mi végett~Nézi át a mezőséget,~
301 7| Ninini:~Ott az ürge.~Hű, mi fürge,~Mint szalad!~Pillanat,~
302 7| odabenn van,~Benn a lyukban.~A mi emberünk se’ rest,~Odanyargal
303 7| világ s az lesz örökre;~Mi a szép? ugy tudja csak,~
304 7| MI LÁRMA EZ MEGÉNT?~Mi lárma
305 7| MI LÁRMA EZ MEGÉNT?~Mi lárma ez megént fülem körűl?~
306 7| meggondolni, hogy ezelőtt~Mi történt? s húzzátok meg
307 7| négyágú villáján.~Hát magam mi véget érek?~Valahol megesz
308 7| Amott az a hegy tőlem~Mi messze, messze még!~Kék
309 7| előre érezik.~Látok mindent, mi sohasem a szemnek,~Csak
310 7| mondjam én meg, hogy ki és mi vagy.~Midőn feljöttem gyermekéveim~
311 7| De ami több, de ami sok, mi minden:~Ha úgy kivánod,
312 7| S éghajlatot cserélnek,~Mi sasok nem cserélünk.~Mily
313 7| Itt van végre ajkamon!~Oh, mi édes, oh, mi édes,~A csók
314 7| ajkamon!~Oh, mi édes, oh, mi édes,~A csók piros ajakán!~
315 7| hogy létezem én is?~Vagy mi az ördög lelt?... híred
316 7| zavarni nyugalmad,~Hogy mi okért hallgatsz? mért késel
317 7| dohányra~És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. -~
318 7| vidékbe?~Mindenről akarok, mi nekem kedves vala, tudni.~
319 7| lelke nagy és szép! -~Ejnye, mi a fene lelt engem, hogy
320 7| végigküzdenéd.~Elmondanád, mi bántja lelked,~Mi mérte
321 7| Elmondanád, mi bántja lelked,~Mi mérte rája a csapást?~S
322 7| vala az,~Királyfi emez. Mi különbség!~De egybe’ hasonlatosak:~
323 7| daliák~Bús szellemei.~Minden mi világos,~Minden mi virágzó~
324 7| Minden mi világos,~Minden mi virágzó~Dalodban, oh koldusok
325 7| koldusok őse, Homér!~Minden mi sötét,~Minden mi sivár~Dalodba’,
326 7| Minden mi sötét,~Minden mi sivár~Dalodba’, királyi
327 7| Kétség, remény, és ki tudja:~Mi minden más?~E sok vendég
328 7| talán?~Nézd meg, lelkem, mi van ott a csillagokon,~És
329 7| csillagokon,~És nézd meg, mi vagyon a csillagok felett,~
330 7| és boszúját tölti?...~De mi közöm ehhez! egyet szeretnék
331 7| számára~Kardvasat terem.~És mi szép, mi jó van~A kerek
332 7| Kardvasat terem.~És mi szép, mi jó van~A kerek világon,~
333 7| régit is leeszitek.~S oh mi vakság! fölemelte még a~
334 7| nem olyan nagy baj,~Azért mi csak elélünk maj’~Valahogy.~
335 7| Szó után,~Tüzes patak a mi vérünk,~Hanem azért csak
336 7| lelkeinket,~Azért kezet fogni mi gátolna minket?~Itt van
337 7| nekünk Murány várát?~Vagy mi magunk nyissuk meg, azt
338 7| Csak Mária tudja, csak ő: mi baja van.~Az asszony ne
339 7| lobogó helyett más lengedez,~Mi már azt nem látjuk, mert
340 7| le azt, leírni ki tudná:~Mi volt és mi nem volt Mária
341 7| leírni ki tudná:~Mi volt és mi nem volt Mária szivében,~
342 7| nagy volt lelki harca;~S mi volt halványabb: a levél-e
343 7| békül,~Kivánj akármi mást, mi hatalmamban van.~Sokkal,
344 7| Oh szent szabadság! és mi haszna van?~De lesz, ha
345 7| kevélykedel?~Egy szempillantásnál mi rövidebb?~Ember barátom,
346 7| nem-továbbat már elértem én.~Mi volna könnyebb? mint lemondanom~
347 7| Kicsiny, kicsiny még a mi seregünk, de~Akik vagyunk,
348 7| többség, itten az erő,~Mert a mi fegyverünk az élesebb,~Mert
349 7| élesebb,~Mert az igazság a mi fegyverünk.~S nem volna
350 7| említem ezt?~Nem fáradunk mi jutalom-reménnyel,~Mint
351 7| feleségem,~Hogy ez ifjuból mi lett?~Ne sajnáld őt, éli
352 7| víg madarat,~Ott ballag a mi füttyösünk a~Gyaloguton
353 7| MI A SZERELEM?~Süldő poéták,
354 7| Megírta évmiljók előtt~A sors, mi fog történni majd?~Vagy
355 7| Vizsgálja hosszu évekig,~S mi haszna benne? mit tanúl?~
356 7| életét.~Elég, hogy élsz! mi gondod rá:~Mi volt és mi
357 7| hogy élsz! mi gondod rá:~Mi volt és mi következik?...~
358 7| mi gondod rá:~Mi volt és mi következik?...~Legbölcsebb,
359 7| Ki gondolná? mily zajos, mi vészes~Volt a pálya, melyen
360 7| elmélkedésnek égetvén lámpáját:~Mi lehet az oka, hogy a világ
361 7| Először is pedig leírva mi lenne,~Hogyha nem az, ami
362 7| a legszilajabb betyár a mi Tiszánk,~Rakoncátlan legény,
363 7| ne lenne~Elkezdeni végre, mi történik benne?~3-ik §~Kukorít
364 7| gazdaságnak gondja.~De mi nem hallgatunk minden szíre-szóra,~
365 7| Irja meg levelét... de mi hagyjuk őt itt!~Kereszténytelenség
366 7| nagy?~Ilyen váratlanul haza mi vezetett?~Szarka sem jelenté
367 7| jelenté megérkezésedet.”~„Mi vezetett haza? az ami elhajtott,”~
368 7| Gyorsan miként a szél.~Mi kéj, így kóborolni~Hegyen
369 7| kóborolni~Hegyen és völgyön túl,~Mi kéj! mint dagad keblem!~
370 7| a hír, nem a hír többé, mi ösztönöz,~Hogy munkába öljek
371 7| nekem:~Megmagyarázta,~S mi könnyedén, azt~Édes szerelmed,
372 7| Hej pedig ki tudja, hogy mi volt az~Ilyen, vagy mi lesz
373 7| hogy mi volt az~Ilyen, vagy mi lesz belőle még?~Hogy tovább
374 7| Az ifjuval, kit szeret.~Mi volt forrása tetteid~Sötét
375 7| tudni: mennyiért~Kérték s mi volt az ár?...~Vásárra vitted,
376 7| ügyet~Ő elé.”~„Itt az úr, mi a baj?”~Szólt egy tompa
377 7| válaszolt:~„Engemet már mi sem érdekel.”~„Oh uram,
378 7| elment mind a kettő,~És mi hasznom benne?~Hogyha mindent
379 7| világon minden,~Egy van csak, mi áldást érdemel:~Az az egy
380 7| boldogok...~Már én is tudom, mi a~Boldogság, meghalhatok.”~„
381 7| Most egyszerre~-Vajjon~Mi dolog? -~Búsan bár, de~Mégis~
382 7| nincs?~Hát az akasztófa mi?~S ezt bizony majd minden
383 7| egyre ég.~Tanuljátok meg, mi a költő,~És bánjatok szépen
384 7| patak~És ki tudja, még mi minden?~Tűnedez föl szemeimben~
385 7| szégyen lángja van.~S még mi egyre röpülünk,~Egy sziporkát
386 7| haldoklik az esztendő,~Ez a mi drága kedves jóbarátunk...~
387 8| Legkivált az esték ilyenkor mi szépek!~El sem hinnétek
388 8| Nem is tudja a nőtelen,~Mi az igazi szerelem;~Hogy
389 8| Szégyen, szégyen! egykor mi valánk a sorsnak~Számadó
390 8| Nem maradhat így sokáig,~Mi hogyan lesz, majd elválik,~
391 8| elég meleg.~Egykor... de mi közöm most~A múlthoz énnekem?~
392 8| mult,~Remény s emlékezet.~Mi is az a jövő s mult?~Ha
393 8| hívom, egyik sem szeret,~S mi odalenn enyelgő szellő,~
394 8| Mért hagytál el? hiszen mi rád nem untunk,~Pedig veled
395 8| kezével hajlékára mutatott...~Mi van benne? hegedű és koldusbot,~
396 8| hazát...~A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,~
397 8| ANYÁM TYÚKJA~Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend~A szobában
398 8| munka,~Meg bírjuk-e védni mi magunkat?~Oh magyarok istene,
399 8| Hadd vigye ki kezeinkből,~Mi magunk ne adjuk át.”~Aki
400 8| mégis csak sajnálta vagy mi,~Az igaz, hogy napról-napra
401 8| gyermek, az ifjú pedig vén.~Mi már ugy vagyunk, hogy ki
402 8| hadd űljön a kormányra.~42~Mi pedig ezennel letesszük
403 8| részt kell venni ebben.~51~A mi szerelmetes szomszédunk,
404 8| rajtunk~Az urak,~Most rajtok a mi kutyáink~Hízzanak!~Vasvillára
405 8| Jobban ékesíti a kart,~És mi mégis láncot hordunk!~Ide
406 8| világban érted.~Kerestünk mi égen-földön téged~Egyetlenegy
407 8| királyi széket.~Te vagy a mi törvényes királyunk,~Trónusodnál
408 8| kurjogatnak~E sátán cimborái,~S mi lesz a vége e históriának?~
409 8| hozzánk szólani:~„Hű magyarok,~Mi mindig bíztunk bennetek,~
410 8| Csókokba olvad szét.~Nagy a mi örömünk,~Nagy a mulatságunk,~
411 8| mögöttünk,~De isten segedelmivel~Mi megütköztünk s győztünk,~
412 8| Ezen a föld kerekén!~Akivel mi megosztottuk~Asztalunknak
413 8| Hagyjanak el! csak magunkat~Mi magunk ne hagyjuk el.~És
414 8| magunk ne hagyjuk el.~És mi nem hagyjuk magunkat,~Míg
415 8| bántja a magyart!~Hosszu a mi türelmünk, de~Ha egyszer
416 8| Volt-e méltó a világra jőnöd?~Mi haszna volt rövid életednek?~
417 8| nemzet és a~Bosszuálló isten.~Mi vagyunk a vendégek itt?~
418 8| kurvanyádat,~De nem ám a mi hazánkat!...~Hadat nekünk
419 8| bőrödbe’,~Majd kihúzunk mi belőle!~Itt voltatok csókolózni,~
420 8| Készül az ellenség; és mi készülünk-e?~Mit csinál
421 8| Fönn a kormány alszik, mi pedig itt alant~Vígadunk,
422 8| menj föl Budára!~Látod, mi villog ott?~Nem a te csillagod...~
423 8| százszor, százezerszer!~Mi jólesik ölelkezésünk,~S
424 8| Minden ember csak beszélt,~Mi valánk a legelsők, kik~Tenni
425 8| Tenni mertünk a honért!~Mi emeltük föl először~A cselekvés
426 8| először~A cselekvés zászlaját,~Mi riasztók föl zajunkkal~Nagy
427 8| Ezt a kort a nagyapák.~És mi becsben, hírben álltunk,~
428 8| Igy zugott a diadalnál:~Mi viseltünk háborut!~Legyen
429 8| Isten neki... nem küzdénk mi~Sem dicsőség-, sem dijért.~
430 8| lopott babérokat,~Nem fogjuk mi fejetekről~Leszaggatni azokat.~
431 8| Leszaggatni azokat.~Abban lelünk mi jutalmat,~Megnyugoszunk
432 8| jutalmat,~Megnyugoszunk mi azon:~Bárkié is a dicsőség,~
433 8| az egy magyarnak,~S kik a mi fejünkre állani akarnak,~
434 8| állani akarnak,~Azoknak mi állunk feje tetejére,~S
435 8| Az ördög se’ tudja, hogy mi volt több,~Emberség-e vagy
436 8| vissza:~„Kapitány uram, mi~Engedelmeskedünk~Ugy, ha
437 8| s én valóban nem tudom,~Mi több: szerelmem vagy csodálatom?~
438 8| e nemzet,~S szétnézett, mi zaj van a világban?~És a
439 8| lobogóra.~Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy~Volt is, nem is
440 8| Ilyennek álmodtuk, ilyennek mi őtet!~Ez az óriás nép nem
441 8| győztes nép~Ide befolyatta a mi szép hazánkba~Az egész világot,
442 8| de saját fiaid~Akaratja, mi újra lealacsonyit.~Ez a
443 8| Ejnye bátya, eb a lelki, mi lelte,~Hogy ezt olyan gonosz
444 8| odavinni nyakára?~Sose’ lépünk mi arra a határra.~Itt maradunk
445 8| a határra.~Itt maradunk mi a magyar hazában,~Ezt megvédjük
446 8| szolgálatodra szentelem.~Mi lesz a díj? vagy lesz-e
447 8| kis hugom... nem is tudom, mi vagy?~Hogy a manóba jutottál
448 8| vállalom,~Megalkuszunk, hiszen mi értjük egymást.~Igaz, hogy
449 8| nevezzük?... hadd lám csak, mi volt~Tennap?... Szilveszter
450 8| eszméletlenűl,~Nem tudva, hogy mi történik vele?~„Nézd, itt
451 8| Előjön a keresztlevéllel,~Mi lesz akkor megint belőle?...~
452 8| indult, ismét visszatért!~Mi csalta vissza őt?~A tanulás.~
453 8| írat lett a sok betűből:~„Mi jognál fogva vernek itten
454 8| fogva vernek itten engem?~Mi joggal bánt embert az ember?~
455 8| Nagyságos úrfi, isten önnel,~Mi együtt többé nem maradhatunk,~
456 8| röpűl, s az~Élet rövid. -~Mi célja a világnak?~Boldogság!
457 8| Gyanítanom lehetne legalább,~Mi a boldogság?... oly szomjas
458 8| fölöttem;~Ha vétkes nem vagyok, mi joggal~Dorgál ön engemet?~
459 8| hogyha nem,~Hát megmondom, mi az?~Az a pokol cséplője,
460 8| koldulok,~Mint egy betűt írjak, mi nem~Lelkem forrásából fakadt,~
461 8| Alatta te...~Fölötte én...~Mi hulldogál rá?~Nem az eső,~
462 8| föld? mely~Fölötted áll.~Mi volt lágyabb, az~Én karjaim~
463 8| semmi, semmi sem volt!~Mi jött eszébe, hogy e gondolatra~
464 8| S ott kinyomatta műveit.~Mi volt ezen müvekben? az,~
465 8| Gondolkodék, gondolkodék,~Mi történt és mi történik vele?~
466 8| gondolkodék,~Mi történt és mi történik vele?~Körűlnézett,
467 8| van és van gyermekem...~Mi lesz belőlök nélkülem?~Ki
468 8| Kenyérrel s szerelemmel?~S mi lesz belőlem nélkülök?~Oh
469 8| Mindennek vége van!”~Mi lelte őt? ki hagyta itt?~
470 8| Azóta rég felnőhetett.~Vajon mi lett belőled,~Szegény árvám,
471 8| vendéget szava:~„Oh istenem, mi jól, mi jólesik!~Először
472 8| szava:~„Oh istenem, mi jól, mi jólesik!~Először hallok
473 8| tébolyodtam meg... tudom,~Mi történt: én szabad vagyok...~
474 8| börtönőr mogorván válaszolt:~„Mi gondod a hazára, golyhó?~
475 8| temették~Az ifjú asszonyt, és mi lett fiából?”~„Fiából nem
476 8| fiából?”~„Fiából nem tudom, mi lett?”~Felelt a vénasszony, „
477 8| Karom feszűl, szivem tombol! mi haszna?~Mást nem tehetek,
478 8| Mondjunk el egy imádságot,~És mi légyen az imádság?~Egy nagy
479 8| Ifjusága régi erejében.~Mi vitte őt háború zajába?~
480 8| állunk a csaták tüzében,~De mi tudjuk, hogy miért csatázunk,~
481 8| hadvezérek.~S mit tudják ők, mi az a dicsőség?~S ha tudnák
482 8| dicsőség?~S ha tudnák is, mi hasznuk van benne?~Nincsen
483 8| lárma, milyen vígadalom!~Mi légyen ez? talán lakodalom?~
484 8| énnekem.~Tudja isten, hogy mi okból~Szeretem? de szeretem.~
485 8| Hogyha el kell veszni, nosza,~Mi vesszünk el, ne a haza,~
486 8| Édes hazám, Magyarország,~Mi a bajod? bús az orcád,~Az
487 8| Alig vagy a fájdalomtul.~„Mi volna más bajom nékem,~Mint
488 8| a pártütőket,~Vedd el a mi életünket,~Csak kíméld meg
489 9| ez föl lelkeinket,~Hogy mi vagyunk a lámpafény,~Mely
490 9| a sötétség éjjelén.~Ha a mi fényünk nem lobogna~A véghetetlen
491 9| más könnyet sem mer adni,~Mi vérrel áldozunk neked.~Vagy
492 9| szálljon ránk?~E hűtlen korban mi utósó~Egyetlen híveid valánk!~
493 9| áldásodat reánk adod,~S mi annyi átokteljes év után~
494 9| kedves kis madár.~Oh istenem, mi jólesik~A harci zaj után
495 9| akarta,~Hogy igába jussunk mi s nyomorba.~Teéretted megyünk
496 9| Péter bátya hát kendet mi lelte?~Olyat sóhajt, majd
497 9| AZ ERDÉLYI HADSEREG~Mi ne győznénk? hisz Bem a
498 9| utána~A hazának ifjusága mi,~Igy kisérik a vén zivatart
499 9| Holttestökbül építsünk hidat.~Mi ne győznénk? hisz Bem a
500 9| te jőni,~Ez a hitem volt, mi erőt adott,~Hogy el ne dőljek,
1-500 | 501-517 |