Rész

 1  4|   ablakon által,~És mondák: jőne velök.~S szót fogadott a hívatalában~
 2  4|           Egy ideig csak elvalék velök;~Faluzgatánk jó- s balszerencse
 3  5|        ha összenőttenek már:~Ugy velök együtt szívem is kitépem!~
 4  6|         nyúgatig,~S a zsarnokság velök megütközik:~Ott essem el
 5  7|       szerzesz evvel nékem~S tán velök sem tész roszat.~Már ha
 6  7|          mozog,~Azt hiszik, hogy velök én egy követ fújok,~Rokonérzelemből
 7  7|      fújok,~Rokonérzelemből hogy velök busúlok.~Sápadt vagyok,
 8  8|         mint a tűzkő,~A harmadik velök birkozni szemközt jő.~Alkonyat
 9  8|     elmentek és kedves reményink~Velök mentek, egy sírban enyésznek.~
10  8|    kutyáink~Hízzanak!~Vasvillára velök, aztán~Szemétre,~Ott egyék
11  8|          sötétségben~Általusztak velök~Szépen szerencsésen.~S jöttek
12  8|      téríté~Seregét ezután.~Ment velök, nem hátra,~De szépen előre,~
13  8|        mintha~Ott játszanék ő is velök,~És addig-addig nézte őket,~
14  8| Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.~Velök állunk a csaták tüzében,~
15  8|       szemök,~Fölfordúlt a világ velök.~Kont a bajúszán egyet ránt,~
16  9|        velünk van az isten,~Vagy velök sincs, ha mivelünk nincsen.~